NEHAZUGGY

Újra kitárul Európa a fiatalok előtt

Lázár Gergő | Ma | 18:52

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 200,300 forint, még hiányzik 2,799,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Lassan egy hónapja megy az értetlenkedés a Fidesz oldalán, az egyik dolog, amit nem értenek a bukott Fidesz oldalán: mit jelent a kormányváltók és reménybeli rendszerváltók által hangoztatott visszavezetjük Magyarországot Európába szlogen. Amit a Tisza Párt sokat hangoztatott, többek között néhány nappal ezelőtt Tarr Zoltán, leendő kulturális miniszter, aki arról írt, hogy újra nyitva áll Európa a magyar fiatalok előtt, azaz visszahozzák az Erasmus+ programot minden magyar fiatalnak, ezáltal is visszavezetik Magyarországot Európába.

A Bencsik András-féle Demokrata nevű propagandalapban meg is jelent ezzel összefüggésben egy értetlenkedő cikk, amely azzal próbálja hitelteleníteni ennek a vállalásnak a súlyát, hogy de hát mi vagyunk Európa, mert földrajzilag itt vagyunk Európában. Nos, ez valóban igaz, de az, amit az Orbán-rezsim művelt az elmúlt 16 évben, az konkrétan azzal járt, hogy sokan már nem úgy tekintettek ránk, mint egy európai államra. Ennek oka pedig nem más volt, mint a korrupt, fasisztoid irányba elmozdult rendszer, amely szembement az európai értékekkel és leépítette a demokráciát és jogállamiságot Magyarországon, és ezt valamiféle nemzeti érdeknek és szuverenitási kérdésnek nevezte. Az unióból szerencsére nem tudtak kitenni minket, hiszen erre soha korábban nem volt példa, nincs is rá igazán lehetőség, de mindenki pontosan tudta, hogy az elmúlt 16 év Magyarországát soha nem vették volna fel a tagországok közé, mivel semmilyen értelemben nem felelt volna meg a feltételeknek.

Az EU évekig tűrte (nagy kérdés, hogy valóban nem volt más választása, vagy egyéb okai vannak), hogy Orbán Viktor következetesen, előre megfontoltan keresztbe tesz számtalan kezdeményezésnek és a szövetség érdekei helyett az utolsó években már nyíltan az oroszok érdekeit képviselte. Az egy dolog, hogy szembement a migrációval – ezt az irányt időközben sok más nyugati ország is átvette -, de ezen túl ellenségnek kiáltotta ki a szexuális kisebbségeket, az ún. woke ideológiát pedig, ami Magyarországon huszadrangú kérdés sem volt, mint valami pusztító fertőzést állította be. Miközben keresztény értékrendről papoltak és azt hazudták, hogy megtalálták a módját annak, hogy javítsák az ország demográfiai problémáit, addig pedofilsegítőket mosdattak, gyermekeket szakítottak el a szüleiktől és gyermekbántalmazó szörnyetegeknek falaztak. Ez a rendszer szinte minden zugában mocskos volt, mégis úgy beszéltek róla, mint az egyetlen alternatíváról Európa megmentésére, amely még mindig, egyedüliként őrzi azokat a morális alapvetéseket, amelyekből annak idején létrejött az Európai Unió. Elhitették nagyon sokakkal – külföldön is rengetegen bevették -, hogy ők nem kifosztják az országot, hanem csak élhetőbb jövőt teremtenek a magyarok számára.

Ehhez képest a valóság az volt, hogy lényegében kijelentkeztünk Európából. Az Erasmus+ program lényegében megszűnt a magyar diákok számára – a magyar kormány az utóbbi években létrehozott valami silány másolatot (Pannónia Ösztöndíjprogram), de annak sikeressége nyilván soha nem vetekedhetett azzal, amit az Erasmus+ kínál -, miközben az uniós források nagy részét befagyasztották, mivel az uniós adófizetőknek és az uniós vezetőknek is elegük lett abból, hogy a befizetéseiket arra használja fel a magyar kormány, hogy kitömje a sajátjait. Az utóbbi években tehát a magyarok fizették meg az árát annak, amit az Orbán-rezsim művelt, mert azt gondolta, hogy ezzel újra választást lehet nyerni. Persze más megoldás erre sajnos nem születhetett, hiszen végső soron a magyar szavazópolgárok voltak azok, akik hatalmon tartották ezeket a hazug tolvajokat. Erre viszont ráment sok fiatal jövője is. Azoké, akik teljesen elestek egy külföldön tanulás lehetőségétől, amit sokan tévesen alábecsülnek. Holott amikor az ember fiatalon megtapasztalja, milyen egy másik országban élni, az konkrétan felnyitja a szemét, és örökre megváltoztathatja az életét.

Viszont itt nyilván nemcsak a fiatalokról van szó, hanem azokról is, akik jelenét és jövőjét is ellopta ez a mocskos rendszer. Akiknek a szülei vagy nagyszülei a működésképtelen egészségügyi rendszer áldozataivá váltak, vagy akiknek éppen a rosszul kezelt, aljas propagandacélokra használt világjárvány vette el a szeretteiket. Ennek a rendszernek megszámlálhatatlan bűne van, de legalább azt nem tudta elérni, hogy örökre kiiratkozzunk Európából. Ez alatt persze elsősorban az Európai Uniót értem, hiszen az európai kontinensen vagyunk és leszünk is mindig, viszont az európai mentalitást, az európai értékeket sokan a nyugati mintákra alapozzák. Ehhez pedig az EU jelenti az ajtót vagy a kaput, amelyen át megtapasztalhatja mindenki, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre egy szabad, átjárható világban. Az utóbbi években viszont az EU csak mint egy zárt ajtó volt jelen a magyarok jelentős része számára, amin nem tudtak belépni. Korlátozták a magyar diákok hozzáférését az uniós oktatási hálózathoz, egyszerűen lenyúlták a kulcsot, ami az ajtót ki tudta volna nyitni.

Az ország jövőjét viszont a fiatalok jelentik, azok, akik előtt ez az ajtó kizárólag az Orbán-rezsim miatt zárult be. Ezen emberek előtt próbálja meg újra kinyitni az ajtókat a frissen felálló kormány, hiszen erre kapott felhatalmazást az április 12-én elsöprő számban szavazó fiataloktól. Ők azok, akik annak a generációnak a tagjai, akik közül kikerülhet a következő miniszterelnök, miniszterek, politikai vezetők. Az most a legfontosabb, hogy ők minden lehetőséggel élhessenek, és újra kitáruljon előttük a Nyugat. Nem azért, mert ott minden jobb, hanem azért, mert egy másik kultúra megismerése borzasztóan fontos ahhoz, hogy az ember megtalálja a helyét, és tisztábban lássa a lehetőségeit. Sokan ugyanis ebben a 6 hónapban változnak meg örökre és értik meg, hogy sokkal nagyobb a világ annál, mint amit korábban gondoltak. Európában ugyanis – pláne az EU tagjaiként – nem korlátozódunk 90 000 négyzetkilométerre, a határok átjárhatók. Ezt azonban a korábbi kormány ha nem is tagadta, de nem reklámozta túlzottan, hiszen azt akarták, hogy a magyar ember maradjon a szülőhazájában, és soha ne tapasztalja meg azt, hogy mire lehet képes egy szabad társadalom, hogy lehet másképp is élni. Most ennek mondunk búcsút, még ha a propagandisták nem is értik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!