NEHAZUGGY

A demokrácia és szuverenitás elárulása

Lázár Gergő | Október 16, Csütörtök | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,181,413 forint, még hiányzik 1,818,587 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hozzátette azt is, hogy furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll. „Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról” – jegyezte meg ennek kapcsán.

„Uniós országok polgárai fizikailag nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a proxyháborúk korábban arról szóltak, hogy titokban maradjon, ki áll a harcoló fél mögött, most azonban az unió nyíltan felvállalja, hogy ő áll az ukránok mögött.

Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.

„Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretnék segíteni a háborút.

Egészen elképesztő számomra, hogy Orbán Viktor képtelen felfogni azt, hogy Ukrajna megvédése mindannyiunk közös érdeke. Amennyiben Oroszország sikerrel jár Ukrajnában, úgy konkrétan szomszédainkká válnak, ami lehetőséget kínál számukra. Lehet persze, hogy Orbán örülne annak, ha régi jó barátja, Vlagyimir Putyin konkrétan karnyújtásnyira lenne tőle, de úgy vélem, hogy a magyarok gondolkodni képes fele már nem annyira díjazná ezt. Az EU – jogosan – felfogta azt, hogy az ukránok megvédése mindannyiunk érdeke annak ellenére is, hogy Ukrajna nem EU-s ország és vélhetően egyhamar nem is lesz az. Viszont milyen európaiak lennénk akkor ha hagynánk, hogy csak úgy lerohanhasson Oroszország egy szuverén országot anélkül, hogy kisegítenénk a kontinens már elég sokat látott népét. Mint ahogy annak idején az EU próbálkozott azzal is, hogy véget vessen a boszniai háborúnak, úgy most is ezen dolgozik. Az, hogy ezidáig nem járt sikerrel egy más kérdés, hiszen ezúttal nem a szerbeket kell visszaverni, hanem azokat az oroszokat, akiknek jól láthatóan semmi sem túl sok.

Az EU tehát már korábban is segített olyan országot, amely nem volt és ma sem tagja az EU-nak, hiszen végső soron egy kontinensen élünk mindannyian és kiállunk az emberi jogokért, valamint az államok és nemzetek szuverenitásáért. Viszont Orbán Viktor ott téved óriásit, hogy azt hiszi, hogy csupán az EU az, amely támogatja az ukránok erőfeszítéseit. Az Egyesült Államok kormánya pontosan ugyanezt teszi, csak jó pénzért. Trump kikövetelte magának a ritka fémekkel kapcsolatos üzletét, amelyet követően ma már gond nélkül támogatja akár fegyverekkel is az ukránokat. Trump ugyanúgy küld tehát pénzt és paripát az ukránoknak, tehát az orbáni gondolkodás szerint a béke ellen dolgozik, ezzel viszont természetesen semmi gond sincs. Elvégre Trump úgy küldi a fegyvereket Ukrajnába, hogy közben egy béketerv kidolgozásán töri a fejét. Mert nyilván az EU vezetése soha, egy percig sem gondolkodott el a béketárgyalásokon, ők azt szeretnék, ha a szomszédban még évekig harcolnának a felek, amely az egész kontinens gazdaságát negatívan befolyásolja.

Feltenném tehát a kérdést, hogy mégis mi érdeke fűződik az EU-nak ahhoz, hogy ne legyen béke a szomszédban? Ha valaki pénzt láthat a harcok folytatásából, az az Egyesült Államok, hiszen őket még csak a háború közelsége sem zavarhatja, hiszen többezer kilométerre vannak a harcoktól, illetve az úgynevezett proxiháborúkban már több évtizedes tapasztalatuk van. Nem nagyon van ugyanis olyan ország, amely több háborút vívott volna fennállása óta, mint az Egyesült Államok, amely többet költ a saját hadserege fenntartására, mint számtalan más ország összeadva. Persze mondhatják azt sokan, hogy Trump sikeresen elérte azt is, hogy elhallgassanak a fegyverek Gázában, de azért megvárnám még a történet végét, mert egyrészről a mai napig halnak meg ott emberek, másrészről pedig igen törékeny békéről van szó. Arról nem is beszélve, hogy Trumpnak érdekei fűződnek a térséghez, hiszen már több alkalommal is szóba került az, hogy milyen nagyszerű ingatlabizniszre van lehetőség gázával kapcsolatosan. Lehet itt azt mondani, hogy összeesküvés-elméletekről van szó, csak az az igazság, hogy erről konkrét videófelvételek vannak.

Az egy dolog tehát, hogy Orbán az ellen van, hogy segítsük az ukránok védelmét a megszálló oroszokkal szemben, de ezzel nincs mindenki így Európában. Sőt, igazából az unióban csak a szlovák kormány gondolkodik hasonlóan, mindenki más képes felfogni a helyzet súlyát és megérti, hogy ha valamikor meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk közösen kiállni a demokráciáért és a szuverenitásért, az most van. A megszálló nem Brüsszel és az EU, hanem az az orosz állam, amelynek seggéből ki sem látszik Orbán Viktor feje. Azt már csak remélni merem, hogy ez a felfogás hamarosan meg fog változni és nem mi leszünk az egyetlen olyan uniós ország – a szlovákok mellett -, amely elárulja az európai demokráciát. Mert jelenleg pontosan ez történik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!