NEHAZUGGY

Kívül nem tágasabb

Lázár Gergő | 2024. December 12, Csütörtök | 18:55

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 564,380 forint, még hiányzik 1,735,620 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nemrég egy felmérés készült arról, hogy mit gondolnak egyrészt a britek, másrészt pedig Európa négy legnagyobb államának polgárai a Brexitről. Az eredmény pedig sokakat meglepett, ugyanis még a die hard Brexit szavazók többsége is úgy döntene ma, hogy visszaadná a szabad mozgás jogát az EU lakosainak, cserébe az EU piacához való csatlakozásért. A Brexit óta eltelt idő ugyanis megmutatta, hogy az elérni kívánt célok igencsak messze vannak a valóságtól és lehet, hogy évtizedek alatt sem jutnak el oda, ahova szeretnének. Nem arról van persze szó, hogy a brit gazdaság összeomlott és csődbe mentek volna, de hogy rosszabbul jöttek ki a Brexitből, mint azt remélték, az már most látható. Számtalan EU-s polgár hagyta el az országot – itt nem csak felszolgálókról van szó, hanem akár orvosokról és nővérekről is – és az a remény sem vált valósággá, hogy kevesebb menekült fog érkezni a Brit szigetekre.

Az volt a terv, hogy az EU felügyelete nélkül Nagy Britannia virágzásnak indul majd, az NHS jobb lesz mint valaha, csökken a bevándorlás és sok értelemben jobb lesz a szigetországban élőknek. Nos, az NHS rosszabb állapotban van, mint valaha – noha ezért egyes szavazók a bevándorlókat okolják -, a menekültek száma növekedett és a gazdaság is rosszabb állapotban van, mint volt annak idején. Szinte semmilyen értelemben nem nyertek semmit sem a britek a Brexittel, mivel már korábban is igencsak különcök voltak, az EU pedig engedett nekik, mivel egy gazdaságilag fontos országról van szó. De mivel a britek úgy döntöttek, hogy elhagyják az EU-t, ezért a közösség már nem tehetett semmit. Nyilván az EU nem szerette volna, ha más országok is csatlakoznak a britekhez, ezért kvázi példát statuált, de úgy érzem, hogy erre még csak szükség sem lett volna, mivel a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy a britek helyzete elég ok arra, hogy egyetlen ország se hagyja el a közösséget.

De ma már olyannyira csillapodtak az indulatok, hogy a csatorna mindkét oldalán arra hajlanak az emberek, hogy végső soron mindkét fél számára jobb lenne, ha újra felvennénk a kapcsolatot. Még a britekkel nem túl barátságos franciák is egyetértenek abban, hogy valamiféle kapcsolatot kellene kialakítani a britekkel, mert végső soron egy nem jelentéktelen országról van szó, amelynek szövetsége mindkét fél számára hasznos lehet. Úgy vélem, hogy a nacionalizmus és a propaganda csak ideig-óráig képes befolyásolni az embereket, hiszen amint szembesülnek a valósággal, rádöbbennek arra, hogy mégsem volt az olyan rossz annak idején. Persze az EU nem tökéletes és ezt soha nem is mondta senki, de még mindig jobb, mint kiszolgáltatva, kizárva egy piacról csak azért, mert a két ország között teszem azt nem megfelelő a kapcsolat.

Noha a britek próbálkoztak azzal, hogy az Egyesült Államokkal és Ausztráliával is szorosabbra fűzik a kapcsolataikat, de lássuk be, mindkét ország borzasztó messze van, és bármennyire is büszkék egyesek a gyarmati időkre, már nem azokat az időket éljük. Nagy Britannia a mai napig egy fontos gazdasággal rendelkező ország, de már Európán belül sem a legjelentősebb, ezért nem tudnak akármilyen szerződéseket kicsikarni. Persze a cél most is ez lehet, de úgy vélem, hogy az EU-hoz egy jó ideig nem fognak újra csatlakozni, azonban kialakíthatnak mondjuk a norvégokhoz, vagy svájciakhoz hasonló megállapodásokat, amelyek kedvezőek mindkét fél számára. Senkinek sincs ellenvetése az ellen, hogy újra jó kapcsolatot ápoljon az EU a britekkel, de ehhez mindkét fél kell. A jelek szerint viszont mindkét fél készen áll a kapcsolatok helyreállítására, legalábbis ha az országok lakosainak véleményét nézzük. Kérdés, hogy mikor fognak az államok is úgy dönteni, hogy képviselik az emberek érdekeit és lenyelik azt a tényt, hogy a Brexit egy rossz döntés volt.

Úgy vélem, hogy ha valamikor, hát most egyetértésre és összefogásra van szükség az európai országok között. Az oroszok megtámadták Ukrajnát és ezzel a kontinensünket, miközben a Közel-Kelet is lángokban van. Mi, itt Európában békében élünk és ez az EU intézményének is nagyban köszönhető. Ez egy olyan kincs véleményem szerint, amelyet minden körülmények között meg kell védeni. Összpontosítani kellene arra, hogy a jelenleg elégedetlen országok is boldogabbak legyenek a szövetséggel, és abban a lehetőséget lássák, ne pedig a veszteségeket. Úgy vélem, hogy a Brexit bebizonyította minden elégedetlenkedőnek, hogy nem jobb az EU-n kívüli élet. Egy korlátozottabb, magányosabb lét az, ahol mindent újból fel kell építeni. Ha pedig egy olyan jelentős országnak, mint Nagy Britannia sem sikerült ezt elérnie, akkor más országok mégis miről álmodoznak?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!