NEHAZUGGY

Hogy ne a Rogánok nevessenek a végén

Molnár Bálint | Ma | 8:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 466,310 forint, még hiányzik 2,533,690 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, legyen mindig világosság, mert akkor nem tévedünk el!

Van némi álnaiv hiányérzetem, amiért a főleltáros úr – aki nem leltárosi, hanem potenciális, a csapatkapitányság alternatíváját jelentő szertárosi feladatokról delirált, amikor a választási vereség után alig néhány nappal, száraz kiégett aggyal, kábán bevonaglott interjút adni a Patrióta kanálisnak, de azóta már zárt körben a visszavonulásáról beszél, addig egy évet talán még marad és átszervezi a közösséget, hátha megtalálja a Varga Judithoz hasonlító utódját, ha nem, akkor szerintem még mindig ott van Varga Judit – távol tartotta magát a csütörtöki kormányzati átadás-átvételi procedúrától.

Nem, valójában már hiányérzetem sincs. Mindenféle meglepetést nélkülöző, tökéletesen kiszámítható keretbe foglalása ez egy teljhatalmú despota-miniszterelnök szabadságharcnak, utcai harcnak, hősiességnek, bátorságnak isten tudja, még mi mindennek aposztrofált 16 éves maratoni gyávaságának. 16 évig menekült a kínos helyzetek elől, akkor is, amikor futott vele a szekér, hát nem majd most, bukásában próbálja ki, hogy vajon milyen lehetett volna államférfinak lenni. És még ha csak az az egybillió-háromszáztizenegymilliárd (= 1 311 050 000 00) forint értékű keretszerződés lenne a puttonyában, amit a rezsimje által felhizlalt Jászai-féle 4iG-vel kötött a Szalay-Bobrovniczky Kristóf irányítása alatt álló honvédelmi tárca március közepén. Ha csak az lenne a puttonyában. Ha csak arra a kínzó kérdéscsomagra kellene válaszolni, hogy mi a francért lenne szüksége Magyarországnak kémműholdak fejlesztésére (túl azon, hogy kémműhold-nagyhatalom még úgyse voltunk), hogy ebbe mi a fenéért kell ilyen brutális mennyiségű adófizetői pénzt beleölni, hogy a fejlesztési munkálatokat miért egy erre látványosan nem alkalmas cég végezte volna el, és hogy tudja-e bárki, hogy van, vagy nincs valódi kereslet erre a termékre. Vagy az akkumulátor nagyhatalmi törekvéseink mintájára legyünk előbb a biztonság kedvéért kémműhold-nagyhatalom, aztán majd utólag kiderül, hogy van piaca, vagy nincs.

Túl azon, hogy választás előtt egy hónappal ilyen billiós nagyságrendű disznóságokat csak akkor hoz tető alá egy kormányon lévő alakulat (esetünkben bűnszervezet), ha fel sem merül, hogy esetleg lehet, hogy bukás lesz a vége, és nem csak a kormányrudat kell elengedni, de a valódi hatalmat is át kell adni, nagyon pontosan tudjuk, ezért nem is áltatjuk magunkat az ellenkezőjével, hogy ez a hitvány maffiózók szégyene nem csak a választások előtti utolsó métereken húzta le mindenféle nemzeti konzultáció nélkül, titokban, a háta mögött, a feje fölött a saját népét, amely nép lelkének húrjait oly hosszú időn keresztül pengette sikeresen. Négyszer négy év minden egyes napján ez ment, úgyhogy itt olyan tömegsírok felbukkanására kell számítani a következő időszakban, hogy én már azon sem csodálkozom, hogy saját meglopásával szemben 16 évig teljesen közömbös fideszes szavazók több mint fele is elszámoltatást vár az új kormánytól.

Zárójel: nem lehet könnyű fideszes szavazónak lenni, az elmúlt hetekben meglehetősen elnyűtt kognitív disszonancia fogalma aligha képes leírni azt az állapotot, amiben azok a polgártársak lehetnek, akik egyszerre várnak elszámoltatást és közben meg vannak győződve arról, hogy Orbán Viktor nélkül nincs Fidesz. Márpedig a többség így gondolja. Igaz, én annak a helyében se szívesen lennék, aki Orbán potenciális utódját Szijjártó Péterben vagy Gulyás Gergelyben azonosítja. Az igazán tanulságos abban, hogy Orbán mennyire zsákutcába szorította, csapdába csalta a pártját, ahol bizonyára elvétve vannak még tisztességes emberek is, hogy ha az a kérdés, hogy ki vezesse a jövőben a Fideszt, akkor az elsöprő zöm nem tud megnevezni lehetséges utódot. Azok se, akik éppen most pártolnak el a Fidesztől.

Nade. Amíg tűkön ülve várom az állítólag nem túl jó hangulatban zajlott (Rogánnak azért zavarba ejtően jó volt a hangulata, amikor szokásától eltérően hosszú perceken át válaszolt az újságírói kérdésekre) procedúráról készült felvételeket, valamint az olajszőke Pintér Sándor volt belügyminiszter magával szemben kért azonnali és teljes körű vizsgálatot, amihez hasonlót az elvtársai kérés nélkül is meg fognak kapni, tényleg azon gondolkodom és nem bírok rájönni, mi a fenétől érzi oly kiválóan magát a bukott propagandaminiszter, az ország első számú lélekmérgezője. Saját bevallása szerint Rogán is fenemód jól érzi magát Magyarországon. Pont mint Balásy Gyula kivitelező, aki szintén nem óhajt elmenni innen, csak ő hüppögött is a közlendője mellé. Az ember megőrül, megvadul, amikor látja, hallja, hogy ezek minő fapofával ecsetelik, hogy semmihez semmi közük nem volt (semmilyen bűnös viszonyhoz se), Bűnöző Antal még a Fidesz-kampány abszolút mélypontjával, a fejbelövős AI-videóval se értett egyet, csak ugye nem beszélhetett ki a kampányból.

Rettenetes önuralomra, türelemre, a lelke minden malacrózsaszínére szüksége van az embernek ahhoz, hogy ne álljon neki törni-zúzni, amikor Rogán arról lamentál, hogy Balásyt egy építő típusú embernek (???) ismerte meg, hogy nem tart a vagyonosodási vizsgálattól, hogy nem voltak gyűlöletkeltők a kormányzati reklámok és hogy ő kurvára nem írt alá túlárazott szerződéseket. Nagy-nagy önuralom kell ennek a hatalmas mennyiségű cinizmusnak és arroganciának, ennek a folyékonyan hazudozásnak a befogadásához. Persze abban sokat segítenek ezek a kórdokumentumok, hogy ha éppen el akarnánk bizonytalanodni, próbálnánk némi empátiát érezni ezek iránt a figurák iránt (a háromnevű legfőbb ügyész is elővette a jobbik arcát tegnap este az ATV-ben, néha már majdnem elhittem neki, hogy tényleg megfeszült a politikusbűnözők utáni nyomozásban, miért is kellene lemondania), akkor józanodjunk ki sürgősen.

Arra már tegnap is utaltam egy majdnem másik kontextusban, hogy valami egészen torz, beteg lélek kell ahhoz, amit ezek kormányzás címen műveltek, nehéz is felfogni ép ésszel, lélekkel, hogy miképpen lehetett ebben a párhuzamos világban létezni, amit felhúztak maguk köré és hogyan váltak rabjaivá ennek a világnak, ami minden kapcsolatát elvesztette a valósággal (mint az orosz nagykövetség, amelyik azt közölte Orbán Anita külügyminiszterrel, hogy nincsenek civilek elleni orosz támadások Ukrajnában!!!!!), pláne a pórnép mindennapi valóságával. De azt még ennél is nehezebb feldolgozni, hogy ezek tényleg úgy viselkednek a szemünk előtt, mint akik meg vannak győződve arról, hogy amit tettek, az törvényes volt az elejétől a végéig, a teljesen normális demokratikus működés része volt, és hogy a felhalmozott vagyonuk, amit a legtöbben azzal szoros összefüggésben szereztek meg, hogy önkényesen uralkodtak több mint másfél évtizedig, az nekik alapvetően jár. Rogán pofájára is az volt ráírva, hogy nem érti, hogy miféle elszámoltatástól kellene tartania.

Azzal együtt is durva ez, hogy találtam egy állítást Rogán nyökögésében, amivel legalább tudok azonosulni: lehet, hogy jobb lett volna 2022-ben abbahagyni. Lehet, bassza meg, és már akkor is több éves csúszásban lettél volna. Már akkor is rohadt késő lett volna. De ha már így alakult, remélem, hogy nem Rogán és bűntársai nevetnek a végén. Már csak azért sem, mert a magyar társadalom elszámoltatásra határozottan igényt tartó 84 százaléka (brutális kétharmad) nem lehet ellenzékben. Vagy valami ilyesmi.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!