NEHAZUGGY

Sokkal jobb eltüntetni szem elől a nyomort, a szegénységet, a bajt, betegséget, a szerencsétlenek látványát

Forgács Erzsébet | 2017. Január 10, Kedd | 9:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Irgalmas, vagy irgalmatlan? Bejárta a sajtót a hír: a Szabadfogas – most még civil, de a kormánymédia hamarosan ki fogja deríteni, hogy Soros György aknamunkájának köszönhetően létrejött – mozgalom kabátgyűjtő akcióját nem nézte jó szemmel a pécsi Irgalmas Rend temploma. Elzavarták a templom mellől a kabátgyűjtő akció résztvevőit, Pió atya meg is magyarázta, miért. Mert a ruhák átáznak és akkor már senkinek sem fognak kelleni, nekik pedig ott marad nyűgnek az ázott ruhakupac.

Akár bólogathatnék is erre, hogy hát tényleg. Ahogy bólogathatnék a másik pécsi templomra kikalapált feliratra 2013-ból: koldus

Nem tudok bólogatni, bár mindkettőre van magyarázat. Vagy magyarázkodás. Mert az mindig, mindenre van. Pió atya állítólag jó ember, mert ő volt az, aki csináltatott egy ételgyűjtő dobozt, ahová a lakosok ételadományokat rakhatnak be és azt megkapják a rászorulók.

Ahogy a pécsi Belvárosi Templom békéjét és tiszteletét megzavarták a kéregetők, úgy az irgalmasok irgalma is elfogyott, amint nem egy általuk szervezett, hanem civil kezdeményezésből induló jótékonysági akció közepén találták magukat. Valamiért az atyának csak a nyűgöt, a terhet, a plusz tennivalót sikerült meglátnia a kabátosztásban, a lehetőséget nem. Eszébe sem jutott felajánlani, hogy havazás esetén behordják a kabátokat a templomba, vagy esetleg eleve ott gyűjtik őket, akár úgy is, hogy a Rend osztja szét a rászorulók között. Igaza van az atyának. A félig megfagyott, nincstelen nyomorultak olykor mosdatlanok és a legritkább esetben tudnak a perselybe dobni némi aprót. Ezért hívjuk őket rászorulóknak.

Sokkal jobb eltüntetni szem elől a nyomort, a szegénységet, a bajt, betegséget, az alkohol vigaszához forduló szerencsétlen látványát. Jobb azt mondani, hogy eleve is azért lett valaki hajléktalan, mert alkoholista, mert tanulatlan, mert lusta. Így le is lehet dobni a felelősség amúgy is hamis álarcát és a hívek (valamint a saját) nyugalmára hivatkozva elzavarni a kéregetőket éppen úgy, mint a jószándékú civileket.

Az én fogalmaim szerint az egyház súlyos szereptévesztésben van és ezt nem tegnap kezdték. A politika és az egyház beteges összefonódása éppen ilyen eredményekkel szokott járni. Amikor választani kell, hogy a hatalom szekerét tolja, vagy az emberek felé fordul. Mert ez választás. Szolgálni akar az egyház, vagy hatalmat és pénzt akar.

Úgy tűnik, ez utóbbit. Így fordulhat elő az, hogy az emberekért dolgozó, őket szolgáló Iványi Gábor-féle MET elveszíthette egyház státuszát Orbán Viktor végtelen ~~geciségéből~~ kegyelméből és ezt szó nélkül tűrte a többi. Igazuk is van, a MET amúgy is csak rontja az üzletet. Mert nem elvesz, hanem ad. Nem arról szól számukra a hit, hogy egy baromi drága templomban választási propagandát folytat a pap (vagy éppen melyik vallás esetében hogyan nevezik a misét és a papot), amiért cserében épületeket, iskolákat, támogatásokat és nem kevés befolyást kapnak.

Iványiék semmit nem kapnak, mégis életben maradt a közösség, működnek, dolgoznak, segítenek. Iskolákat, óvodákat, kórházat, idősotthonokat működtetnek, a személyes gazdagodást és kényelmet régen feladták azért, hogy tegyék, amit hitük szerint tenniük kell.

Nyilván Pió atya, vagy a másik templom papja is azt tette, amit hite szerint tennie kell. Az egyház és a politika összefonódott ugyan, de a civil társadalom képes az önszerveződésre. Megmutatták az emberek – függetlenül attól, hogy hívő, vagy ateista, kormánypárti, ellenzéki, jobboldali, baloldali valaki – hogy képesek az összefogásra, nem pusztult ki a szolidaritás eszméje.

A kegyetlen hideg, a kormánypárt aknamunkája, az egyház több esetben tapasztalható embertelensége együttesen összehozták azt, amit biztosan nem akart a kormány. Elkezdett összefogni a társadalom. Mégpedig nem csak egy-egy elszórt csoport, hanem egyre nagyobb közösségeket szervez – nem valaki, nem egy párt, hanem – az emberség. Ami ott van legtöbbünkben akkor is, ha talán nem is tudunk róla, de az igazi baj kinyitja azt a kis rejtekajtót. Innen már csak egyetlen lépés annak felismerése, hogy hiszen a másik is ember, a DK-s is, a fideszes is, az MSZP-s is, a Jobbikos is, a liberális, demokrata, jobboldali, baloldali, tök mindegy kicsoda-micsoda.

Ez jó a társadalomnak, nem jó a hatalomnak. Hiszen hetedik éve dolgoznak azon, hogy szétszaggassák, elszigeteljék a társadalom különböző csoportjait. Hogy mindenki úgy érezze: egyedül van, esélytelen és reménytelen bármit tenni, hiszen mindenki más ellene létezik. Az ilyen helyzetek azonban megmutathatják, hogy ez nem így van, hogy nincs akkora különbség az emberek, csoportok között, hogy van átjárás, lehet párbeszédet folytatni, vitatkozni, érvelni és esetleg – esetleg és ez csak halvány remény – felismerni a közös célt. Az pedig egy normálisan működő ország, ahol szegények vannak ugyan (mindenhol és mindig vannak), de éhenhalni, megfagyni senkinek sem kell, ha csak nem önmaga választja azt az életet, mert ilyen is van. Nagyon kevés, de van. Azonban a többség nem ilyen.

Nem akarok ítélkezni sem Pió atya, sem a másik templom papja, sem az egyház aranyozott takarója alól rendre kibuggyanó embertelenséget, idegengyűlöletet, megosztást hirdető, akár még a tulajdon egyházi vezetőjét, vagy saját társát is megtámadó papság felett. Legyen az ő dolguk, mit miért tesznek, mondanak. Az azonban legyen a társadalom dolga – hívőké és ateistáké, hiszen sajnos közpézmilliárdokat elnyelő szervezetről beszélünk, ahová mindenki pénzéből bőven jut, nem csak a hívek pénzéből -, hogy ítéletet mondjon a politikusok, a pártok és az egyházak felett. El fog jönni ez az idő és ma, ha csak egy ruhafogasnyival is, de közelebb kerültünk ehhez a pillanathoz. Szerintem. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!