A korábban leírtak ellenére is nagyon nehéz amellett érvelni, hogy Deutsch Tamásnak miért kellene/lehetne/szabadna bárhol felszólalnia, ahol elvileg a felvilágosodáson már túl vagyunk, ahol felelős munkavégzés zajlik, ne adj’ Isten, ahol esetleg egy ország sorsáról döntenek. Különösen azután nehéz emellett érvelni, miután a Fidesz büszke EP-listavezetője, illetve 2009 óta megszakítás nélkül EP-képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy csatlakozzon a hét legnagyobb visszhangot kiváltó (nem, nem a jövő évi büdzséről van szó), egészségügyi szakembereket is elfogult politikai aktivistává züllesztő vitájához, amely azt firtatja, hogy a miniszterelnök használt-e óvszert egy 27 évvel ezelőtti együttlét során.
Önmagában is dermesztő, a lehangolóan színvonaltalan és torz magyar politika lenyomata, hogy a 21. században, az Európai Unióban – amelynek köszönhetően az említett politikusnak is lassan két évtizede van munkahelye és busás fizetése – az esemény utáni tabletták vénykötelességének megszüntetése egyáltalán kérdés. Azaz vita tárgya. Merthogy innen jutottunk el Magyar Péter 1999-ben kiszakadt óvszeréhez. Amihez nagyjából annyi közünk van, mint Varga Judit és Magyar Péter tönkrement házasságához. Vagy legalábbis azt hittük, hogy semmi közünk.
Önmagában is dermesztő, hogy Magyarország tényleg az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol a politikai kereszténységgel üzletelő Fidesz-KDNP-nek köszönhetően az esemény utáni tabletták vénykötelességét le lehetett nyomni a társadalom torkán. Tették ezt úgy az illetékesek, hogy hivatalosan orvosszakmai aggályokkal takaróztak, miközben mint kiderült, ebben is hazudtak, nem csak minden másban: az orvosszakma már korábban is támogatta a receptkötelezettség eltörlését. Tették ezt úgy, hogy a nemzetközi kutatások és tapasztalatok semmiben nem igazolják vissza Takács Péter 14 éves lányok kapcsán emlegetett cukorkás ízléstelenkedését.
Önmagában dermesztő, hogy létezik egyáltalán olyan politikai formáció, nem is egy, hanem egyenesen három, amelyik képes mindenféle vallási-erkölcsi és egyéb dohos indokokra hivatkozva, a mindennapok realitásait zárójelbe téve, a társadalmat kiskorúnak, a nőket felelőtlennek, megbízhatatlannak, megregulázásra és kordában tartásra szorulónak tartani és életellenesnek bélyegezni mindazokat, akik a nem kívánt terhesség megakadályozását nem pusztán legitimnek, de kívánatosnak is gondolják.
Arról a pillanatról szívesen le tudtam volna mondani, amikor a miniszterelnök a bekiabáló Németh Balázsnak visszaszól, hogy nem csodálkozik, hogy az illetőnek nem volt szüksége még ilyen tablettára és a Tisza-frakció szívből nevet, erre semmi szükség nem volt, erről Semjén Zsolt idülten szerelmes hahotázása jut eszembe, aminek az emléke máig felkavar. De azzal nincs semmi baj, hogy ha ilyen sötét van, amilyen a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk politikájában tetten érhető, ha semmiképpen nem lehet őket eltántorítani a káros, veszélyes és nem utolsó sorban gonosz fundamentalizmusuktól, amely nem a nők érdekeit tartja szem előtt, hanem az embertelenségtől bűzlő dogmát, amitől nem lehet eltérni, akkor jobb híján személyes történetekkel próbáljon érvelni. Azzal szerintem nem volt baj, hogy a miniszterelnök a saját 27 évvel korábbi példáját hozta fel, amikor szükség lett volna egy ilyen tablettára, mert baleset történt, de nem volt megoldható a 72 órás időablakon belüli receptfelírás.
A Kuroli-szálat hagyjuk, mert a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosának miniszterelnököt kérdőre és felelősségre vonó, társadalomnevelésnek álcázott, a szakmája alapvető követelményeit azonban csúnyán felrúgó kirohanása nyomán, Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert felhívásának eleget téve bocsánatot kért, még ha a főorvos asszony által feldobott magas labda nélkül (egy 18 éves, aki nem használ óvszert, amikor lefekszik a barátnőjével, felelőtlen, ezért arra kérte Magyart, hogy „ha nem esik nehezére, válaszoljon” azzal kapcsolatban, hogy ő használt-e a 27 évvel ezelőtti eset során) Deutschnak se lett volna mire rárepülnie. A miniszterelnök közel három évtizede kiszakadt óvszerére mármint, aminek kapcsán a semmilyen idegen nyelven nem beszélő léhűtő életvezetési tanácsokra ragadtatta magát, jelezve, hogy ő ismeri az önkielégítés szó idegen nyelvű változatát és nem rest használni Petike ellen. Így jutottunk el egy széles körben fontosnak és szükségesnek tartott, jogvédők, szakmai szervezetek, korábbi és leendő érintettek által várt intézkedéstől, az esemény utáni tabletták semmivel nem indokolható vénykötelességének megszüntetésétől a Deutsch nevével fémjelzett suttyósághoz. Amire talán elég lenne Gábor György kiváló (vallás)filozófus diagnózisának egy passzusával (talán még Deutsch szellemi színvonalán is értelmezhető részével) reagálni, ami így szól:
A nyelvi megformálás ugyanis nem pótolhatja a gondolat hiányát. Deutschnál fordított a helyzet: a gondolat hiánya olyan teljes, hogy még a szavak is magyarázatra szorulnak. A politikai önkielégítés (maszturbálás) különös esete ez: a szerző saját szellemi teljesítményével láthatóan elégedett, miközben a közönségnek semmiféle örömöt nem okoz.
Lehet, hogy ebben minden benne van, de annyit hozzátennék mégis, hogy az hagyján, hogy Deutsch szimpla létezése sem okoz semmiféle örömöt, de félő, hogy károkat még bőven képes okozni ebben az egyre romló állapotában is. És lehet azt mondani, hogy Magyar Péternek el se kellett volna kezdenie ezt az egészet, meg hogy ne azért legyen elérhető az esemény utáni tabletta, mert a miniszterelnöknek is kellett volna 27 évvel ezelőtt, de pont az a baj, hogy nincs rá mód ebben a színvonaltalan politikai légkörben mindennapi, húsba vágó kérdésekről érdemi párbeszédet folytatni. Pedig kellene és nemcsak erről. Mindenkinek felelőssége van abban, az aktuális többségnek kiemelt felelőssége van abban, hogy egyetlen fontos társadalmi kérdést se lehessen ennyire súlyosan kiforgatva lerántani Deutsch szintjére. Aki még pár napja azt magyarázta a sáros dollármilliárdok kapcsán, hogy ők nem ilyenek, a Fidesz nem ilyen. De, ők pontosan ilyenek. Meg ilyenek is, mint a fenti példa mutatja. Minden komolyanvehetőségüket és tekintélyüket elkártyázott politikai roncsok, akiknek eddig se volt drága semmi, de most már tényleg bármi belefér. Még ez is. Pedig lenne miért aggódni, mivel foglalkozni bőven.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.