NEHAZUGGY

Nem úgy, hogy leugatjuk a népet

Molnár Bálint | Ma | 8:14

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,084,650 forint, még hiányzik 1,215,350 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Borzasztó jó reggelt kivétel nélkül mindenkinek! Hétfő van újfent, amivel egyszerűen lehetetlen betelni. Augusztus vége is van, lassan a nyárnak is vége, aki esetleg azt hitte, hogy hatalma van a természet változásai fölött, annak megint csalódnia kell: bizony változnak az évszakok. A hülyeség ezzel szemben akkor is örök és változatlan, ha egyébként folyamatosan változásban van és árad, mint jobb napjain a ki nem száradt Duna. Nem segít rajta sem fenékküszöb, sem kormányváltás, sem tömeghisztéria, sem semmi más.

Nem volt sok reményem abban, hogy a hétvége lenyugtatja a kedélyeket, rápihen az ország a legutóbbi, uralkodását tekintve túlságosan hosszúra nyúlt rezsim bűnözői és népnyúzói által kiváltott traumák okán el nem ítélhető türelmetlenségére, vagyis aki dühös volt, megnyugszik, aki saját maga szerint is túltolta a talicskát, meggondolja és visszatolja, aki fáradt volt, alszik rá egyet vagy kettőt, aki túl közelről nézte a képet, és a homálytól nem látott, az bölcsen hátralép egyet, hogy tisztuljon a látása. Én aludtam rá egyet, de inkább kettőt, és amellett, hogy így sem sikerült kikerülnöm azt a megrázó képet, amelyen a mohácsi tragédia 500. évfordulóján az új miniszterelnök Novák Elődnek öltözik és talán még meg is sértődik, amiért némelyek ezt a látványt szóvá teszik, pedig elméletileg tudja, hogy a sértett önérzetű mártírokból kurvára elege volt mindenkinek -, felismertem, hogy jól van ez így.

Rengeteg igazság feszül egymásnak ebben a felfokozott vagyonvisszaszerzési fennforgásban, és miközben mindenki a saját igazságát tartja kizárólagosnak, simán lehet, hogy mindenkinek igaza van, aki az asztalt borogatja és nem tűri az ellentmondást. Az igazi kérdés ugyanakkor nem változott: hogy vajon a Horvátországban lencsevégre kapott Orbán, Rogán és Schmidt Mária mocskos, gonosz és pusztító triumvirátus joggal és okkal tervezi a jövőt? Vagyis hogy okkal és joggal tervezik a bukott állampárt kommunikációs gépezetének a politikai stratégiájának átalakítását, mert semmi félnivalójuk nincs a korrupt, gennyes múltjuk miatt, hogy azért felhőtlenek, mint a Mauritiusról luxusgéppel hazatérő Szíjj László NER-oligarcha, mert semmilyen veszély nem fenyegeti se a szabadlábukat, se a harácsolmányukat?

Sokan vannak, akik már megválaszolták ezt a kérdést, tudják a tutit, irigylem is őket a tenyérjósi képességeikért (nem, nem irigylem), én nem tudok annyit aludni, hogy biztos lehessek abban, hogy ami most történik, annak mi lesz a borítékolható következménye. Egyvalamiben viszont szerintem nem tévedtem olyan kapitálisan nagyot, még akkor se, ha ennek nem sok köze van ahhoz, hogy ki lett a nemzeti vagyonvisszaszerzést elvileg tető alá hozni hivatott intézmény vezetője. Hogy egyszerűen nem lehet egy tizenhat éven keresztül súlyosan bántalmazott, átvert és hülyének nézett társadalomtól elvárni, hogy egyik napról, hétről, hónapról a másik napra, hétre, hónapra meggyógyuljon és úgy reagáljon válogatott ingerekre, ahogyan egy olyan társadalom reagálna, amelyet nem bántalmaztak soha.

Ez legalább olyan abszurd, mint hogy öt héttel a bántalmazó hatalom bukása után az egyik főállású bántalmazó, a KDNP nevű ún. világnézeti szekta egyik oszlopos bántalmazója kimondja hangosan a szájával, hogy akkor ő hirtelen megfejtette a bukás okait. Abszurd és rohadtul idegesítő: miután a Fidesz-KDNP züllött politikai házasságát és kétharmados önkényuralkodását az a kritika érte időtlen idők óta, hogy már nincs tőlük jobbra semmi, olyan sebességgel vágtatnak a rasszista, kirekesztény, gyűlölködő szélsőjobbra, hogy olyan pofátlanul rázzák a rongyot, olyan feneketlen étvággyal harácsolnak a közösből, hogy a fenékküszöb adja a másikat, és hogy a szakpolitikai vitákba való beleállás helyett a szomszédos, háborús áldozat ország vezetőjét gyalázták, nyomták „a Zelenszkij-témát” és a háborús pszichózist, miközben az ország gazdaságilag beleállt földbe, Semjén Zsolt bátor megélhetési keresztény azonosította a bukás okait: jobbszélre csúszás, gátlástalan oligarchák, Zelenszkij-téma. Akár meg is lehetnénk könnyekig hatódva, mint ahogy Pócs János előember most már visszatérő, a Fidesz MSZP-re emlékeztető polgári demokratikus szétszakadásról szóló diagnózisától, ha ezek a megvilágosodott tisztánlátók az elmúlt hetekben beismerő vallomást tettek volna a megfelelő helyeken, ha egymásra vallottak volna, ha megnevezték volna névvel, címmel, telefonszámmal mindazokat, akik szerintük elkúrták, ellopták, elásták, hazavitték, felélték, elsikkasztották az országot, miközben járulékos következmény gyanánt el is veszítették a választást.

Erre természetesen nem került sor, márpedig amíg erre nem kerül sor, ellenben a minden irányból tabusított, mai napig mentegetett maffiavezér Történelemhamisító Mari nénivel és Bűnöző Antallal tervezi a jövőt az adriai luxusban, a lövészárokban hagyott cselédek meg a jogállamiság miatt aggódnak és megújulásról delirálnak, ameddig ilyen fél- és ordítóan hiányos magyarázatokkal próbálják egymás után, zebraugrásban elmaszatolni az elmúlt tizenhat évet (a gyermekek és a gyermekvédelem ellen elkövetett merényleteket és cserbenhagyásokat, a bűnpártolás ezer árnyalatát milyen elegánsan kihagyta az önkritikának szánt lakiteleki választmányi ömlengéséből doktor Semjén), addig kár minden lélegzetvételért. Addig ez az abszurd műsor csak olaj a tűzre.

Szóval miután az elmúlt tizenhat év úgynevezett kormányzása arról szólt, hogy arrogáns, pökhendi, uborkafára felkapaszkodott, romlott, korrupt senkiháziak és retyerutyáik milliárdokat herdáltak el a közösből – mint Orbán Ráhel a 2024-es Budapest Influencer Tripre -, fentről lefele köpködve, folyamatosan hergelve, alattvalóknak nézték a magyarokat, szarba se vették őket, meghurcoltak, megaláztak, ellehetetlenítettek mindenkit, aki útban volt, mindezt ráadásul a keresztényi szeretet jegyében, hazára, Istenre, családra esküdözve, nemzeti érdekre hivatkozva, a populizmus legpusztítóbb húrjait pengetve, nem érdemes még hasonlóval se próbálkoznia annak, aki ezt az elmúlt tizenhat évet arra az ígéretre alapozta, hogy ő mindent másképp csinál. A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője körüli mizéria szerintem minden látszat ellenére azért robbant ekkorát, és szabadított el ennyi indulatot, mert miért nem X, hanem Y lett a befutó, hanem a hogyan miatt. Mert befigyeltek azok a bántalmazó jelek és reflexek, amelyekből elege lett az országnak, amiről nem volt szó akkor, amikor a vezetőszárral, bilinccsel, ráccsal és a börtönbe vezető út ígéretével kampányoltak a kormányváltók. Nem menő a magas lóról lefele beszélve, lekicsinylően állatorvosozni, és nagyon nem menő egy nyilvánvalóan mellément, mellékommunikált döntés nyomán elszabaduló indulatokra azzal válaszolni, hogy mi soha nem mondtuk azt, hogy a kormányzás kívánság műsor lesz és hogy majd a népnek beleszólása lesz a személyi kinevezésekbe.

A tévedés jogát fenntartva nekem meggyőződésem így augusztus utolsó napján, hogy nem az NVVH vezetőjének személye elsősorban a probléma, akit a miniszterelnök ne hívogasson telefonon, mert felesleges, úgysem fog tudni nyomást gyakorolni rá, hanem hogy a bántalmazott társadalmat az oly ismerős bántalmazó ingerek érték, amelyekkel oly sokáig kénytelen volt együttélni. Arrogancia, pökhendiség, maszatolás, populizmus. Nem menő, nem kell. Ahogy Novák Elődnek sem kell felöltözni a mohácsi tragédia 500. évfordulóján, vagy ha igen, akkor el kell tudni viselni, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. De nem úgy, hogy leugatjuk a népet. Nekem tök jó, hogy nem kell megrendelésre védenem a védhetetlent, mindenki másnak is ezt kívánom. A szektaszellem nem finom. Lehet egyet nem érteni. Sőt, kell. Különben minden marad a régiben.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!