Január 18,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

DÜHÖNGŐ


Határozottan kikérem magamnak az olvasóink nevében is

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,261,356 forint, még hiányzik 1,738,644 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tavaszvárás közben búvárkodtam a magyar médiában és szokásom szerint válogatás nélkül összeolvastam mindent, ami szembejött. Jót is, rosszat is, értékeset is, szemetet is. Nincs ezzel semmi baj szerintem, mindenki el tudja dönteni, hogy valami megüti-e a mércéjét, vagy semnem.

Turkálás közben váratlanul szembe jöttem velem. Vagyis nem én, hanem a Szalonna, beszorulva pár álhíroldal, nagyrészt mások írásainak összelopkodásából éldegélő gyűjtögetőcsoport és a (cikk szerint) egy születő baloldali médiabirodalom közé.

„Az új baloldali médiabirodalom lassan beéri a szélsőjobbot” címmel a 24.hu-n megjelent cikk erősen elgondolkodtatott. Először nem is értettem pontosan, hogy mit akar mondani Kerner Zsolt – ő jegyzi az írást – és lényegében ezt nem is sikerült kibogoznom mostanáig, de elég kártékonynak találom a művet ahhoz, hogy ne menjek el mellette szó nélkül. Nem a Szalonnára nézve káros, hanem általában az online-médiára, a sajtó- és szólásszabadságra és ezen keresztül a demokráciára. Ez pedig feltétlenül megér néhány gondolatot.

Így indul a cikk: „Korábban a pápai MSZP alelnöke volt az a fiatalember, aki több kattintásvadász baloldali portált is felügyel. Megkérdeztük céljairól az online ellenzék új királyát, és igyekszünk rendet tenni az álhír- és propagandaoldalak sűrűjében”. Nem az ezzel a baj, hogy az online ellenzék királyává koronázza a fiatalembert (a cikk végére a nevét is sikerül megtudni), hanem azzal, ahogyan ezt az egész kérdést kezeli. Összemossa az ellenzéket, a kattintásvadász oldalakat, az álhír-és propagandaoldalakat egyetlen bűzös kupacba, amitől máris nevetségessé válik az ellenzéki média. Ráadásul önkényesen, nagyon is fideszes módszerekkel nyilvánít baloldalinak és jobboldalinak tetszőleges portálokat, ellentmondást nem tűrő módon kategorizál.

Engem most – értelemszerűen – a Szalonnáról írtak érdekelnek, hiszen ezt ismerem belülről és tudom cáfolni.24

Kezdjük az elejéről. A Kolozsváros NEM baloldali. Soha nem is volt, soha nem is lesz. És nem azért kérem ki magunknak, mintha bármennyire is degradálónak tartanám akár a baloldaliságot, akár a jobboldaliságot, hanem azért kérem ki magamnak, mert tényszerűen hazugság. Nem csupán hazugság, de kártékony hazugság is, hiszen erősen elharapózott Magyarországon ez a típusú beskatulyázás, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Azt még értem, hogy a kormánypropagandának miért áll érdekében a baloldalra söpörni mindenkit, aki nem ért egyet a kormány politikájával, de azt nem értem, hogy a 24.hu újságírójának mi ebben a csodálatos? Mondott valami nagyot és örül neki?

Haladjunk tovább. A Kolozsváros NEM álnéven írt oldal. Az egyetlen álnév éppen az enyém, de ennek az az oka – ezt már többször elmondtuk szerintem -, hogy az Ordítok blog ezzel a névvel futott már évekkel a Szalonna indulása előtt is. Az Ordítok és a Hacsaknem blog volt az „induló bázis” a maga kialakult olvasókörével. Hívtak, jöttünk és hoztuk, ami évek munkájával felépült körülöttünk.

A „Fideszt dühösen utáló baloldali-kormányellenes közönség” – ezt nagyon határozottan kikérem magamnak az olvasóink nevében. Minden olvasó eldönti, hogy ő baloldali-e, vagy sem. A gyűlölködést és a kormánykritikát összemosni majdnem olyan kártékony dolog, mint a saját egzisztenciális biztonság érdekében elvtelenül hazudni az olvasóknak.

Az oldal ugyanis nem csak iszonyú erőteljesen elfogult címeket ad” Hmmm…24-1

Miről beszélünk, kérdem én a 24.hu munkatársát. Az olvasókat percenként információk ezreivel bombázzák. Aki csak néhány napot is eltöltött ezen a területen, az pontosan tisztában van azzal, hogy vagy olyan címet ad a cikknek, amit meg fog nyitni az olvasó, vagy legfeljebb anyukája fogja megdicsérni a jó kis cikkét, mert perceken belül már el is mosta az újabb hírek áradata. Ezt látható módon mindenki tudja a 24.hu-nál is, kivéve a cikk íróját. Pontosabban ez sem igaz, hiszen elég hatásvadász címet adott a cikkének. Tehát tudnia kell, hogy bármennyire nincs ínyére az embernek, kénytelen ezt tenni, mert a médiafogyasztási szokásokat megváltoztatni nem lehet, igazodni kell hozzájuk.

Hogy káromkodunk? Bizony, szoktunk. Többnyire szokott az ember, ha rálépnek, felrúgják, fojtogatják, leköpik, élhetetlenné teszik az országát, elvitatják az alapvető jogait, elüldözik, fenyegetik. És akkor mi van, ha káromkodunk? Azon kívül, hogy semmi. Ez nem egy irodalmi folyóirat, hanem egy véleményportál.

„A Kolozsváros kicsit olyan, mintha a blogján bőszen kurvaanyázó Bayer Zsolt írná, miután csúnya elszámolási vitába keveredett a Fidesz-vezérkarral”. Ez volt az a mondat, amiért meg kellett írnom ezt a cikket. Ez a nemtörődöm, szarok-a-másikra-még-csak-bele-sem-olvasok hozzáállás, a tökéletes tájékozatlansággal kézenfogva járó pökhendi kinyilatkoztatás. Nem először futunk bele ebbe, gondolom a cikk szerzője is ott olvasta, ahol mi. Meg is válaszoltuk, nem fogom újra leírni. Ironikus módon a kollégám mások mellett éppen a 24.hu egyik munkatársát veszi a védelmébe az egyik cikkünkben, akit Bayer száz kilónyi disznófosként emlegetett, a szüleit gyalázta és abbéli vágyának adott hangot, hogy egyszere pépesre verhesse a pofáját. 

„Az az egy százaléknyi állat, aki ide szokott, tönkre tett mindent”

Nem bántam volna, ha két Bayerezés között Kerner veszi a fáradságot és megmutatja, hol vetemedtünk akár egyszer is arra, hogy a velünk egyet nem értők felmenőit, családtagjait, azok születésbeli-fizikai adottságait, kígyóvállát-lúdtalpát, nemzetiségét, vallását, bőrszínét, szexuális irányultságát pellengérre állítsuk, hogy valakivel azért személyeskedjünk, mert alacsony, magas, kövér, sovány, heteroszexuális, meleg, szőke, vagy barna, netán cigány, arab, néger, afrikai, zsidó, ki az anyja, vagy az apja. Az se lett volna baj, ha e primitív és felületes – bazmeg mentén történő – összemosás helyett erkölcsi alapon legalább megpróbált volna disztingválni.

Nincsen szó sértettségről. Bárkinek és mindenkinek jogában áll nem kedvelni, akár gyűlölni mindazt, amit mi képviselünk. De lehetőleg úgy tegye ezt, hogy tudja, miről beszél, és nem egy PR cikk kedvéért lapátol össze mindent, mert egyrészt kellenek a karakterek, másrészt annyira menő dolog ekkora tájékozottságról bizonyságot tenni.

Azért is fájlalom ezt a történetet, mert a 24.hu-n nagyon színvonalas, nagyon fontos cikkek jelentek meg eddig is és bizonyára a jövőben is így lesz. Én értem és tudom, hogy a jelenlegi körülmények között nagyjából két választása van annak, aki akár hírportált, akár csak egy hozzánk hasonló véleményportált akar működtetni és történetesen nem kormánypropaganda a cél. Az egyik lehetőség az, amit a 24.hu csinál: komoly tőkével rendelkező befektetői háttérrel, rengeteg munkatárssal és óriási mennyiségű – elsöprő többségben kattintásvadász, nem túlságosan igényes – bulváranyaggal és rengeteg reklámmal próbál talpon maradni, hogy megjelenhessen az a kevés, de fontos cikk. A másik opció – amit mi csinálunk -, hogy nagyon kevés emberrel, rengeteg munkával, baráti összefogással, reklám nélkül, támogató nélkül, kizárólag az olvasók adományaiból próbálunk talpon maradni.

Feltehetőleg mindenki – a 24.hu éppen úgy, mint a Szalonna – azért csinálja, amit csinál, mert hisz valamiben. Mégpedig abban, hogy a sajtószabadság, a demokrácia mindennél fontosabb, hogy a mindenkori kormányt a sajtónak nem kiszolgálnia, hanem kritizálnia kell és hogy ami jelenleg ebben az országban történik, az nagyon nem jó. Elég nagy baj, hogy a cikkíró álszent módon eltartott kisujját ebből kizárólag a bazmegeink érték el. Azt már nem is akarom megtudni, hogy a szenzációhajhász szélsőjobbozás egyáltalán hogy jön ide. 

Nos, annyit üzennék Kerner Zsoltnak, hogy igen nagy valószínűséggel „a Fideszt dühösen utáló baloldali-kormányellenes közönség” – akik az olvasóink – azonosak azokkal, akik a 24.hu tényfeltáró cikkeit is olvassák. Nem kell szeretnünk egymást, de egy nemrégen indult, deklaráltan (és szemmel láthatóan) kattintásvadász blog reklámozása kedvéért nem feltétlenül konstruktív dolog belerúgnunk egymásba.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.