NEHAZUGGY

Ez nem békepártiság, ez gyalázat

Lázár Gergő | Október 27, Hétfő | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,446,556 forint, még hiányzik 1,553,444 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A jelenlegi kormány 2022 óta közismerten békepárti. Vállalt ezzel kapcsolatban minden vitát, brüsszeli megtorlást, vesszőfutást, büntetést. A teljes európai és amerikai politikai diskurzus nem Orbán Viktor és a Fidesz miatt hangos a háború kérdésétől, hanem azért, mert nem egységes az álláspont. Az unió vezetőinek döntő része nem abba fekteti megmaradt befolyását, hogy kikényszerítse a békét, hanem abba, hogy minél több pénzt, fegyvert, európai polgár adóját fektesse Oroszország legyőzésébe. Biztonsági és gazdasági kockázattal nem számolva, eszement módon, sőt reménytelenül. Ezt ők amúgy pro-ukrán álláspontnak hívják.

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője jegyzi a fenti sorokat egy Alföldi Róbert által közzétett bejegyzésre válaszul, amelyben a színész-rendező kikérte magának, hogy őt és még több millió magyar honfitársát háborúpártinak, a háború támogatójának, és ezzel hazaárulónak kiált ki az állampárt. Alföldi Róbert megpróbálta objektíven figyelni a Nemzeti menetet és a Békemenetet, hogy a látottak, hallottak alapján levonja a következtetéseket. Azt hallotta az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaitól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormánymédia képviselőitől, hogy ő hazaáruló és háborúpárti, ami kiverte a biztosítékot Kocsisnál, hiszen az szentségtörés, hogy valaki nem a Fidesz-féle békepártiságot képviseli. Azon kívül, hogy egy politikus miért üzenget civil polgároknak, szerintem az van, hogy a magyarok jelentős részének véleménye szerint Orbán Viktor és kormánya nem a békepártiságot képviseli, hanem azt a gyalázatos (különösen október 23-án gyalázatos) pro-Putyin álláspontot, amivel teljesen szembemegy az EU álláspontjával, azaz kvázi az orosz agresszort támogatja, miközben az ukrán áldozatot támadja. Olyannyira sikerült ezzel a propagandával összezavarni a Békemeneten részt vevő tömegeket, hogy némelyek már egyenesen arról hadováltak, hogy Ukrajna akár megtámadhatja Magyarországot (lásd: Nagy Feró), ezért a valódi veszélyt inkább ők jelentik, nem pedig azok az oroszok, akik negyedik éve öldökölnek Ukrajnában.

Orbán álláspontját egyébként nem csak a hazai még szabadnak nevezhető sajtóban látják oroszpártinak, de külföldön is. Kevés olyan emberrel beszéltem erről a témáról úgy, hogy a másik fél ne mondta volna azt, hogy Orbán és sajnos vele együtt Magyarország egyértelműen oroszpárti. És itt még csak nem is arról van szó, hogy egy vagy két nemzet képviselője állította ezt, hanem szinte mindenki, aki hallott már Orbánról és a magyar kormányról. Pont ezért sem úgy fognak bekerülni a tankönyvekbe Orbánék, mint az egyetlen békepárti ország az Európai Unióban, hanem úgy, mint az egyetlen oroszpárti uniós tagállam, amelyik kész akár az asztalt is ráborítani minden más uniós ország vezetőjére, ha arról van szó, hogy az oroszokat meg kell védeni. Kocsis frakcióvezetőként nyilván kiáll ezen szégyenletes és veszélyes politika mellett, de attól még nem lesz kevésbé nevetséges az, hogy az Orbán-kormány békepárti. Ezek az alakok 1956-ban is (f)eladták volna a saját hazájukat is, ami véleményem szerint nem a béke pártján állás, mint inkább a gyávaság üzenete.

Az ukránokra világszerte bátor honvédőként tekintenek, akik a komoly túlerő ellenére sem adták fel a harcukat a saját országukért és szabadságukért. Nyilván a fél világ örülne annak, ha sikeresen véget lehetne vetni a háborúnak, de az igazság az, hogy ehhez leginkább az kell, hogy az oroszok ebbe beleegyezzenek. Mert akarhat bármit is az EU vagy az Egyesült Államok sőt, Ukrajna is, ha az oroszok nem hajlandóak véget vetni az értelmetlen mészárlásnak (márpedig nem hajlandóak), így pedig igen nehéz békéről beszélni. Amint feladnák az oroszok a háborút, hirtelen beköszöntene a béke, amelyhez a Fidesznek és a magyar kormánynak az égvilágon semmi köze nincs. Ha a magyar álláspont lett volna elfogadott a világon, akkor Ukrajna ma már nem létezne, és az oroszok talán egész Európát veszélyeztetnék az imperialista törekvéseikkel. Orbánék nem akarják érteni, hogy Oroszország az Ukrajnával szembeni akciójával a teljes kontinenst fenyegeti, az Európa elleni hibrid hadviseléséről nem is szólva. Korábban is alábecsülték már az oroszokat – pláne a hazai propaganda -, aztán mégis megtámadták Ukrajnát.

Magyarország egy szánalmas, hazug, mindenkivel szembeforduló uniós országnak tűnik már jó ideje, amely képtelen arra, hogy együttműködjön a saját szövetségeseivel Az igazság az, hogy fejben, a kormány mentalitását tekintve Magyarország már egy jó ideje nem tartozik az EU-hoz, az a felfogás, amely jelenleg a magyarokat (a kormánypártot és híveit) jellemzi, egészen egyszerűen nem összeegyeztethető az uniós felfogással. Lehet itt a vasfüggönyre és minden másra fogni azt, hogy miért élünk ennyire a múltban, de az igazság az, hogy éppen a múltunk miatt, a múltból tanulva kellene szembeszállnunk az orosz megszállókkal, ám mi ennek pontosan az ellenkezőjét tesszük. Miközben a lengyelek vagy a csehek is jól érthetően kifejezték véleményüket az agresszor oroszokkal szemben, addig mi magyarok, lepaktáltunk velük. Tettük ezt úgy, hogy annak idején a Ruszkik haza! feliratok országszerte olvashatóak voltak. Orbán ma nem követeli azt, hogy az oroszok befejezzék az agressziójukat sőt, mi továbbra is az orosz gáztól és olajtól függünk – miközben mindenki más megpróbálta megoldani a leválást –, és az államvezetés sűrűn találkozik az oroszokkal. Orbánék nyíltan kiállnak az oroszok mellett, miközben napi szinten szapulják az ukránokat. Nem békepártiság ez, hanem gyáva, alávaló gyengeség, amelyet sokan soha nem fogunk elfelejteni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!