NEHAZUGGY

Moszkvai távirányítás

Most, hogy a penetráns minimálbérektől a kiskereskedelmi forgalmon át az ipar katasztrofális teljesítményén és az idei csúcsát megdöntő infláción keresztül a hatalmas lyukú szűrőre emlékeztető állami költségvetésig, a kórházi klímakatasztrófától az orvosi rendelők előtt kígyózó sorokon át a vonatközlekedés összeomlásáig minden fronton szembejön az Orbán-kormány és a nemzetvezető belpolitikai haszonszerzésre használt világpolitikai fontoskodásának összes következménye (vagyis az, hogy a gazdasági konjunktúra idején, amikor futott a szekér és elég volt néha alamizsnát szórni a nép fejére, kormányozni sem kellett, bőven elég volt Rogánnak legyártani az éppen aktuális néphülyítő propagandamoslékot); nem utolsó sorban látva azt a brutális számot (4 416 210 000 000 = négyezernégyszáztizenhatmilliárd + az apró) amely megmutatja, hogy 2010 óta milyen felfoghatatlan mennyiségű közpénzt költöttek az elvtársak sportra és egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az eredmények alapján a világnak nem egy, a nyugati szövetségeseit hátba szúró, diktatórikus rezsimekhez dörgölőző, Moszkva-csatlós korrupt kormány, hanem egy kivételes, tiszteletet parancsoló sportnemzet fog eszébe jutni Magyarországról, amelynek az összes aranyérmes olimpiai bajnokát fel tudják sorolni, beszéljünk még egy kicsit a vasárnap véget érő párizsi olimpiáról. Annál is inkább, mert nem emlékszem, hogy a 2010 óta eltelt keserves évek alatt volt olyan sportesemény, amelynek magyar sikereibe ennyire elkeseredetten kapaszkodna a magyar politikai osztály. Az egyik végétől a másikig. Olyanok is, akik eddig meghagyták Orbánnak a lehetőséget, hogy személyes sikereként adjon el minden olyan érmet, címet, kiemelkedő egyéni vagy csapatteljesítményt, amiért valaki mások dolgoztak meg keservesen.

Nos, persze minden olimpia a maga nemében kivételesnek számít, bizonyára különbözik az összes többitől (beleértve, hogy minő woke-balhé keveredett már a megnyitóból is, hogy minő woke-gender-botrány kerekedett Imane Helif algériai ökölvívó nemi hovatartozásából), de ez hatványozottan igaz az idei, párizsi rendezésűre. Ha másért nem, azért mindenképpen, mert a 2024-es párizsi rendezésű olimpia idején Európában háború dúl (ami nem magától tört ki, hanem úgy, hogy két és fél évvel ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát és miután két nap alatt nem sikerült elfoglalnia, ma is folytatja a pusztítást), ennek következményeként a háborús Oroszország sportolói hivatalosan nem vehetnek részt az eseményen. Ahogy az AP két napja megjelent részletes elemzésében olvasható (via), ettől bizony Vlagyimirovics elvtárs és az orosz kormány jelenléte nagyon is valóságos ezen az olimpián. Nem közvetlenül, hanem közvetett módon. Ez annyit jelent, hogy a háborús gyilkos orosz kormányhoz köthető csoportok súlyos álhíreket, félrevezető információkat terjesztenek az online térben, az online tér pedig olyan, mint a déli határon éktelenkedő csirkeháló: nem áthatolhatatlan. A hazugság, a mocsok, a félrevezetés szabadon terjed világszerte.

Vagyis ebből az következik, hogy Moszkva Európát aláásó fegyveres inváziója mellett dezinformációs inváziót is folytat a nyugati világ ellen kifejezetten az olimpiával kapcsolatban, jellemzően a mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal próbálja lejáratni, egyszerre nevetség, megvetés és felháborodás tárgyává tenni az olimpiát rendező országot, kiemelten a francia fővárost, amelyet Putyinék egy bűnözéssel és szeméttel teli pöcegödörként ábrázolják, ahol patkányoktól hemzsegnek az utcák, ahol a szeméttel teli Szajnából a fekáliával összekent Emmanuel Macron francia államfő feje emelkedik ki. Az AI-képek és videók mellett háborús agresszorék és véreskezű gyilkosék természetesen rárepültek a Magyarországon különösen nagy nemzeti ökölbeszorulást és zsigeri gyűlölködést kiváltó Helif-ügyre, és azt kezdték el terjeszteni, hogy egy genetikai rendellenességgel ugyan, de lánynak született, nőként élő bokszoló férfi vagy transznemű. Nem megyek bele a részletekbe, a lényeg az, hogy szerintem még szakértőnek sem kell lenni, hogy ebből a Párizst lejáratni szándékozó, az olimpia, a sport szellemiségét hisztériakeltő álhírekkel gyalázó, ámde nagyon is szervezettnek tűnő kampányból egyvalami biztosan kiderül: ártó szándékkal használják a képgeneráló AI-modelleket, amelyekről ismert, hogy lényegesen megkönnyítik a legnagyobb gazemberek és az általuk alkotott hálózatok munkáját is. Nem kell idő- és munkaigényes álprofilokon, weboldalakon, posztokon, kommentcunamikon keresztül megtéveszteni a világot, a mesterséges intelligencia olcsóbbá és gyorsabbá teszi az egészen élethű képek, hangok, videók elkészítését, amelyekről aztán rohadt nehéz megmondani, hogy nem ember készítette és nem a valóságot ábrázolja.

Nem azért hozom most szóba ezt a mocskot, sokkot kaptam, vagy legalábbis zsigerileg meglepődtem az oroszok egész világot felforgató áldásos dezinformációs vergődésén (ez gyakorlatilag alapvetés ma már), hanem mert azon még ma is, még az elmúlt két és fél év háborús időszakában tapasztalt orbáni csapatmozgások ellenére is meg tudok lepődni, hogy az Orbán-kormányhoz, annak propagandanyúlványaihoz, különösen a Megafonhoz közel álló, szélsőjobbos platformok oldalak mennyire lazán átvették sok más mellett az AI által generált, szaros Macront, szemetes Szajnát ábrázoló képet. Mint ahogy szolgaian visszhangozták az algériai ökölvívóról szóló dezinformációkat is, szervesen beleillesztve azokat a kizárólag identitáspolitikából élő állampárt napi propagandájába. Vagyis miközben az összes idegszálukkal kapaszkodnak a magyar sportolók olimpián elért sikereibe, komoly energiákat fordítanak arra, hogy lejárassák azt az európai rendezésű sporteseményt, ahol ezeket a kiváló eredményeket elérték a sportolóink. Szerintem ez van annyira legalja, mint nem visszaszólni Moszkvának a magyar történelmet széthazudó orosz tankönyvek miatt, vagy mint úgy elmenni a háborús ellenség Moszkvába békemisszió címszó alatt, hogy arról szándékosan, előre megfontoltan nem tájékoztatjuk a saját szövetségeseinket.

Az, hogy Oroszország mostanra nemcsak a legnagyobb hazugságok terjesztője a világban, vagy hogy Oroszország az Európára leselkedő egyik legnagyobb aktuális veszély, az nem kérdés. Az viszont nagy kérdés, hogy mi a célja az orbánizmusnak azzal, hogy már az olimpia kapcsán is Moszkva pártján áll? Nem az a kérdés, hogy hány lélegző agysejt szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egy-egy ilyen alufóliasisakért kiáltó képnek bedőljön (sajnos kénytelen vagyok fenntartani, hogy soha nem lehet eléggé ostobának nézni az emberiséget, mindig éppen annyi ember dől be az effajta hülyének nézésnek, amennyi szükséges ahhoz, hogy mondjuk egy Donald Trump az Egyesült Államok elnöke lehessen), hanem az a kérdés, hogy mi a büdös francot keres a magyar állampárt és a propagandagépgyára az orosz dezinformáció sportot is bemocskolni kívánó mocsarában? Persze, tudom a választ én magam is, Moszkvának és Felcsútnak is elemi érdeke – Putyin is, Orbán is ebből él meg politikailag -, hogy képes elhitetni megfelelő számú emberrel, hogy a Nyugat ellenséges, pusztulófélben van, a szemét és a patkányok és a genderwoke szorításában döglődik, nekünk büszke magyaroknak és oroszoknak semmi közünk ehhez a rothadáshoz, jó itt nekünk, hálásak lehetünk, hogy nem kell ezt látnunk, pláne nem kell ebben élnünk.

Lehet azt mondani, hogy ezek a dezinformációs kampányok nem ártalmasak, az emberiségnek csak egy része halmozottan hátrányos szellemileg és intellektuálisan ahhoz, hogy komolyan vegye, hogy Macron szarosan fuldoklik a szeméttel teli Szajnában, de a Helif-ügy, a politikai, ideológiai széttrollkodása ennek az ügynek nagyon is aggályos: szépen megmutatja, hogy a sportra való rátenyerelés eredményeként akár komplett sportszervezeteket (lásd: Nemzetközi Ökölvívó Szövetség), a sportot magát milyen könnyedén lehet a világ átverését szolgáló dezinformációra használni. Konkrétan arra, hogy a korrupt, imperialista, agresszív, háborús bűnöktől sem visszariadó Moszkva átverje, felforgassa a világot. Miközben fegyverekkel gyilkolja Európát. Látva, hogy az elmúlt két és fél évben miképpen vált a Fidesz a Kreml szócsövévé és látva ezt az olimpiát meggyalázó orosz dezinformációs aknamunkát, nekem már nem sok kétségem van afelől, hogy a nemzeti konzultációktól a kék plakátokra festett ellenségeken át a mindenféle aberrált népszavazásokig Rogánék összes gennyes propagandahúzását Moszkvából távirányítják. Amire még nem jöttem rá, az az, hogy miképpen kerültünk mi, magyarok ebbe a történelemnek ebbe a kortárs pöcegödrébe. Ahol az Oroszország hiányában, Magyarország részvételével zajló párizsi olimpia ügyében is Moszkva pártján áll a rezsim.

A címlapkép ezúttal is illusztráció. 

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább