Napsugaras szép reggelt! Péntek van, amit onnan lehet tudni, hogy Robi kollégának tegnap kellett kitaszajtani a kukát. Holnap pedig szombat lesz, aztán vasárnap, de választani már nem kell menni, az megvolt. A forint megint szépen combosodik, mióta a negatív növekedésnek is nagyon tudnak örülni némely körökben, de nem kell aggódni, Matolcsy György kézben tartja a helyzetet. Tóth Gabi megszólalt a fideszes elrendeződésével kapcsolatban, de bevallom őszintén, a második cunami után nem olvastam tovább. Volt gyűlöletcunami és támadáscunami. Szerintem érdeklődni kell valamelyik közpénzből etetett tévécsatornánál, nincs-e felvétel az időjárás-szakosztályra, mert így soha nem fogom megtudni a lényeget.
Kásler Miklós megéledt, és rájött, hogy roppantul jól teljesített ő is, Müller Cecília is a válságkezelésben.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai hátterének köszönhetően a kormány időben tudott döntéseket hozni a koronavírus-járványban, ez a magyarázata, hogy Magyarország le tudta törni a járvány minden egyes fázisát – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt csütörtökön Budapesten, mielőtt miniszteri elismerő okleveleket adott át az NNK munkatársainak. (MTI)
Nem tudom, kiket tüntetett ki Kásler, de mindenesetre gratulálok nekik, ők valószínűleg megérdemlik. Azt azért igazán megkérdezhetné valaki az ősmagyarkutatás iránt igencsak elkötelezett minisztertől, hogy amennyiben Magyarország masszívan tartja a dobogós helyezését az 1 millió főre vetített halálozási arányban, mégpedig világszinten, nem ám csak itt, a Balkánon, akkor mit tört ő le olyan nagyon ügyesen? Mielőtt valaki visítani kezd (úgyis lesz, aki igen), jelzem: NEM az orvosok és az ápolók szakmai kiválóságát és önfeláldozását vonom kétségbe. Konkrétan Kásler Miklós és Müller Cecília szakmai és emberi kvalitásairól töprengek éppen. És persze az őket kinevező miniszterelnök összes létező kvalitását vonom kétségbe. Az egy dolog, hogy valaki meg tud nyerni egy választást, mert tudja, mit akar hallani a pórnép. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elnyert tisztséget becsülettel és jól el is tudja látni. Pláne, ha nem is az a célja.
Az ember azt hihetné, hogy miután 12 éven át – bár jó lesz a 20 évnek is, mert igazából az első bukás után már elkezdték – vadul építették a rendszert, amely leválthatatlanná teszi őket (jogilag persze nem, csak gyakorlatilag), működik is, a zsebét is megtömte minden nertárs, és az elkövetkezendő években is lehet bátran csenni (legfeljebb nem lesz mit, ha a disznó Brüsszel nem küldi a zsét), szóval hihetnénk, hogy megnyugodtak ezek. De nem. Egymás ellen óbégatnak. A főni hömbörög, hogy márpedig nem enged a gyerekvédelemből és nem küld katonákat, hiába akarja azt Brüsszel. Szóltak neki az illetékesek, hogy az a baj, ami eddig is volt. Jogállam lebontása és az uniós források ellopása. Ez az egyik fülén be, a másikon ki. Szijjártó pedig ott tart, hogy toporzékol tovább, mintha nem lenne holnap. Merthogy Ukrajna inzultálja A magyarembereket. Szerintem pedig az van, hogy Brüsszelnek is, az ukrán elnöknek is a magyar kormánnyal van baja leginkább, nem mimagyarokkal. Nekem speciel egyáltalán nem fáj az, ha Orbánékat rugdossák. Pláne, ha dicső külügyminiszterünk akkorákat hazudik, hogy az ember csak ámul és bámul. Merthogy szerinte 500 ezer menekültet fogadtunk be – mármint ők, nyilván -, ami különösen annak fényében érdekes adat, hogy kicsit több mint 10 ezer ember adott be kérelmet menekültstátuszra (amit még el sem bíráltak, befogadásról tehát még nincs is szó), a többi 400 ezer – mert valójában ennyien jöttek eddig – vagy csak átment az országon, vagy várja, hogy hazamehessen mielőbb. Őket nem kellett befogadni, legfeljebb átmenetileg elszállásolni. Zömében azt is civil önkéntesek csinálták eddig is, én legalábbis nem hallottam arról, hogy Mipetink delfines medencéjében kibombázott ukrán gyerekek pancsolnának.
Ahogy a járvány csúcsán naponta ötször találták fel az ellenszert, és szórták magukból az egymásnak, sőt, a tegnapi saját kijelentésüknek is homlokegyenest ellentmondó információkat a szakértők, úgy tudja most mindenki, aki valaha bármi módon foglalkozott politikával, hogy mi vezetett ehhez a katasztrofális választási eredményhez. Nincs ezzel semmi baj, sokakkal ellentétben – főként a sértett egzisztenciák hajlamosak erre – egyáltalán nem gondolom, hogy tízmillió politológus kussoljon a fotel mélyén, mert úgysem értenek hozzá. Egyrészt úgy tűnik, azok sem nagyon értenek hozzá, akik ebből élnek, másrészt ez mindenkit érint, tehát hadd mondja már el a véleményét bárki, aki csak akarja. Elmondhatja természetesen Schiffer András is, mióta visszavonult a hihetetlenül sikeres politikai pályájától, el is szokta mondani. Kicsit gyakrabban, mint amikor még nem vonult vissza. Csak ami egy civil érintett szájából elfogadható, az egy egykori profi politikus (gyanítom, most is annak tartja magát) szájából még akkor is visszatetsző lenne, ha bármiféle sikert fel tudott volna mutatni az elmúlt években.
A Fidesz közel hárommillió, de lehet, hogy most már hárommillió szavazója között nagyon sokan vannak, akiknek egyébként tele van a hócipőjük Orbán kormányzási stílusával. Tele van a cipőjük ezzel a felhalmozó kapitalizmussal, egy csomó olyan ember van, akinek millió problémája van a kormánnyal, millió érvet fel tud sorolni arra, hogy miért kéne elzavarni Orbán Viktort, hogy lehetőleg vissza se térjen. Egyetlen érvet nem tud mondani, hogy miért kéne ezt az ellenzéket a kormányrúdhoz segíteni
NEM KÉTHARMADNYIAN SZERETIK A NARANCSOT, HANEM ILYEN SOKAN UTÁLTÁK A MOSLÉKOT. (Index)
Fene tudja, nem nagyon látom magam előtt azt fideszes szavazó tömeget, amelyik kritikusan gondolkodik, és csak azért nem szavazott az ellenzékre, mert az nem egy diktátor által vezetett monolit párt, hanem sok különböző párt szövetsége. Tényleg én vagyok az utolsó, aki feltétlen rajongással fordulok bármilyen politikai formáció felé, de szerintem aki nem ismerte fel azt, hogy bármennyire messze van az ellenzék a tökéletestől, az országnak ez volt az egyetlen – és jó időre talán utolsó – esélye arra, hogy valami normális irányba indulhasson, mert az ellenzék minden hibája ellenére magában hordozta annak a lehetőségét, hogy akár botladozva, több hibával és módosítással, de a végére egy becsületes és jó szakemberekből álló kormány kerüljön az ország élére, az nem kritikus gondolkodású, hanem felelőtlen, önző barom. Ezzel az a nagyon nagy baj, hogy nem csak ők fogják megszívni a következő időszakban, hanem mindenki. Hogy maradjak Sciffer András élelmiszeripari hasonlatánál: nem baj az, ha valakinek az a rögeszméje, hogy csak egy összetevős étel legyen a tányérján akkor is, ha az már büdös és romlott, de nem kellene kiröhögni azt, aki megpróbálná a vegyes étkezést. Pláne nem kellene ebben meggátolni.
Jó ébredezést kívánok mindenkinek! Mi szokásunk szerint hamarosan jövünk vissza az első beszólással.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.