Október 6,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Fordítsuk a GDP 6%-át Habony Árpádra

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 192,860 forint, még hiányzik 2,807,140 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap állt össze a kép (hogy plasztikus legyek), de mára sem veszített aktualitásából: Habony Árpád nem elég, hogy értékes festményeket kölcsönözhetett miniszteri engedély nélkül a Baán László igazgatta Szépművészeti Múzeumtól, hanem még az esküvőjét is ott tartotta. Ingyen. Hogy a vak véletlen folytán Baán László történetesen az esküvői tanúja is volt a láthatatlan munkanélküli milliárdos Habonynak, az nyilván csak hab a nemzeti együttműködés tortáján.

Ahhoz képest, hogy a 444 kérdésére, miszerint a jó viszonynak volt-e köze ahhoz, hogy az értékes festmények egy Habony-közeli lakásba kerültek, Baán hétfőn még azt válaszolta, hogy nem, szerencsére szerdára megvilágosodott ő és egy rádióműsorban árnyalta az árnyalhatatlant: a múzeumnak hosszú távon érdeke, hogy jóban legyen fontos emberekkel, akiknek a segítségével az intézmény előrébb juthat, mi több, máskor is odaadta már a múzeumot, ha olyan ember kérte, aki az intézmény jövője szempontjából fontos.

Nem részletezem, hogy Halász János fideszes szóvivő szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Baán jóbaráti viszonyt ápol Habonnyal. Ezzel tök véletlenül nekem sincs semmi bajom, bár némileg árnyalja a képet, hogy az egyik a Szépművészeti Múzeum igazgatója, a másik meg az ország legbefolyásosabb munkanélkülije. Ebben a felállásban viszont rengeteg kivetnivalót találok a sztoriban.

És ha ehhez hozzáveszem, hogy ami Habonynak egy forintjába nem került, azért mások 1,5 millió forintot fizettek, akkor különösen tele a hócipőm azzal, hogy ma is Habony Árpádot fújta az arcomba az internet szele, egy hosszabb zárójel erejéig kitérek erre. Azért az mégis mindennek a teteje és a legalja egyszerre, hogy folyton ez a kitartott, hímestojásként óvott, nagyvilági dorbézoló, ez a lépten-nyomon letagadott Orbán-tanácsadó jön szembe az emberrel a hírekben.

Valaki magyarázza már el végre, ki a f*sz az a Habony Árpád, hogy évek óta kötelezően le kell nyomni ennek az országnak a torkán? Mit tud ez az arrogáns, beképzelt partiállat, hogy öt hónap alatt állami és önkormányzati szervek/cégek 200 és 670 millió közötti adófizetői pénzért hirdetnek a fél évvel ezelőtt indult hetilapjában? És csak azért nem tudjuk pontosan, hogy 200, 500 vagy 600, mert – a nyílt kormányzásból adódóan, amivel legutóbb hétfőn verdeste a mellét a miniszterelnök úr az országgyűlésben – egy nyomorult közérdekű adatigénylésre sem lehet normális, használható információkat kapni. A becslések így is lesújtóak, akár 200, akár közel 700 millió forint csordogált Habony Árpád és Győri Tibor (korábban miniszterelnökségi államtitkár, és Orbán Viktor jogi tanácsadója) Modern Media Group nevű cégébe.

És ez csak alig fél év. A paksi atomerőművet a Magyar Villamosművek Zrt. összesen 127 millióért hirdette Habony lapjaiban: a Lokál ingyenes hetilapban és a 888 nevű szörnyszülöttben. Bár amikor ez kiderült, próbáltam pontot tenni a miből telik ibizai dorbézolásra? kérdés végére, most megint szétb*sz az ideg. Pedig – mint tegnap is írtam – nem vagyok egy agresszív állat. De mégis, meg tudná nekem valaki magyarázni, hogy lehet az, hogy beazonosíthatatlan minden, ami ezzel az emberrel kapcsolatos, csak a rendkívül ízléses Gucci táskáját ismerjük és bár senkinek semmi köze hozzá, zabálja a közpénzt, mint az állat? És miért rejtegetik, titkolják? Jelen volt valami gyilkosságnál, vagy látott valami olyat, aminek nyilvánosságra kerülésétől leomlana a Mátra, vagy kiszáradna a Balaton? Mi az, hogy Habony Árpád fontos ember? Akkor ingyen ráokádhat 300 millió forintos, közvagyont képező festményekre, miután a Szépművészeti Múzeumban mondta ki a boldogító igent?

Megszólalásig értelmes, kultúrlénynek tűnik ez a Baán László, és bár amit művelt, nem mellette szól, lássunk világosan: nem ő itt a legnagyobb hunyó. Még akkor is, ha annyira gáz, hogy nem érti, mi a gond. Még akkor sem, ha „fontos embernek” múzeumot kiadni jövőbeni haszon reményében, per definitionem korrupciónak minősül. Tudva azt, hogy másoknak ugyanez a szolgáltatás pénzbe kerül, nem vitás, hogy egy baráti döntés miatt a múzeum bevételtől esett el, ami szintén per definitionem minimum hűtlen kezelés.

De hol van már a vége annak, hogy ez a tenyérbemászó, papagájnak öltözött ízlésficam fehér tinccsel a hajában, aki 2007-ben (Baán már akkor fontos embernek tartotta úgy, hogy az akkori szakminiszter, Hiller István nem is hallott róla) is pont annyira megkerülhetetlen volt, mint ma, egy egész országot nézhet hülyének? Most akkor kérdezném a kormányzati kommunikációt, nem hasad ketté a tudatuk? Nem úgy lenne normális, hogy vagy kitartanak amellett, hogy nem fontos, nem közszereplő, nem is ismerik, nincs rajta Orbán fizetési listáján, vagy nevezzék már (ki/meg) valaminek, hogy értsük, miért nyalja a seggét a Szépművészeti Múzeum igazgatója? Ki ez az ember, hogy büntetlenül bármit megtehet, szembeszállni vele nem érdemes, maximum elviszi a balhét helyette mindig valaki más?

Az a baj, b*sszátok meg, hogy be kell látnunk – miközben kurvára átlátszó ez az egész habonyosdi -, egyáltalán nem életszerű, hogy Baán László egy reggel felkel és magátol úgy dönt, hogy kölcsönadja a Szépművészeti Múzeum milliós festményeit egy cégnek, amelyről nem tudja, hogy Habony Árpádhoz köze van. Meg ingyen tanúskodik neki az ingyen kölcsönadott Szépművészetiben. Mert ha ha legálisan adta oda a képeket, akkor miért intette meg az emberminiszter, ha meg nem, akkor miért van még szabadlábon? Ja, hogy Polt Péter és az én anyám. Baromira nem kerek ez a történet, mint ahogy az összes többi sem, amihez Habony neve kapcsolódik.

Szóval nem tudom, ki hogy van vele, de – ha jól emlékszem – akkor kezdte kapisgálni a magyar közvélemény, hogy jegyeznek egy ex-vitrinológus Habony Árpádot, amikor nyugdíjasokat rúgott hasba az átjárón. És bár tudom, hogy a népességnyilvántartóhoz kéne fordulnom az ügyében (mekkora cinizmus!), ha annyira érdekel, hogy fontos, vagy nem fontos ember ő, azért nagyon jó lenne, ha majd megmagyaráznák, mit ábrázol a nyakunkon ez a közveszélyes munkakerülő, akiről újabban az is kiderült, hogy közvagyont és közintézményeket magáncélra használ. Ingyen. Annak ellenére is jó lenne, hogy Lázár János szerint ez nem korrupció.

Őszintén remélem, hogy Habony egyszerű, munkanélküli magyar állampolgár soron következő lagzijára már a Tretyakov-képtárban kerül sor (ahogy Orbán moszkvai alakítását elnéztem, miért is ne), mindenesetre nekem egyszerű habonyfizető adófizető állampolgárnak elegem van ebből az emberből. Kurvára elegem van abból, hogy minden nap legalább egy hírben szembesülök azzal, hogy Habony Nemfontosember-Nemközszereplő Árpád folyamatosan nemszerződésekből kapja a százmilliókat. Hogy ha nagyon unatkozik hazavisz pár műkincset a Szépművészetiből, áthajt a piros lámpánál, hasba rúg pár nyugdíjast, vagy elmegy pislogni Ibizára. Azokból a százmilliókból.

Ha egy másik kultúrkörhöz tartozó embernek elmesélném, azt hinné, hülye vagyok, pedig tényleg már ott tartunk, hogy lassan a GDP hat százalékát fordítjuk egyetlen emberre. Végül is miért ne fordíthatnánk kimondva, hivatalosan és alkotmányba fércelve Habony Árpádra? Az oktatásra úgysem fordítjuk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.