November 19,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Földünk csak egy van

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 1,800,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 650,410 forint, még hiányzik 1,149,590 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Világszerte elég érdekesen alakul az időjárás, amelynek oka nyilvánvalóan egyfelől a Szuper El Niño eredménye, de más részről az emberi tevékenység hatására beállt felmelegedés. Nincs a világnak olyan része, amelynek lakói ne tapasztaltak volna valamiféle változást az elmúlt években, évtizedekben. Emlékszem gyermekként a fél, egy méteres hó és a téli fagyok voltak a megszokottak, miközben ma már imádkoznak egyesek egy kis hóért, és sokszor a hidegek sem köszöntenek már be igazán, miközben a nyarak folyamatosan melegednek és egyre sűrűbben fordulnak elő villámárvizek, amelyek korábban nem voltak annyira jellemzőek. Magyarországon a folyók léptek ki medreikből az elmúlt évszázadokban, amely manapság már szintén nem olyan megszokott. Spanyolországban tíz évvel ezelőtt a száraz hideg telek és száraz, forró nyarak voltak a jellemzőek, ami mára teljesen megváltozott. Immár évek óta elég komoly csapadékmennyiség esik le, és a szárazságot felváltotta egy jóval nedvesebb időjárás.

A téli hótakaró – kivéve persze egyes éveket – sok helyen eltűnt. Korábban csapadékos helyek váltak szárazzá, miközben korábban száraz helyek váltak csapadékossá. Ez a változás pedig könnyen lehet, hogy nem időszakos, hanem velünk fog maradni, ezért érdemes erre felkészülni. Az ember persze képes igen sok mindenhez alkalmazkodni, de nem minden faj ennyire rugalmas, noha azért akadnak ilyenek is. Az Alaszka és Oroszország keleti felén található szorosban élő rozmárok is ilyen állatok, amelyek vélhetően évszázadokon, ha nem évezredeknek keresztül a szorosban található jégtakarót használták arra, hogy megpihenjenek, párosodjanak és felneveljék a kicsinyeiket, azonban ez a jégtakaró az utóbbi időben teljesen eltűnt – de legalábbis sokkal korábban olvad el, mint ezt megelőzően –, ezért ezek az állatok kénytelenek voltak más hely után nézni. Ez a hely pedig egy pár zátony és kis sziget lett, amely ma már szinte a teljes populációnak, vagyis 200 000 rozmárnak ad otthont ebben az időszakban.

Ez persze nagyszerűen hangzik, hiszen az állatok képesek voltak alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez, de azért képzeljük el azt, hogy egy picike szigeten 200 000 több tonnás állat mégis mennyire kényelmesen fér el? Ráadásul úgy, hogy ezek az állatok a hatalmas méretük ellenére igen könnyen megriadnak, ami az egymás hegyén-hátán fekvő állatoknál akár komoly problémákat is jelenthet. Ez annyit jelent, hogy sokszor a megriadt állat elindul a tenger felé, agyontaposva akár más állatokat, ami természetesen pánikot vált ki és akár több száz, de akár ezer állat halálát is jelentheti. Ez egy olyan probléma, amelyet valahogyan meg kell oldani, ezért helyi kutatók és közösségek dolgoznak azért közösen, hogy a rozmárok által elfoglalt terület biztonságos legyen számukra és ne zavarja meg őket egyetlen alacsonyan szálló repülő, vagy turistacsoport se.

Itt tehát az látható, hogy az állatok képesek alkalmazkodni a természet változásaihoz és az ember is képes arra, hogy esetlegesen változtasson a szokásain és egy faj fenntartása érdekében akár lépéseket is tegyen. Ez pedig egy olyan pozitív változás, amelyre érdemes felhívni a figyelmet és akár pozitív példaként is említeni, hiszen nyilvánvalóan nem csak a rozmárok élőhelye került veszélybe az elmúlt években világszerte, köszönhetően az emberi tevékenységnek. Pingvinek, jegesmedvék élőhelye tűnik el, de a majmok vagy a koalák előhelyét is előszeretettel irtják az emberek. Márpedig ahhoz, hogy képesek legyünk a békés, harmonikus együttélésre az kellene, hogy tiszteljük a másik élőhelyét és képesek legyünk változtatni akár az életvitelünkön is, hiszen a Föld egy sokkal szegényebb hely lenne olyan állatok nélkül, mint a rozmár vagy a jegesmedve.

Véleményem szerint az ember képes változtatni és arra is képes, hogy harmóniában éljen az állatokkal. Ehhez viszont az kell, hogy közösen összefogjunk, és ne az egyének meggazdagodása legyen a legfontosabb, hanem az állatok és velük együtt az emberiség élőhelyének védelme. Föld ugyanis csak egy van, ezt kellene tehát megvédeni ahelyett, hogy más bolygók után nézelődnénk. Nagyszerűen hangzik persze a Mars, de ha lehet, én az életem hátralévő részét a Földön szeretném leélni, nem pedig egy másik bolygón csak azért, mert tönkretettük azt, ami élőhelyünkül szolgált.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.