Nem óhajtok felháborodni azon, hogy a 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre kevesebb pénz jut a védelemre, viszont jóval több az egészségügyre, a családokra és a szociális ellátásra, és bár nem tartom valószínűnek, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket, a vagyonadó miatt se érzem úgy, hogy jól becsapott a Tisza-kormány, miközben a bármire kapható, elvtelen propagandista azon kajánkodik, hogy Magyar Péter még Pankotai Lilitől is elvette a kedvezményes lakásvásárlás lehetőségét, és nem is akarom túl komolyan venni már magam szombat délután, de úgy nem telhet el a mai nap, hogy ne kapjak magyarázatot arra, hogy ez a fotó mi a büdös franc?
Miután nekem nem fáj Mészáros és mások vagyonadója se és az különösen nem, hogy az Orbánt elzavaró Tisza-kormány első teljes költségvetésében az állam kiadásainak közel 60 százaléka a magyar társadalmat érintő, azaz nem a politikai hatalom birtokosait érintő jóléti célokra megy, kérdezném, hogy mi a franc ez? Meg úgy mindentől függetlenül: mi ez?
Azzal egyetértek, pláne ha valóban igaz, hogy a miniszterelnöknek jól állna, ha kevesebbet foglalkozna a Fidesszel, mert az emberek a jövőre szeretnének koncentrálni, de Pócs János, a bukott maffia senki által meg nem választott parlamenti képviselője influenszereket megszégyenítő népszerűségű tegnapi posztja súlyos kórtünet. Ezért nem sikerült kikerülni. Nem annyira a múlté, mint a jelené és jövőé.
„Olyan emberré válsz, amennyi szeretetet gyerekkorodban kaptál” – hirdeti Pócs Coelho János négy összevágott fotóval, amin a bukott és a jelenlegi miniszterelnököt, valamint az édesanyjukat látjuk. Az előbbiek vigyorognak/mosolyognak az utóbbiak nem. Kommentben a magyarázat:
„Az idézet Magyar Pétertől származik. Hogy mikor és kinek mondta, azt csak hárman tudjuk: Magyar Péter, az akinek mondta, és én.”
Nem volt közös gyerekszobám se Orbánnal, se Magyarral, se Póccsal, nem közös az édes jó anyánk se, de momentán egyvalakiről lehet tudni, hogy bármennyi szeretetet kapott, mégis azzal dicsekedett kvázi, hogy verte az apja. Alkalomadtán szarrá verte. Bizonyára szeretetből. Tudom, hogy nincs a gödörnek alja, tükör se volt sose Pócs és bandája körül, de Magyar Péter idézetek nélkül is látjuk, hogy ki milyen emberré vált. A bal felső sarokban látható joviális, mosolygós hölgy, szeretetteljes orcával hazudta bele az ország arcába, hogy nincsenek ott azok a zebrák, hülyék vagyunk, szégyelljük magunkat. Hát milyen derék embert nevelt a fiából. Akinek azért kellett a politikai hatalom, hogy emberek millióit lehúzza, meglopja, szemen hazudja, majd cserben hagyja, hogy a saját bőrét mentse.
Az utóbbiról még nem tudjuk, milyen ember, és mire képes. De Pócs János vajon milyen ember? És mit akar ezzel az ízléstelen poszttal sugallni?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.