NEHAZUGGY

Orbán beteg, torz világában így mérik az értékeket

Forgács Erzsébet | 2017. Január 30, Hétfő | 11:15

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,575,270 forint, még hiányzik 1,424,730 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Majdnem történelmi eseménynek tekinthető a mai nap, amikor az Orbán nevű ember kiállt a nyilvánosság elé Szegeden. Az nem meglepő, hogy miközben folyamatosan mozgott a szája, igyekezett úgy beszélni, hogy semmit ne mondjon. Az sem okoz különösebb döbbenetet, hogy miközben Botka László hosszasan beszélt a város bérlakás-programjáról és felajánlotta a kormánynak a város tapasztalatait ezen a téren, Orbán egy megveszekedett szóval sem reagált, ezzel szemben hosszasan habogott a távoli jövőben tervezett gyalogos és kerékpáros híd építésének tervéről.

Az sem meglepő, hogy a miniszterek elnöke alaposan fényezte önmagát és minden második mondatban kidomborította, hogy a kormány erre is ad pénzt és a kormány azt is fizeti. Az fel sem merült abban a zavaros fejében, hogy a kormánynak egy huncut fillérje sincs, mint ahogy egyetlen ország egyetlen kormányának sincs. Pénze az országnak, az ország polgárainak van. A befizetett adók a költségvetésbe kerülnek ugyan, de ez még ettől sem lesz a kormány pénze. Még akkor sem, ha a kormány dönthet annak felhasználásáról.

Tehát túl mindezeken volt még valami, amit én most ki szeretnék emelni az ígéretek tengeréből, a sumákolások és félrebeszélések kusza kupacából. Ez pedig egy olyan újságírói kérdés volt, ami szemmel láthatólag meglepte a pávákkal táncolót és nem tudott mit kezdeni vele. A kérdés pedig az volt: ő, Orbán Viktor, az emberi ostobaság jóvoltából Magyarország jelenlegi miniszterelnöke hazaárulónak tartja-e azokat a magyar állampolgárokat, akik aláírják az olimpia megrendezéséről népszavazást kezdeményező indítványt. Ezen a ponton Orbán úgy reagált, ahogy soha, semmilyen körülmények között nem reagálhat egy ország miniszterelnöke.

Annyit tudott válaszként kibökni, hogy majd meglátja, mennyi aláírás gyűlik össze. Ez az a válasz, ami elfogadhatatlan. Ilyen helyzetben egy ország vezetője semmi mást nem mondhat, kizárólag azt, hogy kikéri magának. Kikéri magának, hogy bárki is hazaárulónak merészelje nevezni az ország bármelyik polgárát. Kikéri a maga és a kormány nevében, hogy valaki veszi a bátorságot és hazaárulónak nevezi azokat az embereket, akik élni kívánnak azzal az alapjogukkal, ami minden, csak kicsit is demokratikus országban természetes: a véleményalkotás szabadságával.

Egy valamennyire is normális miniszterelnök ilyen helyzetben elmondja, hogy kiáll az emberek véleménynyilvánítási szabadsága mellett és minimum hány attól, ha bárki le meri hazaárulózni az ország polgárait.

Nem, ez a miniszterelnök semmi ilyet nem mondott. Ő régebben parazitának nevezte azokat a polgárokat, akik nem tapsikoltak az ő beszéde végén. Ő gyakorlatilag kitagadta a nemzetből azokat, akik nem támogatták az érvénytelen népszavazáson a kormány akaratát.

Orbán bebizonyította, hogy kisszerű minden létező tekintetben. Pitiáner emberként és politikusként egyaránt. Az országot a saját tulajdonának tekinti, annak lakóit legfeljebb haszonállatként kezeli. Eszébe sem jut az, hogy ő szolgálja az országot és annak lakóit. Számára, az ő kicsinyes lelkében úgy van rendben, hogy az ország lakói szolgálják őt. Orbán Viktor méltatlan arra, hogy bármiféle tiszteletre tartson igényt.

Ahogy ő nem tiszteli ennek az országnak a polgárait, úgy én sem vagyok képes tisztelni azt az embert, aki annak arányában méri a polgári értékeket, hogy az ő személyes akaratával és érdekeivel egyezőek, vagy ellentétesek. Orbán Viktor még egy Bencsik András kaliberű senkivel sem volt hajlandó szembemenni. Azért nem, mert ő maga is úgy gondolja, hogy aki aláírja a kezdeményezést, az hazaáruló. Mert ő olimpiát akar és lényegében az olimpia ellenzői az ő szent, mindennél előbbrevaló döntésével merészelnek szembemenni. Ezzel ő nem tud mit kezdeni.

Orbán beteg, torz világában így mérik az értékeket. Orbán önmagát azonosítja a hazával és szentül hisz abban, hogy aki nem támogatja őt mindenben, az lényegében az ország ellensége. Eddig is világosan látszott, most ki is mondatott. Orbánnak ez az ország az ellensége, ez a nép az árulója. Az ő fejében. Az én fejemben mindez fordítva igaz. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!