A mai napon a szokásostól kissé eltérő módon, a következő bejegyzéssel szeretnénk jó estét kívánni minden kedves olvasónknak.
Kedves Olvasó!
Egy nagy nagy KÖSZÖNÖMmel tartozom neked és szerettem volna, ha el is jut hozzád, nem csak sejted! Óriási elismerés illeti mindazokat, akik felülemelkedve a pártszimpátiájuk által „diktált” választáson, akár „befogott orral” is, de oda húzták az X-et, ahol a legesélyesebbnek látták a változás lehetőségét!
Ugyanekkora elismerés illeti azokat is, akik testben vagy lélekben, de ott voltak azon a megmozduláson, ahol – együtt – csalódásunknak hangot adtunk. Mindegy, hogy melyik párt állt a legközelebb a szívedhez, vagy netán egyik sem, ott voltál és tudattad mindenkivel, hogy változtatni akarsz és ezért áldozatokat hozol. Tudattad velem, a többiekkel odakint, a lélekben velünk lévőkkel az internet előtt és a saját pártoddal is, hogy te képes voltál erre.
A tegnapi napon végre mi adtunk – és nem kértünk – engedélyt. Engedélyt adtunk a képviselőinknek, hogy tanuljanak tőlünk. A tömegben, viszálykodás és cicaharc, nélkül vonultak egymás mellett olyanok, akik pártszimpátia alapján „ős-ellenségként” kellett volna viselkedniük. Legalábbis ezt próbálják velünk elhitetni a mi szolgálatunkra felesküdött elit tagjai.
Én most úgy látom, hogy csődöt mondtak nem csak az összefogásban, de abban is, hogy tovább hülyítsenek téged, engem, sokakat. Azért mondtak csődöt, mert te és én meguntuk a hantát. Te és én nem biztos, hogy egyetértünk abban, mi kellene legyen a következő lépés afelé, hogy egy mindenki számára élhető világot és társadalmat teremtsünk, de abban egyetértünk, hogy a választott képviselőinket azért küldtük „oda”, hogy legjobb tudásuk szerint segítsenek nekünk abban, hogy döntést hozhassunk a jövőnkről, mert mi, ez idő alatt, a te és én, valamint az ő jelenükkel foglalkozunk, azt teremtjük meg.
Te és én dolgozunk azért, hogy mindannyiunknak meglegyen a holnapi betevő és mivel ez nagyon sok időnket és energiánkat felemészti, megbíztuk a képviselőinket, hogy találják ki a „holnaputánt”. Nem maguknak, hanem nekünk mindannyiunknak.
Te és én egyetértünk abban, hogy ezt a feladatot nem látja el az, akit szívünk és legjobb tudásunk szerint megbíztunk. Sem ez, sem az.
Te és én megmutattuk, hogyan kell félretenni a „cicaharcot”, hogyan kell felnőtt ember módjára döntést hozni a jövőről. És tetted, tettük mindezt békésen, ember módjára, irányt és példát mutatva! És én szeretném megköszönni neked ezt a gesztust, amivel segítettél nekem is és magadnak is, hogy lépjünk egyet előre!
KÖSZÖNÖM!
U.i.: Szerintem még ne tedd félre a pártszimpátiádat. Adjuk meg nekik az esélyt, hogy felnőjenek a feladathoz, csak tartsuk továbbra is szem előtt, hogy ha mi dolgozunk az ő és a mi jelenünkért, akkor nekik kell dolgozniuk a mi jövőnkért.
Szabó Gergely
Mai cikkeink:
Amilyen az úr, olyan a szolgája-gondolatok a tüntetésről
Ha mad mindenki kielemezte, a sebeit bekötözte, a lelkét befoltozta, és még tenni akar az országért
Ezt a cumit a demokrácia helyett közösen tették a szátokba
A dolgok néha elég gyorsan képesek megváltozni
A nap kommentje Palié:
Az Origó az új Lipót!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.