Azt már tudomásul vettem, hogy Kovács Zoltán mostanában új feladatot kapott. Elméletileg ugyan a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárként veszi fel a fizetését (ha csak közben nem változott a státusza, csak én nem tudok erről), hanem vásári kikiáltóként toborozza a népet az előadásra. Alig ért véget a kitömött állatok kiállítása, amit Kovács promotált tiszta erőből, máris nyakunkon a nemzeti ünnep, ami a jelek szerint szintén átment a Fidesz magántulajdonába. Mint az összes többi ünnep.
Idén ismét már előző nap elkezdődnek az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései, október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök rendhagyó helyszínen mondja el beszédét – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten.
Kovács Zoltán sajtótájékoztatóján elmondta: az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs kedden elfogadta a központi rendezvények biztosítási tervét. „Emlékezzenek minél többen!” – kérte az államtitkár, kiemelve: idén nemcsak a forradalom 65. évfordulójára, hanem az 50. évfordulón történt atrocitásokra is emlékeznek.
Az államtitkár közölte: miként korábban már több rendezvény esetében, úgy a nemzeti ünnepi állami és önkormányzati rendezvényekre, valamint a jövő héten, a mindenszentek és halottak napja alkalmából tartandó egyházi, állami, önkormányzati megemlékezésekre, temetőlátogatásokra sem lesznek érvényesek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. (MTI)
Ebből ugyan nem derül ki, hogy milyen rendkívüli helyszínről fog szónokolni a nagy hadvezér, tehát simán lehet találgatni. Talán a fürdőkádból, tokától bokáig behabozva beszél majd. Esetleg bátran a függöny mögül. Az is lehet, hogy Marbellából jelentkezik be. Mindegyik eléggé rendhagyó lenne.
A legjobb az egészben persze nem az ismeretlen helyszín, hanem az, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánított nap apropóját méltóztatott átírni a kormány, így nem 1956-ról fog szólni, hanem 2006-ról is. Ha még ennél is jobban pontosítunk, akkor az történik, hogy a kocafocista és stábja felhasználja 1956 emlékét arra, hogy jövőre megint megnyerhessék a választást. Nem mintha különösebben meglepne ez az eszelős pofátlanság, mert dehogy. Még csak az sem döbbent meg, hogy van pofájuk ezt a napot is arra használni, hogy politikai haszonszerzés céljából hergeljék az embereket egymás ellen. Eddig is ezt csinálták, már miért hagynák ki ezt a remek lehetőséget? Rohadtul nem céljuk, mert nem is érdekük – sőt, érdekeik ellen való – a társadalmi béke megteremtése.
Pont úgy nem kell nekik a béke, ahogy az egzisztenciális biztonság sem. A közmunka remek fegyver az emberek ellen, nem véletlen, hogy nem nagyon igyekeznek átsegíteni a közmunkásokat a tényleges munkaerőpiacra. Egyrészt kurvasok pénzt el lehet síbolni oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás címszóval. Milliókat számolnak el – többnyire uniós forrásból – közmunkásképzésre, miközben egy ceruza és egy papírlap az összes beruházás, mert képzés helyett napocskát kell rajzolni felnőtt, ép értelmű embereknek. Az átfolyó rendszerű pénzmosoda mellett agymosodának is remek, hiszen aki küzd azért, hogy legyen mit enni, az aligha foglalkozik politikával, az életösztön mindent felülír. Vele bármit el lehet hitetni, akár azt is, hogy nincs is több párt, csakafidesz. Arra viszont szavazni kell, mert ha nem, holnap közmunka sem lesz, és éhen fog halni az egész család. Aki valamiért tájékozottabb, és nem hiszi el ezt a maszlagot, azt még mindig meg lehet fenyegetni, abból többnyire ért az ember.
Annyira nagyon fosnak a bukástól, hogy az már időnként egészen röhögséges produkcióra késztet néhány embert. Nem csak Kálomista Gábort, aki valamiért képtelen legalább lassítani a filmjének a propagálásában. Elhiszem, hogy eléggé rohammeló lehetett elkészíteni, mert nem olyan nagyon régen kezdett lefelé döcögni a NER szekere a lejtőn. Még akár azt is elhiszem, hogy a pénze után fut, de már az az érzésem, a nagy loholásban lekörözi Dózsa Lászlót, pedig őt többször is kivégezték. Kálomistát meg nemcsak a film bemutatásában akarta meggátolni a gaz ellenség, hanem az elkészítésében is, direkt akkor kezdtek villamossínt cserélni, mikor neki forgathatnékja lett.
Bencsik András valami hasonló nyomvonalon halad, csak ő nem filmet, hanem békemenetet akar eladni. Annyiban hasonlít Kálomistára, hogy minden megszólalással jobban felhergeli magát, mostanra már itt tart:
A jelenlegi (békemenet – szerk.) élet-halál kérdése. Vagy folytatódik a történelem, vagy véget ér. Ilyenkor pedig menni kell – jelentette ki a Demokrata főszerkesztője az Origónak adott interjújában.
Az. Véget ér a történelem. Mert a történelem maga Orbán Viktor, és a Nemzeti Együttlopás Rendszere. Ennek megvédése érdekében semmi sem túl nagy ár, nyugodtan kurvát lehet csinálni 1956-ból és a nemzeti ünnepből is, mert a cél szentesíti az eszközt. Hát én nem tudom, de szerintem jobban oda kellene figyelni arra, hogy mindenki időben bevegye a gyógyszerét. Vagy ha nem, akkor ne mászkáljon kamerától mikrofonig, mert a választás után is lesz élet, és állatira kínos lesz esetleg kimagyarázni ezeket a tulokságokat.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.