Tárgy: Tarvágás
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Ne tessék jönni! Megint megjelent a baltás gyilkos. Ez veszélyesebb, mint a múltkori. Láncfűrésszel is nyomul. Ez is a gyanútlanul szunyókálókra támad orvul, csakhogy belőle egyik külföldi ország se akar nemzeti hőst csinálni, sőt. Pedig nagyon akarná.
Egyébként nagy most a választék a „miért ne jöjjön” okokban. Teljes gázzal megy az „örökségtervezés és kivitelezés”. Mindezek az Isten, Haza, Család jegyében. Kezdjük az Európa legdrágább tűzijátékával. Elvégre pandémiával ékesített háborús vészhelyzet van, gazdasági válság, infláció, aszály és tűzgyújtási tilalom. A hőre lágyuló város alig várja, hogy néhány milliárdért kipróbálják a magyar katasztrófavédelem kompetenciáit, mert a levegő- és vízszennyezés nálunk nem számít. És mivel éghető üzemanyagú masinákkal rohannának a helyszínre, ezért a balesetek elkerülése miatt várható a kerékpáros mentősökkel való fúzió, de nincs kizárva, hogy a tűzoltók görkorit kapnak, mert az udvari portyázóknak a maláj haver óccón szállítja, és még marad is egy repülőgépgyárra, vagy bankra/kaszinóra, vagy minimum néhány tucat trafikra való alkotmányos költség.
Persze az ízlés- és értelemcsökkentés a csúcsok csúcsa. Az előző diktatúrában az Új írás, Kortárs és Nagyvilág folyóiratokat vitaminbombaként önként és örömmel falták már a középiskolások is. A Nagyvilágban olyan színvonalú írások jelentek meg, amelyek irodalmi Nobel-díjat kaptak. Legkésőbb az itteni közlés utáni évben (és a szerkesztők nem voltak benne a Nobel bizottságban, mint most minálunk az oldalbordáknak funkcikat osztogató talpasok). Vagyis a műveltség és ízlés magyar korifeusai tudtak.
Világszínvonalon írták/festették/táncolták stb. a művészetek nyelvét. A nép által értett és élvezett akadémiai művészet volt, hűségeskü és „nyelvpótlék” nélkül. Még a „tiltott” is megélt a tudásából. Most az úgynevezett művészek a művészet nyelve helyett a saját nyelvüket használják. Nyalásra. Lehet nyalni rektorságot, Kossuth-díjat, erőművet, koronaszidolozást, filmrendezést, kaszinót és műmatyó szerkót tv stábbal. És a legmenőbb most a milliós fizetéssel járó kuratóriumi tagság, és az olyan titkos tanácsnoki státusz, hogy még az illető se tudja, hogy mit miről tanácsol a havi egy-két millióért. Pedig nem kispados focista. Mert a focista érhető lenne. István király papokat hozatott, a mostani uralkodónk focistákat hozat idegenből. Más az uralkodói ízlés. Ha hitetlenkedne kend, akkor ugyan kukkantson már bele a Kurultáj híranyagába. Innen aztán meríthet felelősségérzetet, toleranciát és jómodort. Micsoda fennkölt ízlés, öntudat és persze felsőbbrendűség, tárgyi tudás!
Az ott viselt hacukákról már szó se essen. Gyöngyös bokréta még nincs, de már megvan a haver, aki Erdélyben majd gyártatja a huculokkal (de még ő sem tudja, mi az, meg hogy néz ki, meg a huculokban van-e elég kipcsak DNS, de nemzeti volt, a zsidótörvényekkel egykorú, tehát az Aranybulla évében a fajtakeveredés elkerülése miatt időszerű a tömeggyártása). Az már tuti, hogy a bangladesiek fokost faragnak, a kínai importból beszerzett ujgurok meg Lehel kürtöt. A magyarságkutatók által a Pilisből kiásott avarok összeszerelés után nemezt készítenek, mert nagy a jurták iránti kereslet. Gulyás már van, pacal is, a kondérkörülieknek. Mert Magyarország előre megy nem hátra, és szent királyunkra emlékezve eme dicső napon a mostani uralkodó nem felnégyeléssel irtja a nála lassabban – netán vonakodva – keresztény hitre térülő alattvalóit, hanem heparin tartalmú gyógyszermegvonással.
Vagy ott van, pontosabban volt a Valóság folyóirat. Mindegy, melyik évfolyam, melyik hónap, melyik lapszám. Vagy a Vigília. (Igen Vigília. Nem adták el a komcsik a digó szomszédnak, mint ezek a Népszabit). Ne csak a mostani lapszámokat, az előző diktatúrabelieket is nézze. Vesse össze kend! Én nem szólok bele. Azt se írom, hogy a nagyon művelt Jani bácsi mit mondott hosszan. Elég, ha annyit írok jelzésszerűen a mondandójából, hogy a „két korszak szellemi nívójának jellemzéséül elég a két pallér neve: Aczél és Demeter. Kendnek kell kitalálni, melyiköjüket invitálta meg vendégelőadónak a párizsi Sorbonne Egyetem.”
Püff neki! Sose végzek a felsorolással! A 92 éves Soros Gyuri bácsi 1984 óta bizonyítottan 154 milliárd forint támogatást adott a nyílt társadalomnak készülő Magyarországnak. A kommunisták a könyvtárak számára addig hozzáférhetetlen külföldi COCOM listás szakirodalomra, a digitális technika, informatika megteremtésére költötték a pénzt. A Soros-ösztöndíjba bebábozódott ifjúkommunisták liberálissá születve és narancskeresztes pávaként hatalomba táncikálva magukat, református konferencia központot csináltak az OMIKK-ból, a magyar műszaki tudományok bázisintézményéből, mert Isten, Haza, Család! Teccik érteni?
Tudom. Nem. Akkor honnan tudná, hogy mit jelent egy országot hazavágni, letarolni? Próbálom másképpen. Tudja kend mi volt a keresztneve – így most kapásból, plurálisan – mondjuk Hitler – Sztálin, Horthy – Rákosi szülőanyjának? Hát ez az! Bezzeg a mostani uralkodónk anyukájának a keresztneve fogalommá vált a nép ajkán! Szegény Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya mindig egy alakban jelenik meg a hívek előtt (kivéve, ha az amerikai olasz maffia nem kábítószer szállításra használja a szobrát, mert ilyenkor jóval ducibb). A mi megváltónk anyukájának a neve volt már utalvány, egy millió őslakos gyereket kanadai mintára alattvalóvá átnevelő/hittérítő tábor és persze dalcím. És micsoda szövegű dal… Okvetlen olvassa el! Fenn van a neten. És elolvasás után már nem fog csodálkozni, hogy József Attila a vonat elé vetette magát.
És talán így, most némi körülírás utáni natúrban az Isten, Haza, Család és a tarvágás egy mondatban kendnek is értelmet nyer: örökségtervezés és kivitelezés keretében Isten nevében letarolja a Hazát magának az uralkodó Család.
Mirtill
Bütyökfalva, 2022. augusztus 18.
P.S: Ha megint Párizsba ruccannának, akkor az Eiffel torony után a következő illusztris látni/hallani való okvetlenül az oda delegált zseni, a Deutsch gyerek legyen!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.