Nem irigylem azokat, akik a Békemenetet helyettesítő Zászlómenet hívó szavára, az 1956 helyett 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászlóba tekeredve teli szájjal hajlandóak összegenderezni és összemigránsozni a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját.
Az is igaz, hogy ahhoz képest, hogy Napi Mari tíz évvel ezelőtt a hatvanadikat úgy mocskolta össze, hogy Dózsa László színész nevét hazudta rá Pruck Pál fotójára az ötvenhatos emlékév plakátjain, majd ő volt felháborodva és gyalázta az egykori pesti srác családját, ez meg se kottyan a szélsőjobboldalon. Igazuk is van. Hogy mi köze 1956-hoz a gendernek, azt csak a jóég tudja, de mindenki úgy gyalázza meg a hősei emlékét, ahogy nem szégyelli. Márpedig ha akkor sem szégyellték, amikor nyeregben voltak és száguldott a szekér, akkor az Orbán-rezsim bukása utáni első október 23-án sem fogják szégyellni.
Egy jó dolog van ebben: nehéz lenne elrontani ennek a korábbiakhoz semmiben nem hasonlító napnak az emelkedettségét, különösen miután a bukott rezsimpárt parlamenti frakcióvezetője (a főnöke is megosztotta a toborzó videót, pedig ő bátoran távol marad hat év után a szónoklattól) úgy hangol a Bem téri szélsőjobbos összejövetelre, hogy összemossa magát és az ország éléről éppen elkergetett pártját azokkal, akik hetven éve tényleg megküzdöttek a szabadságért:
Szabadságunkat és függetlenségünket ma is veszélye fenyegeti. Gyarmatosítókból és bábokból, önkényből és zsarnokokból ma sincs hiány. Ma is elvennék, ami a miénk, ma is megmondanák, hogyan éljünk és miben higgyünk. Ma is eltörölnék a múltunkat és elvennék a jövőnket. De mi azok vagyunk, akik 1956-ban voltunk, magyarok, a szabadság nemzete. Emlékezzünk együtt a hősökre, mondjunk ellent az önkénynek, álljunk ki a szabadságunkért…
– ezek a szavak hagyták el Bóka János száját és nem a háborús Moszkvára gondolt, tudjuk be annak, hogy 16 év után a korrupció pártja először ünnepli/gyászolja (ki tudja már ezt követni) október 23-át ellenzékből. Nagy trauma ez nekik, a delíriumos marhaságok beszélése ezzel függhet össze. Igaz, nem jobb a helyzet a hatalom közelébe még nem került Mi Hazánk háza táján se: ott úgy tudják, hogy 70 éve a magyarok nem Oroszország ellen lázadtak fel. Ezt se árt megjegyezni.
Amihez azonban extra rinocéroszbőr kell a pofára, az ez: ma is elvennék, ami a miénk. Matolcsy György a Fidesz volt minisztere és volt jegybankelnök, a Fidesz örökös elnökének jobbkeze a rezsimbukás utáni első október 23-a minden emelkedettségére rátelepedve éppen a bíróságon tesz vallomást és várja az ítéletét, hogy akkor a következő harminc napra böri vagy nem böri – szoros összefüggésben azzal, hogy 500 és 650 milliárd forint közé tehető az a közpénzvagyon, amely a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bankból, illetve az ahhoz kapcsolódó alapítványi hálóból magánérdekek felé áramolhatott, vagy spekulációk miatt veszteséggé vált, a pártja közben arról pofázik, hogy a bábok és zsarnokok ma is elvennék a magyaroktól, ami az övé.
Ezek után már teljesen mindegy, hogy a nap hátralevő részében ki mit hord össze, ilyen október 23-a nem sűrűn lesz. A Fidesz sokáig erős embere a legelső jegybankelnök, aki ellen ilyen súlyos büntetőeljárás indult és akit őrizetbe vettek. Ezzel már így is rekordot döntött. Hogy a végén húsz évet kap vagy csak tizenhetet, az majdnem mindegy. Nem túl sokan mondhatják el magukról, hogy október 23-án azért álltak a bíróság elé, mert kirabolták a jegybankot. Lesz miről mesélni a csillogó szemű unokáknak.
Csak azt akartam mondani, hogy tisztelet a hősöknek, akiknek se 70 éve, se ma nem jutna eszükbe, hogy szétlopják a hazájukat és mély megvetés azoknak, akik népnyúzó tolvajok oldalán visítoznak, hogy el vannak nyomva.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.