NEHAZUGGY

Belegondolni is dermesztő abba, hogy milyen politikai játszmát játszik a fejünk felett, a mi bőrünkre

Vogronics András | 2022. Február 20, Vasárnap | 10:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Bravó, bravó, bravó! Magyarország David Copperfieldje, a nemzetikeresztény illuzionista, aki megint ámulatba ejtette a rajongótáborát! A Kárpátok medencéjének szemfényvesztője, aki nem úgy csal, mint Rodolfo, aki még meg is kérte anno a közönséget, hogy csak a kezét figyeljék, hanem azt mondja, hogy ne azzal foglalkozzatok, amit mondok, hanem azzal, amit teszek, na ez a hiteltelen hazárdjátékos sikeresen jéghegynek kormányozta a hajót. Azt a hajót, amit ő állítólag nagyon jól el tud kormányozni, akár tájfun erősségű viharok idején is.

Namost, amikor a kapitány – mármint Orbán – egyenesen nyugatnak vette az irányt, hogy majd ott jól elcipel mindenkit a hátán és kioszt néhány kokit, ő már akkor tudta, mint ahogy mi is – mármint mi, akik a kelleténél kicsit jobban elmélyülünk őfényessége napi viselt dolgaiba -, hogy ez a műsor kinek és minek szól. Aminek végeredménye borítékolható volt már akkor, amikor kínosan és vállalhatatlan indokokkal ebbe az egész cirkuszba beleállt. A hajdobáló művésznővel a jobbján. Aki nem emlékszik, hogy mi is volt az előzmény, annak hadd idézzem fel:

A magyar és a lengyel kormány 2020 decemberében a hétéves uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap vétójával fenyegetett, ha a tagállamok ragaszkodnak a jogállamisági mechanizmushoz. Végül az az alku született, hogy a két kormány visszavonja a vétót, de megtámadja a jogszabályt az Európai Bíróság előtt. Erre egyénként ettől függetlenül lehetősége volt minden uniós kormánynak. A bíróság gyorsított eljárást rendelt el, az ügy jelentőségét mutatja, hogy teljes tanácsban hozták meg az ítéletet, vagyis mind a 27 bíró tagja volt az ítélkező fórumnak. (Euronews)

Mondhatni komolyan vették a keménykedést Orbán részéről, és ennek fényében igen karakán módon állt bele mindenki a procedúrába. Azért azt ne felejtsük el, hogy Orbánnak ez is egy olyan menekülési útvonal volt a megszégyenülés elől, amiből nemigen tudott volna kihátrálni. Így legalább 2 évig el tudta tolni a hitvány hazudozásáról a reflektorfényt, és elő tudta adni itthon, hogy Brüsszel már megint támadja. Persze Vargával kézen fogva, aki akkora arccal adta elő, hogy a jogállamiságnak nincs is definíciója, hogy egy laikus képéről is simán leégett a bőr azok után a vállalhatatlan és védhetetlen kijelentések után. Akkor és most is jogos a kérdés: mi a cél? Mert azt ne higgyük, hogy ezek után Orbán kéztördelve és hajbókolva fog kanosszát járni Brüsszelben, és térden állva könyörögni azokért a pénzekért, amiket akkor fognak ezek után kifizetni, ha emez betartja azt a szabályrendszert, ami a többi 25 tagországnak evidencia. Csak két renitens van az egész kontinensen, a két jóbarát. Persze, hogyne. A többi mind hülye, fogalmatlan, alávaló, akik nem értik, hogy az Európai Unió állampolgárainak befizetett adója az nem más, mint ellopandó préda. Mint látjuk, bíróságon kell elmagyarázni az érintett különítménynek – amelynek tagjai mind jogászok -, hogy amit tesznek, az jogellenes. Mondjuk fenyegetőzni és öklöt rázni lehet, csak nem éri meg.

De az ember ezt pont leszarná, ha nem rólunk szólna ez az egész. Mert egy közösségnek a tagja lenni úgy, hogy az országom vezetője folyamatosan szégyent hoz rám és az országomra, számomra nem túl lelkesítő. Mi több, kurva nagy szégyen ez. Mert mit mondanak rólunk? Nem, nem azt, hogy a gyerekvédelmi törvénynek álcázott pedofil törvény miatt nem kapjuk meg azt, amire szükségünk lenne, ami egyébként járna, hanem azt, hogy egy vérkorrupt, tolvaj ország lakói vagyunk, amelynek a vezetője még büszke is erre. Tehát visszakanyarodva: hogy mi lehet a másik megoldás? Nem tudom. Mindenki azt mondja, hogy más választás nem nagyon van, csak ha Orbán kivezeti az országot a közösségből. Na most legyen okos, aki tud. Mert ha ebbe belegondolunk, az annyira durva és abszurd lenne, hogy szerintem azt a saját választói sem igazán hagynák szó nélkül. Vagy szégyenszemre meghunyászkodva – ahogy szokott, sunyiban, fű alatt – megállapodik, vagy ha ez sem, akkor tényleg Putyin áll az egész mögött. Jobbat én sem tudok, mert akkor Ukrajna helyett mi lennénk az ütközőzóna, és mi lennénk a pajzs Kelet és Nyugat között. Belegondolni és dermesztő abba, hogy milyen politikai játszmát játszik ez a fejünk felett, a mi bőrünkre. Hogy mennyire azt hiszi, hogy tényező.

Egy senki. Egy magát indokolatlanul nagyra tartó gazember, aki semmi mást nem tesz, mióta a teljhatalmával visszaél, mint hogy lop. Lop tőlünk, lop az Európai Uniótól, és ellopja a jövőnket is. A lopott pénzből urizál és vásárolgat magának és a sleppjének, majd még neki áll feljebb, ha ezt nem nézik karba tett kézzel azok, akiktől ezt elveszi. Mert az, hogy a magyar ennyire hülye, hogy hagyja, az egy dolog, de az EU más tészta. Ott nincs kétharmados többség, ott nem lehet a bírósági ítéleteket leszarni, majd felülírni rendeletekkel, ha éppen úgy hozza az érdek. Ott nem lehet hülyíteni és hülyének nézni a végtelenségig bárkit, mert ahova ez megy, onnan a többiek már rég visszafelé jönnek. Lehet, hogy lassúak és türelmesek, de úgy néz ki, nem annyira birkák, mint hazánk szemfényvesztett lakói. A nagy keresztény atyafi, aki nem lop, nem csal, nem hazudik, és mindig a színtiszta igazat mondja, isten őt úgy segélje. Valóban, egy földöntúli valakire hivatkozni és esküdözni az ő nevében, ellenőrizhetetlen misszió. Egyelőre itt, a Föld nevű bolygón még nem az Isten országában vagyunk. Majd ha elhagyjuk a planétát, akkor talán. Már aki. Na, majd ott el lehet számolni a nagyszakállúnak, hátha az megbocsát. Egyet tudok: amíg itt élünk és alkotunk, adót fizetünk és dolgozunk, mi – ha ezt elbaszod – soha nem fogjuk megbocsátani neked!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!