NEHAZUGGY

Nyugi, nem lesz diktatúra

Borzasztó jó reggelt mindenkinek, de még az áruló írástudóknak is! Köszi, remek volt a tárlatvezetés a Karmelita Palotában, a vadonatúj iratmegsemmisítő különösen tetszett. A becsület és a tokától bokáig tisztesség Orbán-kormánya az iratmegsemmisítőt már elfelejtette megsemmisíteni lányos zavarában. Nem kétlem, hogy lesznek meglepetések bőven mindenütt. Ma éjféltől már egy másik kormány vezeti az országot, sok leszakadt állra számítok a következő időszakban, pedig bizonyosságaink már most is vannak arról, hogy a tatárjárás a kanyarban nincs az elmúlt tizenhat éves orbáni országépítéséhez képest.

Egyáltalán nem bánom, bár egy pöttyet hamarabb kellett volna észbe kapni, illetve kicsit más irányból kellett volna érkeznie annak a felhívásnak, ami úgy szól, hogy fejezzük be a gazemberezést, a poloskázást, a szatyorfingozást és az egymás megalázását. Persze nagyjából tökmindegy, hogy milyen irányból érkezik a felkérés, Hajdú Péternek is hajlandó vagyok igazat adni abban, hogy meg kellene adni a tiszteletet egymásnak, hiszen én már akkor is ezen az állásponton voltam, amikor másoknak még rohadtul viszketett a tenyerük és civileket akartak taknyukon és a vérükön kirángatni a parlamentből. Kicsit ront ezen a kétségtelen civilizációs minimumra való törekvésen, hogy keserves éveken keresztül szánalmas libsi jóemberkedésnek számított minden olyan felvetés, ami a másik ember méltóságának tiszteletben tartására irányult, és tartok tőle, hogy most is annak minősülne, ha a történelem szekere nem fordult volna abba az irányba, amerre április 12-én fordult. Úgyhogy érteni vélem, hogy most már kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit, de nem azért kell megadni a másik embernek a tiszteletet, mert vége a kampánynak, mi függetlenfideszeshajdúpéterek csúnyán veszítettünk, és már nem éri meg hőbörögni, hanem mert eddig se kellett volna. El se kellett volna kezdeni, soha nem lett volna szabad idáig eljutni.

Nehéz lesz ezt a borítsunk fátylat a múltra dolgot tető alá hozni, amikor a propagandahadtestek Bencsikjei (most konkrétan a Gábor nevű egyik posztja jött szembe – Nem ezt érdemeltük) azon keseregnek, hogy például: Megkezdődik egy sérült lelkű ember országlása a fideszesek elleni hajszákkal a köztársasági elnöktől a trafikosig. Nem tudom, ki a sérült lelkű, ki nem az, egyáltalán egy fideszes propagandista hogyan veszi a bátorságot, hogy orvosi, pszichológiai szakvéleményeket állítson ki, de hát így nehéz lesz, elvtársak, így nehéz lesz. A fideszesek elleni hajsza különösen súlyos félreértése annak is, ami az elmúlt 16 évben történt, annak is, ami az áprilisi választáson történt, egyben remek kordokumentum az állampárt jelen állapotáról.

Ja, tök érdekes tapasztalat, hogy az április 12-i fordulat nyomán milyen az elmúlt tizenhat évben ritkán, vagy soha nem hallott aggodalmak szakadnak fel fájdalmas sóhajok formájában azokból, akik szerint Magyarországon eddig virágzott a demokrácia, minden tökéletes volt, és rohadtul nem volt problémás az sem, hogy a teljhatalom élén pöffeszkedő ember – úgy is, mint közjogi méltóság – hogyan sértegeti, alázza, poloskázza a saját honfitársait. Akiket annyira tart, mint a balsorsot a Himnuszban. Ezt az érdekes, újszerű jelenséget nem a mosásban, hanem az elmúlt 16 éves korlátlan és következmények nélküli hatalomgyakorlásban elhasználódott és összement Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Gulyás Gergely prezentálta egy tegnapi írásos elmélkedésében, amelyben reagált Melléthei-Barna Márton posztjára, amiben a Tisza Párt képviselője, amelyben lemondásra szólította az összes közjogi méltatlanságot, akit Orbán betonozott be hosszú évekre a pozíciójukba. Ebben írta a műtött gerincű jogászok gyöngye:

Sem Horn Gyula, sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter nem érezte úgy, hogy győzelme egyben felhatalmazás a választási cikluson túlnyúló megbízatású köztársasági elnök és az összes közjogi méltóság leváltására.

Gulyás szerint, ahogy Fodor Gábor szerint is példának okáért (Schiffer doktor álláspontját nem ismerem) rendszerváltoztatás csak 1990-ben volt, amennyiben ami előtte volt, az diktatúra, ami után jött, az ugye demokrácia. Utóbbit Gulyás szerint pont a Tisza Párt győzelme és a sima hatalomátadás bizonyítja, ha pedig ezt le akarja bontani a Tisza, akkor „marad a visszatérés a diktatúrához.” Aha. Egy apró különbség talán elkerülte a diktatúra visszatérése miatti aggodalmában a frakcióvezető úr figyelmét, aki szerintem maga sem tudja még, hogy jutalom vagy büntetés ez számára: azok a közjogi méltóságok a köztársasági elnökkel az élen politikai értelemben függetlenek voltak, egyikük sem pártkatonaként került a helyére. Ellentétben azokkal a Sulyokhoz és Polthoz hasonló alászolgákkal, akik azért kaptak választási ciklusokon túlnyúló megbízatást a gazdától, mert az ő korrupt, eszelős, teljhatalmú kibontakozásában mindig is útban volt a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszere. Ezek a bábok azonban tökéletesen alámuzsikáltak, semmiben nem akadályozták meg az akarata érvényesülését.

Ráadásul. A bukott miniszterelnökségi miniszter szelektív emlékezetét felfrissítendő, az igazság valamennyi szálát kibontandó feltétlenül idehoznám a Fidesz egyik első fülkeforradalmi hőstettét. Baka Andrást 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé hat évre, mandátuma azonban 2012. január 1-jén megszűnt, miután a vadonatúj fideszes Alaptörvény a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezte át, pont azért, mert így tudott megszabadulni a saját hatalma egyik kritikus ellensúlyától az Orbán-kormány. Baka útban volt, több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormány igazságügyi reformjait (Navracsics Tibor is szégyenkezhetne bátoran), többek között a bírák nyugdíjazási korhatárának leszállítását. Ezért aztán ott kezdték el a pofára hozott törvénykezést: olyan feltételeket szabtak a Kúria elnöki posztjának betöltéséhez (pl. legalább ötéves magyarországi bírói szolgálati jogviszony), amelyeknek Baka nem felelt meg, mivel korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságán dolgozott bíróként. Sakk-matt.

Úgyhogy nyugi, nem lesz diktatúra. Ahogy átműtött óvodások sem lesznek, amiért egy elismert oktatási szakember vezeti az oktatási minisztériumot, nem egy nyugdíjas rendőr reszortja lesz további hatezer más dolog mellett rángatni az oktatási rendszer pórázát. Ha nem tetszik a rendszerváltás szó, akkor nevezzétek rendszervisszavételnek. A nép visszaveszi azt a rendszert, amit a Fidesz a felismerhetetlenségig átfércelt és a saját torz képére alakított. Erre kapott megbízást Magyar Péter és kormánya. Hogy visszavegye a rendszert és visszaállítsa a demokratikus üzemmódra. Ha nem ezt teszi, akkor majd a nép intézkedik a sorsáról. Ha nem akar még egy Orbánt a nyakába, akkor figyelni fogja és számon kéri az ígéreteit. Márpedig szerintem ha valamit nem akar a nép, akkor az egy Orbán vagy bármi, ami Orbán beteg rendszeréhez kicsit is hasonlít. Gulyás Gergely pedig szerintem nem annyira hülye, hogy ne tudná: a fékek és ellensúlyok meg a jogállamiság akkor is fontos, amikor hatalmon vagy, hogy akkor is biztos pont lehessen, amikor ellenzékbe szorulsz. Mint ahogy a másik ember méltósága sem csak akkor fontos, amikor vége a kampánynak és veszítettünk, hanem akkor is, amikor te vagy a győztes és példát mutathatsz abban, hogy csak azért, mert megteheted, nem rúgsz bele másokba. Hogy beléd se rúgjanak mások csak azért, mert megtehetik.

Ez a vonat azonban elment a Fidesz számára, és ahogy elnézem, a normális ellenzék leszünk ígéretből is legfeljebb zsírra szállt por lesz. Hogy a Gulyással együtt bukott, de parlamenti mandátumhoz juttatott Vitályos Eszter korábbi kormányszóvivőt is megidézzem, aki butácska találós kérdéssel fanyalgott azon, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn bejelentette a Tisza-kormány szóvivőit Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita személyében. Amúgy 1-ből 3 az egészen pontosan -2, de természetesen értettük a célzást, csak ugye a vérkorrupt, közpénzt két kézzel szóró Fidesz részéről pont olyan hiteltelen a spórolást számon kérni az utódon, mint azért aggódni, hogy diktatúrába sodorja az országot. Ha már háborúba láthatóan nem szándékozik.

Az utolsó szó jogán: aki úgy gondolja, hogy a rendszerváltási eufória nem jelenti automatikusan azt, hogy már minden rendben van, hátra lehet dőlni, ezután nem kell közös dolgainkról gondolkodni, véleményt alkotni, kritikát megfogalmazni, kérjük, hogy lehetőségeihez mérten akár alkalmi, akár rendszeres felajánlással támogassa a Szalonnát. Mindenkinek aki már így tett, nagyon hálásak vagyunk. Ahogy eddig se, ezután se alamizsnát kérünk, és nem is krokodilbőr táskára vagy luxusnyaralásra gyűjtünk. Köszönjük szépen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább