Üde jó reggelt, boldog júliust mindenkinek! A magyar egészségügy napja van, Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az anyák megmentője születésének emlékére.
Az időjárási viszonyok, konkrétan a napok óta tartó brutális hőség nem kedvez kifejezetten az egészségügyi állapotunknak – már az is öröm, ha nem 42 fok van, mint tegnap Szécsényben, csak 36 -, és afelől is kétségeim vannak, hogy a kánikula elleni elkeseredett küzdelem mellett sok helyen kritikussá vált ivóvízhelyzet és nyomorúság egységbe tudná kovácsolni a nemzetet. Ha széles néptömegek megsértődtek és kivetkőztek magukból azért, mert az egyik miniszter a klímaberendezések és egyéb árammal működő berendezések használatának korlátozására kérte a lakosságot, akkor az se hangzik jobban a saját maguk sorsát előszeretettel rontó önérzetes forradalmárok tömegeinek, ha a miniszterelnök közben arra kéri őket, hogy ne most locsoljanak, ne most töltsenek medencét, ne most mossanak autót, halasszanak el minden olyan vízfelhasználást, amely a hőhullám enyhüléséig simán várhat.
Nem győzöm hangsúlyozni, bármekkora közhely is, hogy a kizárólag pénzben mérhető, pénzzel viszonylag (tényleg viszonylag!) belátható időn belül helyrehozható rombolás mennyire eltörpül a társadalmi edukáció hiánya, a módszeres néphülyítés hosszú távú katasztrofális hatásai mellett. Amelyeket meggyőződésem szerint a populizmus Bicskéig meghosszabbításával rohadtul nem fog lehetni orvosolni. Hát hiszen ahol az önmérséklet, tudatos fogyasztáscsökkentés ugyanúgy szitokszóvá vált, mint mondjuk a liberalizmus, a progresszió vagy az ún. érzékenyítés, ott lehet, hogy a következő néhány évben össze lehet kaparni azokat a száz- és ezermilliárdokat, amelyek mondjuk a lepusztult közműhálózat rendszerszintű működésképtelenségének felszámolásához szükségesek. Ámde!
Elmagyarázni a kritikus infrastruktúra fejlesztése helyett 16 éven át nemzeti agymosópropagandát terjesztő kormány által zsibbasztott népnek, hogy a rezsicsökkentés nem volt ajándék, és most azért nincs víz, mert egy kormányzóképes pártnak álcázott bűnbanda elhitette veled, hogy ingyen kapod azt, ami a kretén nyugatiaknak rohadt sok pénzükbe kerül, meg is érdemlik, mert nem olyan okosok, mint Orbán Viktor, na az kemény meló lesz. Pedig ja, Lölő és Andi is a te nyomorodon fűtötte a medencéjét és hűti most a négyszáznyolcvan négyzetméteres villáját. Ja, a parasztvakítás, mint nemzeti vívmány ideig-óráig működik, de egy nyári hőkupola (értsd: valódi, létező probléma) pillanatok alatt lerántja a leplet arról, hogy propagandával nem lehet országot működtetni, és ha valamit nem fejlesztesz, az lerohad. És úgy is marad, vagy akár teljesen összeomlik, ha nem engedjük el az önámítást. A korábbi kormány egyik legbüdösebb, legkártékonyabb politikai termékét: a rezsicsökkentést. Egyszerűen nincs elég áram, nincs elég víz, az áram- és vízhálózat rottyon van, és te hiába örülsz, hogy már megint mennyit spóroltál az olcsó rezsin, ha nincs se áram, se víz. Ja, és a vonatok is azért haladnak lassabban, és azért van 60 fok a HÉV-en, mert a rezsicsökkentés kurvára nincs ingyen.
Sőt, Szijjártó Péter bukott külügyminiszter magánrepülős utazásai sem voltak ingyen az elmúlt tizenkét évben. Amikor a hülyére zsibbasztott népnek azt hazudta, hogy szerényen vonatozik New York és Washington között, bérelt luxusrepülő követte az álságos propagandamutatvány főszereplőjét innen oda. Nem mondom, hogy direkt az összefüggés, de mondhatnám is akár: azért nincs víz most Pátyon, mert az elmúlt tizenhat évben kormányzás helyett egy hazug valóság megteremtésére ment el az adófizetők pénze. És ha Szijjártónak csak egyetlen, négynapos amerikai kiruccanásra 246 millió forintért béreltek luxus magángépet, akkor egy évtized alatt mennyibe kerülhetett a nemzeti érdeket eláruló ténykedése? Vajon hány megye közműhálózatának komplett felújítása jön ki belőle? A magyar egészségügy napján különösen aktuális: ezek annál sokkal betegebbek, mint azt el tudjuk képzelni. És ha netán hazug trógernek és közpénztolvajnak nevezik őket, akkor meg vannak sértődve, miközben Szijjártó speciel már a munkahelyére se jár be. Pedig keveseknek száradnak nagyobb bűnök a lelkén, mint neki. Ezen mondjuk az pont nem változtatna semmit, ha bejárna a munkahelyére.
Amúgy nem, egyáltalán nem vagyok híve a parlamentben elszabadult indulatoknak, de ez szerintem Forsthoffer Ágnes házelnök legjobb indulatai mellett sem fog változni. Addig legalábbis biztosan nem, amíg bekövetkezik a rendszerváltás. Ha és amennyiben bekövetkezik. Aminek a jogállammal ellentétben nehezebb megtalálni a definícióját, ezért mindenkinek mást jelenthet, ezért Hadházy Ákossal egyetértve: nem lehet majd biztos benne mindenki, hogy megvalósult-e, vagy sem. A független parlamenti képviselő négy rendszerváltást jelentő minimumfeltételének egyikét hadd hozzam ide: Orbán, Lázár, Rogán, Szijjártó és Nagy Márton börtönben. Nos, nekem úgy tűnik, hogy ettől azért még távol állunk, a közjogi bábok a helyükön vannak, amin egyáltalán nem segít, hogy a Tisza Párt megszavazza a képviselői mandátumok számának korlátozását, mert az szerintük fontos, és most fontos. Szerintem egyáltalán nem fontos, sem most, sem később, egy tisztességes, korrekt választási rendszer magától kezelné a problémát, de ezt már százan, ezeren elmondták.
Az viszont legalábbis elgondolkodtató, amit Horváth András, a 2013-as NAV-os áfacsalási botrányt kirobbantó egykori adóügyi szakember mondott, aki tizenhárom éve nyilvánosságra hozta a szerinte rendszerszintű és politikai védettséget élvező áfacsalásokat. Konkrétan, hogy az új NAV-elnök kinevezése arculcsapás mindazoknak, akikkel az elmúlt másfél évtizedben elbántak. Nem hangzik túl jól Horváth András diagnózisa, miszerint eddig az adószakmai feladatokért felelős elnökhelyettes, Tamásné Czinege Csilla kinevezése garancia a változatlanságra, a kontinuitásra, arra a diszkriminatív ellenőrzési rendszerre, ami továbbra is azoknak a védett cégeknek és személyeknek fog kedvezni, akiket a mindenkori hatalom ilyen védett státuszra predesztinál. Nem tudom, hogy mennyire egészséges éppen az adóhatóság élére egy NER-kádert kinevezni, de szerintem nem néz ki jól, nem üzen semmi jót annak ellenére sem, hogy a kormányzás első ötven napja ad azért okot a mérsékelt optimizmusra, hogy lehetséges szakítani az elmúlt tizenhat évvel akkor is, ha a Hadházy által felsorolt szereplők leültetése aligha fér bele 50 napba.
Ezzel szemben az beleférhetett volna, ha Polt Péter embere nem sikálna rendületlenül a legfőbb ügyészség élén, hogy ha polgármestereket vezetőszáron elhurcolnak hűtlen kezelési ügyekben, akkor az éppen mártírrá faragás alatt álló egykori TEK-vezért, Hajdu Jánost sem hagyják szabadlábon védekezni, miközben Havasi Bertalan a főnökét mosdatja és magyarázza, hogy mit keresett a TEK központjában pont azon a március 5-i napon, amikor lecsaptak az ukrán pénzszállítókra, mert hátha lesz belőle szavazat. Nem lett elég szavazat, ráadásul semmiféle törvényi alapja sem volt az aranykonvoj elfogásának, az egyéb egy irányba, például a Kogart ház irányába mutató fura véletleneket hagyjuk is. Sebaj, majd a tanúvallomások igazolják, ha igazolják, hogy Hajdu Jánost Orbán instruálta telefonon.
Nem egészségügyi kérdés közvetlenül, de ha áttételesen mégis, akkor idekapcsolódik: megszűnt a paksi Fidesz–KDNP-frakció, miután Szél Benjámin eddigi fideszes képviselő a város hétfői képviselő-testületi ülésén bejelentette, hogy a frakció tagjai a jövőben független önkormányzati képviselőkként folytatják a munkájukat. Normális körülmények között kultúrember semminek nem örülhet, ami megszűnik (vannak azért kivételek a rossz házassággal bezárólag), de azért azt reméljük, hogy ennek a nomenklatúrának az elmúlt években bűnöket elkövetett példányai közül senki nem gondolja komolyan, hogy átsminkeli magát függetlennek, és minden megy ugyanúgy tovább. Nem a paksi megszűnteket vádolom, mint Bóka János az új kormányt, hanem általános megállapításnak szánom.
Olvasom mindeközben – bulvár jelleggel, a fejemen feszülő hőkupolával -, hogy Szentkirályi Alexandra kiakadt a róla terjedő manipulált fotó miatt, amelyen úgy fest, mintha az orrát túrná. A fideszes honanya a politikai kultúra, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartására szólított fel. Meg vagyok hatódva könnyekig, egyben szóvá tenném, hogy amikor csomagtartóba lökte összekötözött kézzel, leragasztott szájjal az egyik bármire kapható fideszes lófaszjóskát, hogy az ukrán bűnözők ellen uszítsa a magyarokat, akkor valahogy elkerülte a figyelmét az emberi méltóság. A lófaszjóskáé is, az ukránoké is és a magyaroké is, akiket ő is és a kormánya is hosszú éveken át sötét ösztönlényekként kezelt. Meg is lett az eredménye.
A magam részéről veszem a búcsúmat, akinek meg van rá igénye, olvasson. És igyon elég folyadékot. Csáó.
A címlapkép a történelmi archívumból való.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.