Hacsaknem Blog

Felnőttként kell kezelni őket, és akkor felnőttként fognak viselkedni

Elképzelhető, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a Fidesz-KDNP már csak a laposföldes, chamtrailes, oltáschipes zakkantak számára jelent bármilyen vonzerővel bíró alternatívát arra az állítólagos újkommunista elnyomásra és önkényre, amelyről az előbbi alakulat pártelnöke a hétvégén elmélkedett, vagyis hogy az összeesküvés-elméletekben utazó szélsőjobbos orbánistáknak egy rendkívül szűk piacon kell osztozniuk a Toroczkai-féle hamisítatlan szélsőjobbal, ezért most is kizárható és a jövőben is kizárható lesz, hogy széles tömegek vevők lehetnek a szexuális kisebbségektől, melegházasságtól való rettegésre, és attól hergelnék magukat idegállapotba, és hívnák vissza a penészes párizsit, hogy mi lesz velük, szittya keresztény, heteroszexuális hazafiakkal, ha netán a meleg párok is örökbe fogadhatnak gyereket, hiszen szerintük inkább élvezzék csak a padlóra küldött gyermekvédelmi rendszer fagyos, erőszakos, bántalmazó vendégszeretetét. Nehogy esetleg szerető családban nőjön fel.

Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a magyar társadalom még egyszer nem lesz hajlandó rágás nélküli kiköpés helyett újra lenyelni azokat az avítt, dohos, rettenetesen büdös és fojtogató identitáspolitikai maszlagokat, amelyekre megélhetési politika épül a Fidesz-KDNP-Mi Hazánk univerzumban, és amelyeknek nemhogy semmilyen társadalmi haszna nincs, de teljes társadalmi közösségek, csoportok életét keserítik meg és teszik tönkre.

Nem tudhatom, hogy az optimistáknak igazuk lesz a végén (a valamelyik nap végén), de egyelőre az a helyzet, hogy néhány elejtett, valóban üdítőnek hangzó, fontos mondaton túl, néhány gesztuson túl, igazából semmit nem tudunk arról, hogy az új kormány milyen lépéseket hajlandó tenni ezeknek a fontos, a 21. századba való kései megérkezésre utaló kijelentéseknek az érvényesítése, a politikai homofóbia meghaladása, illetve az egyenjogúság biztosítása irányába.

Mindig is úgy gondoltam, és ebben sajnos semmi rendkívüli nincs, hogy a Fidesz-KDNP legnagyobb bűne túlmutat a pénzen, amit mindenféle tudatosan felépített történetek végtelenített szajkózása közben száz- és ezermilliárdos tételekben kiloptak a magyarok zsebéből, ennél nagyságendekkel nagyobb bűn – hogy ennél a témánál maradjunk – az a homofób, primitív gyűlöletretorika és a mellérendelt explicit melegellenes intézkedések sora, amelyeket erőszakkal, halált megvető magabiztossággal és gonoszsággal nyomtak le a társadalom torkán. Ha igaz az, hogy a fiatalok elvesztéséhez és a Fidesz–KDNP katasztrofális választási vereségéhez ezek az emberi méltóságot alapjaiban kikezdő, a másságot politikai érdekből üldöző intézkedések is hozzájárultak, ha igaz az – márpedig a Medián június elején publikált kutatása alapján ez a helyzet -, hogy a magyarok több mint kétharmada támogatja, hogy az azonos nemű párok összeházasodhassanak, és gyereket fogadhassanak örökbe, akkor most kellene egyenesen beszélni és meghaladni a szimbolikus gesztusokat. Kifejtem, mire gondolok.

„Egyértelmű, hogy meg fogjuk változtatni ezt a rendszert, nem a miniszternek, nem egy politikusnak kell döntenie ilyen esetekben, sem emberként, sem politikusként, hanem szakembereknek, akik meg tudják azt állapítani, hogy az adott kisgyermek számára milyen körülmények között érhető el az az élet, hogy utána boldog és kiegyensúlyozott tagja legyen a társadalomnak”

– ezt  mondta a miniszterelnök szombaton, a kormány megrázó gyermekvédelmi jelentését bemutató sajtótájékoztatójának végén. Ez remek dolog, tizenhat év alatt egyszer nem hallottunk a Fidesz-KDNP-től olyan megfogalmazást, amely valamilyen módon ne lett volna sértő, bántó, gúnyos vagy egyenesen kirekesztő ezekkel az emberekkel szemben. Aztán amikor a ma reggeli közrádiós interjúban a műsorvezető rákérdez ezekre a két nappal ezelőtti mondatokra,  vagyis hogy az örökbefogadásról szóló jogszabály megváltoztatása azt jelenti-e, hogy a meleg párok is örökbe fogadhatnak azonos jogokkal, mint a heteroszexuális párok, akkor a miniszterelnök azt mondja, a mondataiból sokan sokfélét szoktak kihallani, de ő annyit tud mondani, hogy nem egy politikus, miniszter dolga eldönteni azt, hogy ki fogadhat örökbe.

Remek dolog, hogy amikor nemrég az azonos nemű párok házasságáról kérdezte a Telex, akkor Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „Én a jogegyenlőségben hiszek”. Azt is hozzátette: egy árvaházban sínylődő gyerek sokkal jobb helyen van egy meleg párnál, mint egy állami intézményben. Hogy a legfontosabb dolog az életben, hogy valaki szeretetben élje a gyermekkorát hogy más egy intézményben felnőni, mint egy szerető családban. Ez pont olyan csodálatos dolog, mint kiírni a Facebookra, hogy a szeretet és a szerelem alapjog, mert egy emberséges Magyarországon mindenki azt szeret és úgy szeret, akit és ahogyan szeretne, egészen addig, amíg ezzel másnak nem árt, vagy jogszabályt nem sért. Csak egyetlen szépséghibája van: ha visszakérdez az újságíró, hogy ebből mi következik, ez mit jelent a gyakorlatban, akkor mi és hogyan változik, akkor az a válasz, hogy erről nem egy politikus fog dönteni. Pintér Sándor is mai napig úgy gondolja, hogy neki semmi köze nem volt ahhoz, hogy a gyermekvédelmi intézményekben hogyan éheztették és bántalmazták a gyerekeket, de elvileg pont ennek az embertelen korszaknak a lezárását és egy emberséges, minden magyar emberhez méltó életének megteremtését ígérte a Tisza Párt.

Ezekre az emberséges mondatokra nagyon sokan nagyon régóta várnak, de ha ezeket a kijelentéseket olyan kijelentések követik, miszerint a miniszterelnöknek nem dolga szakmai kérdésekben dönteni, felmerül a kérdés: de akkor miért nyilatkozik ilyeneket? Ha nem a kormány hoz döntéseket, ha a kormánynak nincs erről szilárd álláspontja, akkor kinek van? Szerintem most lenne itt az ideje annak, hogy világosan beszéljen a miniszterelnök, hogy ne lehessen bármit kihallani a szavaiból, hanem azt, amit gondol. Ha ennek a kormánynak az az álláspontja, hogy egy gyereknek minden körülmények között szerető családban a helye, nem pedig az intézetben, akkor ne mondja azt, hogy nem ő dönt. Dehogynem. Egy alkotmányozó többséggel rendelkező kormány esetében, amelynek álláspontja nem függvénye a koalíciós partnerei álláspontjának, még inkább kötelessége világosan kommunikálni, hogy mit tervez az országgal, milyen irányba kívánja azt vezetni, és mi a terve a szexuális kisebbségekkel, az ő jogegyenlőségükkel.

Már csak azért is, mert a válaszóikat intellektuálisan lenéző megélhetési identitáspolitikusok, a szexuális kisebbségek életének megkeserítéséért küzdő Rétvári Bencék a miniszterelnök mondataiból amúgy is azt olvasnak ki, amit akarnak. Jelen esetben azt, hogy a Tisza-kormány a meddő házaspárok örökbefogadási lehetőségeit lehetetleníti el azzal, hogy helyettük azonos nemű pároknak ad örökbe gyerekeket. Persze tudom, hogy Rétvári és a kereszténységet lejárató pártja más képviselői ettől függetlenül azt magyaráznak bele ebbe a kérdésbe és úgy hazudnak róla, ahogy akarnak, de mindenki más, elsősorban az érintettek – a meleg párok és mindenek előtt az örökbefogadásra váró gyerekek – megérdemlik, hogy tisztán lássanak. Hogy az ilyen csúnya hazugságok ne hullhassanak termékeny táptalajra. Az, hogy ha eljutunk odáig, hogy az örökbefogadásnak nem lesz explicit feltétele az, hogy házasságban éljen a kérvényező, ha nem kell külön megalázó méltányossági kérelmet beadnia az illetékes miniszterhez (amit pont azért vezetett be a Fidesz-KDNP, nehogy a papíron egyedülálló melegek ne fogadhassanak örökbe), természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl házasságban élő heteroszexuális párok helyett melegeknek adnak örökbe gyerekeket. Rétvári hazudik. Ráadásul az elmúlt tizenhat év gyermekvédelmi rombolásával a puttonyában aggódik a gyerekek miatt. Ebben nincs különösebb meglepetés. A meglepetés abban van, hogy az új kormány még mindig úgy érzi, hogy kampányban van, és maszatolnia kell ebben a kérdésben. Szerintem már nem kell maszatolni. A társadalom nem ezt várja, az érintettek nem ezt érdemlik. Felnőttként kell kezelni őket, és akkor felnőttként fognak viselkedni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább