NEHAZUGGY

Tizenöt éve egyszer sem rendültek meg

Ahogy várható volt, nem lesz kedvem ma az ország gazdasági, pszichés, valamint erkölcsi állapotát harsányan kiröhögő fideszes stadionmutatványról egy büdös szót se szólni, mert a rivaldafényes csillogás, a Rákay-féle modoros affektálásba csomagolt milliárdos csillogó erődemonstráció (azt mondták, MAGÁNADOMÁNYOKBÓL bérelték ki a Papp László Arénát, magánszemélyek adományaiból jött létre a rendezvény, és ettől sem szakadt le az ég) hátterében olyan, a fojtogató maffiarezsim gátlástalanságától biztosan nem független tragédiák zabálják fel élve ezt az országot, hogy belegondolni is hátborzongató. Arról nincs mit mondani, hogy a stadionba terelt, hadrendbe állított nemzeti neresztények addig mormolják maguk előtt, hogy a béke pártján állnak, hogy a nemzeti egység és szuverenitás mindennél fontosabb számukra, és hogy a keresztényi szeretet kesztyűjével és fegyver helyett virágcsokrokkal vonulnak az agresszív tyúkudvar ellen, hogy még ragacsosabb gyűlölet, még több ember alatti uszítás, még durvább, bármire feljogosító hergelő szólam hagyja el a sziszegő arcukat. Tudjuk, hogy ez hova vezet, mindig mindenkor ugyanoda vezetett a történelem során, csak azt nem tudjuk, hogy pontosan meddig lehet még rápakolni erre a megsemmisítő, felfokozott pszichózisra, amíg a biztosíték már nem bírja el a feszültséget.

Mondjuk én azt sem tudom, hogy mi kell ahhoz, hogy egy rendőrkapitány öngyilkosságot kövessen el, de az, ami Szabó Zsolt rendőr-alezredes, hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragikus hirtelenséggel bekövetkezett pénteki halálát körüllengi, az rohadtul rosszul néz ki. Nem tudom tényként kijelenteni – és aki tényként jelenti ki, az szerintem ugyanúgy nincs abszolút bizonyosságok birtokában, mint én -, hogy közvetlen összefüggés van aközött a Lázár János katasztrófaügyi influenszerhez és batidai istenkirályhoz hírportálon megjelent, névtelen szerző gennyes tollából származó, időközben törtölt (ám többek között a Redditen elolvasható) fércmunka között, amely Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester szerint bosszúból született, amiért erre alkalmas jogalap hiányában a rendőrség nem tiltotta be az Annyitisér János korrupció,  lopás és ÁFA-csalás szimbólumává vált batidai kastélyánál megrendezett tüntetést. Az nem volt elég, hogy 18 autóval és több tucatnyi rendőrrel biztosította a rendet. Nem lehet ezt tényként közölni, de kurvára szarul néz ki az egész.

Nem tudom, hogy a rendőrkapitány magánéletében vájkáló, bimbózó románcról fröcsögő gyáva iromány és az eldobott élet között van-e közvetlen oksági összefüggés, hogy egy úgynevezett cikk megölhet-e egy embert, de hogy minden erre utal, hogy az írás eltávolítása már önmagában is valamilyen összefüggésre utal, az egészen biztos. És jöhetek én azzal, hogy egy rendőrkapitánynak mentálisan jóval erősebbnek kellene lennie annál, mint hogy egy lejárató cikk miatt véget vessen az életének, de honnan a faszból tudhatnám, hogy milyen az, amikor egy rendőrkapitány (vélt vagy valós) szerelmi életét a nyilvánosság elé citálják, és azzal vádolják, hogy a romantikus kapcsolata miatt lett élhetetlen a város, amelynek a biztonságáért felel? Mondhatom én erre azt, hogy az öngyilkosságba menekülés megkérdőjelezi, hogy valóban alkalmas volt a feladata ellátására, hibáztathatja bárki az áldozatot, amikor minden ráutaló jel szerint megtörték? Tudhatja bárki, hogy mi játszódott le a lelkében, miután a személyiségi jogain sáros gumicsizmával ugrálva teregették róla a szennyest, ami senkire nem tartozik, és azt sugalmazták, hogy félrekúr, és azért nem képes ellátni a feladatait?

Szabó Zsolt rendőr-alezredes már nem tud ezekre a kérdésekre válaszolni, amit maga után hagyott, az viszont tényleg hátborzongató. Az egyik első gondolatom az volt, hogy annyira rosszul néz ki ez az egész, amihez megint Lázárnak van valamilyen módon köze, hogy bármennyire is elképzelhetetlen, szerintem a dörzsölt vasúti katasztrófafelelős gonoszabb, gátlástalanabb gazember lehet, mint a gazdája. Aminél csak az az ijesztőbb, hogy ebben a polgári országban, amelyet a korrupción kívül leginkább a gennyes-véres gyűlölködés tart össze, semmi más, egyszerűen nincs védelem. Senkinek. Nem működnek sem a titkosszolgálatok, sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság, nincs hová fordulni annak, akire egyszer ráuszulnak, akit megfélemlítenek, akit zsarolnak, akit minden erővel próbálnak megtörni, bedarálni. A rendőrkapitánynak sincs.

Fogalmunk nem lehet, hogy ki mennyire bír ellenállni a megtörési-bedarálási kísérleteknek, a félreérthetetlen üzeneteknek, Szabó Zsolt alezredes láthatóan nem bírta a névtelen propaganda nyomását és gátlástalanságát, minden arra utal, hogy az kevés volt neki, hogy a közvetlen felettesei bizalmukról és támogatásukról biztosították. Van, akinek csak kettétöri az életét az, hogy magukat érinthetetlennek képzelő, a teljhatalom iránti kritikátlan lojalitásból jól megélő, fékevesztett hiénák kipellengérezik, rágalmazzák, köpködik, sokat sejtetően ugrálnak az emberi méltóságán. Van, aki túléli, hogy mentősként kirúgják, mert a közösségi oldalán posztolt fotón olyan póló van rajta, ami nem tetszik az elvtársaknak. Van, aki nem reccsen bele abba, hogy menesztik a tanári állásából, mert ellentmondott az igazgató-komisszárnak. Van, aki simán túléli, hogy elveszíti a közmunkát, mert megfeledkezett magáról és a helyi kiskirálynak nem tetsző poszt alá benyomott egy lájkot. Van, akinek csak az élete munkája, a karrierje, a vállalkozása, az emberi kapcsolatai, a családja vagy az egészsége megy rá arra, hogy aljas, romlott, gátlástalan politikusok és őket szolgáló aljas, romlott, gátlástalan propagandisták feljogosítva érzik magukat arra, hogy bármit elkövethessenek ellenük. És van, akinek kicsúszik a talaj a lába alól. Például amikor köztiszteletben álló (a péntek esti mécsesgyújtáson résztvevők száma alapján gondolom, hogy Szabó alezredes ilyen ember volt) rendőrkapitányként a magánéletén csámcsog a nyilvánosság. Mert sakál-, hiéna- és toportyánféreg-mentalitású előemberek így döntöttek. És aztán ők vannak mélyen megrendülve, nekik fér rá a pofájukra, hogy a rendőrkapitányt lejárató mocskos irományt KEGYELETI OKOKBÓL (!!!) tüntették el az oldalukról, és még azt sem érzik vállalhatatlan görénységnek, hogy moralizálva megforgassák a szemüket: „aki a mostani helyzetet is sárdobálására, politikai lejárató akcióra használja fel, az mélységesen szégyellje magát.”

Érted, hülye paraszt, vagy még mindig nem? Meg vannak rendülve. Ők vannak megrendülve. A hódmezővásárhelyi Fidesz is, a Lázár-féle bűzös internetes karaktergyilkos fertő is. Lázárnak pont nem volt ideje megrendülni, mert szarta össze magát a szombati DPK-koncert miatt, de aztán némi fáziskéséssel közölte, hogy azért ő is meg van rendülve, és fel van kavarva, de leginkább megsértődve van azon, amit a Lázár-mániás hódmezővásárhelyi polgármester művelt. De se ő, se az elvtársai és elvtársnői nem voltak megrendülve akkor, amikor nyilvánosságra hozták, hogy az alezredes és az önkormányzat egyik dolgozója között romantikus viszony szövődött. Amikor politikai lejárató akció keretében valahányszor Márki-Zay Péterre mutogatva dobálták a sarat, akkor nem voltak megrendülve. Tizenöt éve egyszer nem rendültek meg, amikor felhatalmazást adtak saját maguknak arra, hogy bárkit nyilvánosan és büntetlenül bemocskoljanak, akár igaz, akár hamis állításokkal, hogy förtelmes, alkalmatlan, hazaáruló, nemzetellenes, ilyenpárti meg amolyanpárti, a magyarokra veszélyt jelentő figuráknak állítsák be. Vona Gábortól Hadházy Ákoson keresztül napjainkig, a Tisza Párt aprajától a nagyjáig. És mi szégyelljük magunkat? Márki-Zay Péter szégyellje magát, amiért nem elégedett meg azzal, hogy lerója a kegyeletét, hanem kontextusba helyezte a tragédiát? Itt magánéletük csak nekik van, sarat dobálni, szennyest teregetni, meghurcolni, csak nekik van joguk, de egyenesen kötelességük is a haza érdekében?

Nem tudom, hogy van-e bármi, ami most vigasztalást nyújt azoknak, akik szerették ezt az embert (szerintem nemigen van), de mert a visszafordíthatatlanon már semmi nem változtat: Lázár alávalóságán túl nekem az a másik dolog, ami erről az öngyilkosságról eszembejutott, hogy ha egy nem politikust, egy rendőr-alezredest ennyire képes megtörni ez a hányadék rezsim, ha így utánanyúlnak azért, mert a tekintetes Lázár miniszter kastélya előtti tüntetést megfelelő jogalap híján nem volt hajlandó megakadályozni, akkor képzeljük el, milyen lehet ma tiszás politikusnak lenni. Vajon hányszor követhetett volna el öngyilkosságot Magyar Péter vagy éppen Ruszin-Szendi Romulusz, akire hónapok óta ágyúval lőnek, és még csak most kapcsoltak rá igazán. Amikor sokan fintorognak, húzzák a szájukat a Tisza Párt elnökének személyiségével kapcsolatban (ami valóban nem túlságosan megnyerő), akkor azért ezt érdemes szem előtt tartani. A pedofilsimogatók és tolvajok pártjával szemben fellépőknek nagyjából egyetlen alkalmassági feltételt kell teljesíteni, az viszont brutális: ép elmével átvészelni, nem belebolondulni, nem a kötelet szappanozni, a sarokban nyüszíteni, nyugtatókon élni és nem ereket felvágni, hanem állni a sarat, tűrni, elviselni a bármire és akármire hajlandó, semmilyen morális gátlással nem rendelkező teljhatalom lejáratási akcióit. Ide jutottunk. R.I.P Szabó Zsolt, és szerintem az szégyellje magát, aki még mindig hajlandó erre a bántalmazó, barbár bandára szavazni. Levegőt!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább