NEHAZUGGY

Ki gondolta volna, hogy a legnagyobb humoristák mégis a Fideszben vannak?

Jó reggelt, legyen világosság! A Föld napja van, éljen a Föld!

Aki nem hibás, az ne féljen, akinek meg oly nagy volt az arca oly sokáig, annak legyen ezután is! Mondjuk ez utóbbi eléggé irritáló. Például elég csak Takács Péter rossz emlékű egészségügyi államtitkárra gondolni. Aki most, hogy pártja és kormánya csúnyát eltaknyolt a választáson, pontosan ugyanolyan nagy arccal anyázza a választópolgárt – aki valóban nem túl emelkedett stílusban kér rajta számon olyan milliárdokat, amelyekhez áttételesen, a sógora révén köze lehetett -, mint amikor kormányzati pozíciót töltött be. Végül is le is fejelhette volna, ha nem éppen ellenkező irányba mozog a lépcső alatta. Ami a 8 milliárd forint sorsát illeti, abban majd az elszámoltatásért felelős szervek bizonyára eljárnak, hiszen többek között ezért is váltottak kormányt a magyarok. Addig is Takács úr perelgessen vidáman, most már úgyis ráér.

Mi pedig ejtsünk szót a tíz napja elkezdődött új életünk néhány friss történésén, amennyiben azt azért megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tizenhat év fényében és árnyékában a magunk mögött hagyott tíz napban vicces dolgok is történnek. Talán van olyasmi is, amin már-már felhőtlenül tudunk szórakozni. Azt nem kifejezetten sorolom ezek közé a történések közé, hogy Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter – akinek a bukása, valamint az uniós külügyminiszterek tanácskozásáról való távolmaradása nyomán végre fellélegezhettek a volt kollégái, csak szegény Lavrov bácsival mi lesz – ma este élő interjút ad a Telexnek. Miután mindenféle magyarázat nélkül kosarazta ki a Partizánt, amely csatornának előzőleg megígérte, hogy az elmúlt évek során tanúsított, lekezelő, alázó, kioktató, semmibe vevő viselkedése után most akkor megteszi a szívességet, és szóba áll velük. Akkor is leírtam, hogy értem a sajtó szempontjait, vagyis hogy milyen megfontolások okán állnak szóba ezzel az alakkal meg a társaival, de én nem értek egyet azzal, hogy gyónási lehetőséget kell biztosítani ezeknek az embereknek. Nagyon is károsnak gondolom, hogy fellélegzésünk közepette ezeknek a bukott figuráknak az önigazoló, önfelmentő, mindenfajta felelősséget borítékolhatóan hárító vallomásai válhassanak a rendszerváltás utáni időszak legsötétebb tizenhat évének értelmezési keretévé. Mert szerintem erre zajlik most egy elég összehangoltnak tűnő kísérlet. Fene tudja, hogy a tizenhat évig boszorkányüldözött független médiának miért feladata ehhez színpadot biztosítani.

Jó, ez alól el tudok képzelni egy kivételt. Mégpedig valami hasonlót ahhoz, amit a minap Tucker Carlson, a bukott Orbán-kormány által is nagy becsben tartott szélsőjobbos amerikai kommentátor művelt a minap, aki nagyjából 2023 óta megváltoztatta a véleményét a korábban általa nagyon is ajnározott Donald Trumpról, a béke keresztény elnökéről, ennek ellenére a legutóbbi elnökválasztási kampányban is támogatta még. Szóval ez a sötét figura berongyolt egy podcastműsorba, hogy elmondja, BOCSÁNATOT KÉR, amiért FÉLREVEZETTE az embereket. Nos, amennyiben a bukott állampárt kisebb és nagyobb fajsúlyú figurái ezzel a céllal, ezeknek a szavaknak a kimondási kényszerétől kettégörnyedve óhajtanak beülni egy-egy független médiaorgánum stúdiójába, akkor hajrá. Minden más esetben ezek az utólagos magyarázkodások kisiklatják a valódi rendszerváltási törekvéseket.

Ennél egy fokkal szórakoztatóbb, hogy a két-három hete még világpolitikai tényezőként jegyzett teljhatalmú miniszterelnök, aki tizenhat év alatt talán minden egyes nap bebizonyította, hogy mennyire magasról tesz ő a civil társadalomra (is), aki rendre elengedte a füle mellett az általa okozott érdeksérelmek ellen szót emelők hangját, éppen csak nem röhögött bele azoknak az arcába, akik valamely önkényes intézkedése ellen tiltakoztak, immár petíciókat ír alá. Na, ezen már képes voltam elvigyorodni. Azért az mégiscsak vicces egy kicsit, hogy a rendeleti önkényuralom egy nap alatt kétharmados kisebbségbe szorult pártja amiatt aggódik, hogy a kétharmados hatalom radikálissá válhat a köztársasági elnöki vétó nélkül. Vagyis ha a fideszes Sulyok elnök úr megfutamodik, akkor a Tisza Párt ellenállás nélkül veszi be az ALKOTMÁNYOS FÉKEK hivatalait.

Esküszöm, hogy könnybe lábadt a szemem. Ahogy az abszolút ellenzékbe szorulás pillanatok alatt képes a leggátlástalanabb autokratákból is tankönyvi értelemben kifogástalan demokratákat faragni, az valami lenyűgöző. Szóval tartson ki, elnök úr, mi tudjuk, hogy „Magyarország államfője nem pecsételőgép, amelyet a hatalomátvétel ceremóniájára felhasználnak, majd félredobnak”. Hát ki gondolta volna, hogy a legnagyobb humoristák mégiscsak a Fideszben, különösen a Fidesz-frakcióban vannak? Most is kiráz a hideg, ahogy eszembe jut, hogy a tizenhat évig kétharmaddal pöffeszkedő Orbán-párt életvitelszerűen kerülgette a megszámlálhatatlan köztársasági elnöki vétót, és nem tudott semmit átverni az akaratából, mert valamelyik nempecsételőgépük Schmitt Páltól errefelé, folyamatosan szabotálta őket. Najó, tehát a világpolitika 5D-ben sakkozó nagymestere petíciót írt alá, hogy Sulyok Tamás ne hagyja, ne engedje, hogy az állítólag demokratikusan megválasztott kormánypárt érvényt szerezzen a választási ígéretének. Parádés.

Ehhez csak Gulyás Gergelyt tudnám hozzáfűzni, aki egy másik témakörben (Ágh Péter mandátuma) fejtette ki magasztos gondolatait, azt nehezményezve, hogy a kétharmados sikert elérő győztesekbe is „szorulhatott volna talán némi nagyvonalúság (…) Az emberi karakter nemcsak abban mutatkozik meg, hogy ki hogy viseli a vereséget, hanem abban is, hogy ki hogyan viselkedik győztesként”. A kaméleon átváltozása a kanyarban nincs ehhez a műsorszámhoz képest, amit ezek lenyomnak. A végén nehogy kiderüljön, hogy az elmúlt tizenhat évet is csak mi találtuk ki, valójában meg sem történt.

A BBC értesülését, miszerint pendrive-ra másolt dokumentumokkal kuncsorognak büntetlenségért a Tiszánál minisztériumi dolgozók, még emésztgetnem kell, mert persze pontosan tudom, hogy így múlik el a világ dicsősége, és senki nem akar Rogán helyett börtönbe kerülni, és nincs az a sötét, bukott rezsim, amelynek alázatos szolgálata után ne ismernék fel széles tömegek, hogy ők valójában mindig is áldozatok voltak, de mégis valahol félelmetes, hogy emberek milyen félelmetes tempóban képesek egy kopernikuszi fordulattal megalázkodni.

Nyilván nem mindenkinek azonos a veszítenivalója. Például itt van a meggyengült és beszűkült hatalma körbebástyázásán dolgozó, fent hivatkozott peticionista, akiről úgy hírlik (via Panyi Szabolcs), hogy nyáron az Egyesült Államokba látogathat, aminek nem csak a családja és a focivébé lehet az oka. Az oknyomozó újságíró szerint a most ellenzékbe szoruló, Fideszhez köthető körökből sokan a Trump-féle USA-ban élnének az elkövetkező években, tartva attól, mi vár rájuk a Tisza-kormány alatt. Sőt, voltak, akik már a választások előtt is ösztöndíj- és munkalehetőségek után nézelődtek. Ebből nemcsak az következik, amit oly sokszor leírtunk: ha bukik az ember, akinek mindig igaza lesz, akkor úgy hagyja magára az ő nyáját, mintha soha semmi köze nem lett volna hozzájuk (határon túli nemzettestvérekkel bezárólag), hanem hogy ezek szerint akkor mégis sokkal többen tudták, hogy bukni fognak, mint amennyien most arról lamentálnak, hogy sokként érte őket április 12-e estéje? És amúgy miért is nem Moszkvában nézelődtek valami remek lehetőség után? Amúgy fogalmam nincs, hogy helyes ez az értesülés vagy sem, ha Orbán véletlenül elmenekül, akkor vége a Fidesznek. Ez viszont nem érdekes, a lényeget ne tévesszük szem elől: felelősségre vonás, elszámoltatás.

Addig is – látva például, hogy a bukott rendszer Demeter Szilárdjai és L. Simon Lászlói hogyan esnek egymásnak a nyilvánosságban – igazat kell adnom Tóta W. Árpádnak: illő és helyénvaló is békésen körbeállni a terráriumot, ahol ezek az alakok éppen felfalják egymást, és visítva röhögni. Nem szükséges bűntudatot érezni, vagy feszengeni azért, mert a bukott kormánypárton élvezkedni olyasmi, mint nagyítóval vadászni a hangyákra. De ezek csak öntudatlan reflexek. A hangyák sosem ártottak nekünk tudatosan, a Fidesz viszont igen. Bizony. Úgyhogy a számlákat ki kell egyenlíteni, mert az úgy helyes. Elég sok minden fel van jegyezve ehhez.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább