Június 20,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Az ötvenes évek hangján vádaskodik és tagadja a valóságot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,873,430 forint, még hiányzik 1,126,570 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Akarok én a válófélben levő, vagy már el is vált drága jó miniszterasszony fogai kerítésén távozó nagy lélegzetvételű alákérdezéses influenszerhisztériával foglalkozni? Nem akarok, ráadásul a kolléga már részben érintette tegnap este Varga Judit pártsajtóban megjelent megainterjújának egy részletét, mégis kénytelen vagyok. Konkrétan azért, mert a magyar igazságügyek kézben tartásáért felelős miniszter olyan hangosan kiabál (jelentése: olyan éktelenül hazudik), hogy sérti a fülemet és az igazságérzetemet. Különösen egy nappal azután, hogy kiderült: a letartóztatása előtti napon a Schadl nevű maffiózó kétszer is tiszteletét tette a nagyságos asszony minisztériumában, és ugyan senki nem hajlandó tudja megmondani a tárcánál, hogy mi járatban volt, és kivel milyen seftelnivalója volt az immár börtönben ülő derék úriembernek, legyen világos, hogy őnagysága aznap éppen Miskolcon tartózkodott. Vagyis le lehet szakadni róla, teljesen felesleges az ő elég valószínűnek tűnő felelősségét firtatni abban, hogy egy bűnszervezet működött az általa vezetett intézményben. Gondolom, ha a sarki boltba futott volna ki egy zsömlét venni, akkor se lenne itt semmi látnivaló.

Mivel még mai napig sem fogta át a tudatom, hogy Varga miképpen maradhatott a helyén a Pegasus-mizéria és a Schadl-Völner-mizéria ellenére (kábé annyira felfoghatatlan, mint hogy a Moszkva-díjas külügyminiszter is nemhogy a helyén maradt a pártja tavalyi kétharmados választási győzelme után, de talán még hangosabban és látványosabban dörgölőzött a moszkvai szőnyeg szélébe, mint korábban, akkor is, csak azért is odament, amikor kifejezetten arra kérték, hogy ne tegye), nemcsak abban érzékelek egy egészségtelen mennyiségű pofátlanságot, ahogy Brüsszelt mocskolja és vádolja a miniszterasszonyság az uniós források nem érkezése miatt, hanem abban is, ahogyan a Putyin-párti bizonyítványt magyarázza. Megint csak érintve érzem magam, úgyhogy néhány gondolatban leírnám, mi a probléma azzal, hogy Varga szerint aki azt mondja, hogy a magyar kormány oroszbarát, az a kormány megdöntésére törő nemzetközi érdekeket szolgálja.

Az orosz-ukrán háború témakörében az igazságügyi miniszter előbb azt mondta, nincs szükség arra, hogy a magyar kormány az eddigieknél is egyértelműbben elítélje Putyin agresszióját, majd hozzátette azt a kívülről, belülről jól ismert, elhasznált, erkölcstelen fülek számára kétségtelenül jól hangzó populista dumát, miszerint valójában azok nem szolgálják a béke ügyét, akik fegyvereket és harci eszközöket küldenek a frontra.  Ha eltekintünk attól, hogy pár napja derült tangófény arra, hogy mindeközben egyáltalán nem igaz, hogy a békepárti magyar kormány nem enged át Magyarországon halált okozó fegyvereket és harci eszközöket, járműveket, mert de (sőt, Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter arról ábrándozik, hogy harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit), attól nem áll módomban eltekinteni, hogy Varga Judit, mindenféle bűnözőnek kinéző beosztottjai bűnnek kinéző bűneiért semmilyen politikai felelősséget vállalni nem hajlandó miniszter mindenféle rágalmakat terjeszt azokról, akik nem osztják a főnöke nézeteit. Ezt például:

Egyetlen cselekedetünk sem oroszbarát, ez csupán egy újabb hazug narratíva, ami a magyar kormány megdöntésére apelláló nemzetközi érdekeket szolgálja ki. Szürreálisnak tartom a békepárti álláspont összekapcsolását a Putyin-barátsággal. (…) A progresszív erők a háborút is a magyar emberek józanságából fakadó kormányzati álláspont hiteltelenítésére akarják felhasználni. Számomra ez a morálisan aggályos hozzáállás. (…) miután a polgári oldal tavaly tavasszal többek között a háborúból való kimaradás és a béke üzenetével nyert kormányzati felhatalmazást, ez minket demokratikusan is kötelez. Távol áll tőlünk a német kormányzati felfogás, ahol a saját választóikkal szemben is készek érvényesíteni a mainstream által elfogadott irányvonalat.

Az azért elég nyilvánvaló minden nem Putyin-barát számára, hogy az oroszbarátság és a Putyin-barátság egyáltalán ugyanaz, hasonlóan ahhoz, hogy a magyarbarátság és az Orbán-barátság sem ugyanaz, mert sem Putyin nem Oroszország, sem Orbán nem Magyarország, még ha mindkét államvezetőnek elévülhetetlen érdemei vannak a saját hazájuk történelmi lealjasításában. Ettől függetlenül érteni vélem, hogy Varga Judit miért mossa össze a két fogalmat, és miért van már csak egy lépésre attól, hogy azt mondja, nem is magyar az, aki magyarként úgy véli, hogy miközben Putyin hadserege több mint egy éve gyilkol és pusztít Ukrajnában, undorító, hogy a magyar kormány nem Moszkvának tesz szemrehányást ezért, nem a kilométeres moszkvai asztalnál követeli a békét, hanem a saját szövetségesi rendszerének küllői közé dugdossa a botokat, éktelenül visítja, hogy Brüsszel miatt 25 százalék az infláció, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket, és mindenki háborúpárti, aki szerint Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából.

Igazából nem kell ezt mondania, már túl vannak azon, hogy az a magyar, aki szerintük magyar. Nem könnyű felülemelkedni ezen akkor sem, ha megértjük, hogy megviselte a miniszterasszonyt a válságba került magánéleti lírája, mert már arra se emlékszik, hogy a pártja nem a béke üzenetével, hanem az ellenzék háborúpártiságának kincstári hazugságával nyert választást tavaly. Vagyis azzal riogatták a híveket, hogy ha nem Orbán kerül hatalomra élete végéig, akkor egy másik kormány majd besorozza a fiainkat és küldi őket az ukrán frontra golyófogónak. Azzal nem vesződtek, hogy kibontsák a valóság szálait, és annyira felnőttnek tartsák a magyarokat, hogy feltételezzék róluk, hogy tudják: egy NATO-tagországban élnek szerencséjükre, egy NATO-tagország kormánya pedig akkor se tudná háborúba sodorni az országot, ha netán kifejezetten ez lenne a perverziója.

Azt lenne jó tudni, hogy Varga Judit olvassa egyáltalán a pártmédiát, hallgatja az elvtársai megszólalásait, vagy nagy ívben kikerüli a propagandát, és ezért beszél hülyeségeket? Mondjuk aki a nevére vette a spiclitörvényt, aki részt vett tisztességes magyar állampolgárok jogtalan lehallgatásában, aki jogász és igazságügyi miniszter létére nem ismeri a jogállamiság definícióját, az bármire képes, de ami hápog, az akkor is kacsa. Aki utolsó percig védelmezte az orosz kémbankot, aki rendszeresen akadályozta Moszkva háborús pátriárkája és mindenféle putyinista oligarchák szankciós listára tételét és kitiltását az EU-ból, aki minden erejével a Moszkva elleni szankciós csomagok felhígításán mesterkedett, aki nem Moszkvára szórja az átkait, hanem az áldozat országot leckézteti, aki nem hajlandó kimondani, hogy béke csak akkor lesz, ha a támadó leteszi a fegyvert, az mi, ha nem Putyin-barát?

Az a szürreális, hogy ezt lassan másfél évvel a háború kirobbanása után még magyarázni kell.

Az a szürreális, hogy az Európai Unió legkorruptabb kormányának minisztere az ötvenes évek hangján vádaskodik és tagadja a valóságot, mert még ahhoz is gyáva, hogy felvállalja, hogy ő az, aminek látszik.

Az a szürreális, hogy a hajdobáló miniszterasszony a magyar kormány megdöntésén munkálkodó, sötétben bujkáló, láthatatlan, a magyar nemzet testét rágó kártevőkkel, Magyarország ellen áskálódó nemzetközi körökkel riogat, és azt mondja ezzel, hogy aki olyasmit gondol, ami ellenkezik a pártja és kormánya istenkomplexusos tagjainak véleményével, az áruló és ellenség.

Az a szürreális, hogy a magyar emberek józanságára, a kormánya demokratikus kötelezettségeire, a választói akarat tiszteletére hivatkozik ráadásul, miközben attól habzik a szája, hogy a magyar kormányt, a teljhatalmat bírálni sem szabad. Mert aki így tesz, az nemzetközi érdekeket szolgál, az progresszív gazember, annak vesznie kell.

Hát igen, végül is abban igaza van a jó miniszterasszonynak, hogy az ő gyáva, diktatórikus, korrupt, rendeletekkel uralkodó kormányának a megdöntése rengeteg érdeket szolgálna. Igaz, hogy mindennél jobban és elsősorban a magyar érdekeket. El fog jönni az ideje annak is. Amikor már nem lehet a valósággal szembemenve, a valóságot ilyen ocsmány módon letagadva, kormányzást mímelve influenszerkedni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.