Október 13,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Ezért nem mindegy, hogyan éljük az életünket

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 436,590 forint, még hiányzik 1,863,410 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Civilizált, hányingertől mentes jó reggelt mindenkinek! Szeretjük a 13-át, akár péntek, akár nem. Nem? De.

Most éppen kedd van, ami amúgy tökmindegy. A nem tökmindegy például az, hogy ha nem is ment simán, nem is siette el a dolgot, de végre úgy tűnik, hogy dr. Fejes Péter személyében a köztársasági elnök úrnak sikerült egy megfelelő legfőbb ügyész jelöltet találnia. Aki korábban a Vas Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt, és akivel kapcsolatban nekem bőven elegendő annyi információ, hogy a főügyészi megbízatása Polt Péter akkori legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Mondjuk úgy, hogy akiben Polt elsikálónak, a magyar jogállam talán legnagyobb súlyú mészárosának bizalma megrendül, az rossz ember nem lehet. Ha ehhez hozzáolvassuk, hogy olybá tűnik, a vagyonvédelmi hivatal hiányzó alelnökeit is sikerült végre megtalálni, akkor még az is lehet, hogy a tegnapi parlamenti ülésnap színvonala ellenére egész jól kezdődött a hét.

Pedig arról ebben a körben nem óhajtottam semmit szólni, hogy közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az oktatási törvény kisebbségek nyelvhasználatáról szóló módosítását, amelyet az Orbán-kormánynak szívós munkával nem sikerült tető alá hozni, hiszen a politikai érdekeivel élesen szemben állt az ukrán-magyar viszony rendezése. A törvénynek persze érvényt is kell szerezni, mert ahogy egy csádi közmondás tartja, minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle, de hogy az alázatos kussolás helyett ezúttal is volt fideszes káder a feladatra, aki filmszínháznak és szemfényvesztésnek nevezte ezt az eredményt, az kemény. Tehát miután éveken keresztül verték a nyálukat, hepciáskodtak, kifogásokat kerestek, és pontosan olyan mocskos útonálló módjára viselkedtek a kárpátaljai kisebbség feje fölött, mint az aranykonvoj ügyében, most pontosan úgy állnak az erdő felől, mint Rákay Kálmán Fülöp, fröccsöntött nemesi allűrökkel megvert haszonélvezője az orbánizmusnak. Akinek forog a gyomra, meg van sértődve és lejáratást emleget, a kormányra és a sajtójára mutogat, amiért a rendőrség nyomoz a milliárdos földügyletét bonyolító cége miatt. Mert neki vannak személyiségi jogai és nem tűri, hogy azokat megsértsék. 

Szerintem meg az van, hogy ezért nem mindegy, hogy miképpen éljük a tyúkszaros életünket keddenként, péntekenként, meg a hét és az év összes többi napján. Az nagyon nem mindegy. Mert előállhat az a helyzet, hogy előbb-utóbb szembejövünk saját magunkkal. Ha nem az autópályán, vagy az összetört tükörben, akkor egy tévéstúdióban. Márpedig aki úgy élte a tyúkszaros életét, ahogyan az eggyel korábbi kormány feje, a Rákay Kálmánok és Polt Péterek gazdája, az pontosan oda jut, ahova az Orbán nevű jutott, és a Bayer Show-ban sajnos be is mutatta. Ahova elvileg azért ment be, hogy a bukása óta eltelt fél év kormányzását, annak főszereplőit gyalázza, de valójában azt mutatta be, hogy milyen borzalmas elvonási tüneteket képes produkálni az, hogy ha egy, a teljhatalomtól megrészegült, gátlástalan, pszichésen padlón lévő emberi roncsot leszednek a szerről. És igen, elsősorban azt, hogy mennyire nem mindegy, hogyan éled a tyúkszaros életedet. Kegyetlen volt látni a jelenséget, pedig az volt a tervem, hogy se látni, se hallani nem akarom, már csak a mikrofonállvány tenyérbemászó, affektáló, sóhajtozó, alákérdező, bratyizó, fölényeskedő stílusa miatt se, mégse sikerült időben elhajolnom e keserves egotripbe oltott szájhabzás elől. Amiről sokat lehetne pofázni, és mondatonként szétszedni, meg elemezgetni, de bűnnek tartanám, hiszen aki politikai földbeállása után fél évvel annyira nem képes magán erőt venni, hogy legalább minden második mondatába szoruljon valami tényszerű állítás, azt érdemes a helyén kezelni.

Ennek a Bayer modoros talpnyalási kényszerétől bűzlő csacsogásnak a kvintesszenciáját egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy Orbán Viktor természetesen rohadtul nem szeretné, ha Gazsi lenne a következő, akinek futnia kell az apjáért. Minden, ami kiesett a száján, ennek a része. Például az is, hogy reggel kijött a Direkt36 tényfeltáró cikke, amely belső iratokkal bizonyítja, hogy a beszélő széfjének és strómanjának, Mészáros Lölőnek a vasútépítő vállalata milliárdos üzletekkel bízta meg őfelsége apjának cégét a mindenféle közbeszerzési projektekben, vagyis a Megafon-recept alapján (Lölő közpénzzel kitömött cége, a V-Híd finanszírozta a mocskos propaganda eme bugyrát) épülhetett fel Hatvanpuszta (Lölőék építkezési melóihoz id. Orbán Győző bányáiból vitték a követ), a bukott miniszterelnök meg bemegy Bayerhez, hogy sikeres üzletemberként méltassa az aluliskolázott haverját, aki pont olyan jól titkolja, hogy valójában egy kifinomult, páratlan tehetségű üzletember szunnyad benne, mint ahogy Donald Trump nem tudja sehogy elhitetni a világ nála szofisztikáltabb felével, hogy nem egy óvoda komplett kiscsoportját ejtették foglyul egy 80 éves gonosz, primitív, hanyatló szellemi állapotú vénember testébe.

Szóval a Tisza-kormány egyes minisztereit Kármán Andrástól Orbán Anitáig sikerült alázgatni, a 11 milliárdos vesztegetéssel gyanúsított Seszták Miklósból politikai foglyot, Magyar Péterből a lenini úton masírozó miniszterelnököt fabrikálni, ávéházni, az ország tizenhat éven át tartó gazdasági leamortizálását sikersztoriként keretezni, veretes közgazdasági okosságokat puffogtatni (az adóemelés rossz, az adócsökkentés jó, lásd még: a háború rossz, a béke jó, legyen béke), mindennemű korrupciót tagadni, a Seszták- és Hankó-mizériát közös nevezőre hozni és politikailag kreáltnak tartani, mindkét jómadár letartóztatását a kényszervallatás határával egy mondatban emlegetni, az egyértelműen kudarcot vallott munkaalapú, illiberális országrontás nagyobb dicsőségére kiállni az ún. nagytőke, Lölő és társai mellett (úgy is, mint értékteremtő, felhalmozó – mondjuk ez igaz -, sikeres munkaadók), epét hányni a vagyonadóra és elbocsátásokkal riogatni és a teljes talajvesztés jegyében azt is benyögni, hogy csak azért nem omlott össze a magyar gazdaság, mert Szijjártó intézkedett, a Szijjártó-féle kibaxott befektetési politika tartja lélegeztetőgépen a magyar gazdaságot. Ja, és a baloldal és az újkommunisták (kivéve Schiffert, mert ő rendes ember), akik gyűlölik a hazájukat, mindent, ami magyar, akik most is kiárusítják, már láttunk ilyet, most is az lesz. Nulla, azaz egy nagy büdös pozitív nulla: ennyi újdonság volt Orbán hörgésében ahhoz képest, ami az elmúlt fél évben már többször elhagyta a cserepes száját. Semmiből semmit nem tanult, de hergel a függöny mögül, ő az edző, Bóka a csapatkapitány és Mari néni majd szónokol Áder Jánossal október 23-án.

Bevallom, sokszor irritál a jelenlegi miniszterelnök parlamenti viselkedése, én egyáltalán nem gondolom, hogy minden Pócs Jánosig le kellene hajolni és méltatlan vitákba keveredni Orbán cselédeivel, akik a képviselői javadalmazásukért cserébe mai napig bátoran védik a korrupt Orbán-klán szabadlábát, de ezt a moslékot hallgatva valahol megértem, hogy nem lehet kihagyni egyetlen alkalmat sem, hogy a bingó-különítmény fejéhez vágja, hogy kicsodák valójában. Csak egy példa a végéra arra, hogy miért nemhogy nem ért véget a rendszerváltás, de el se kezdődött igazán: a Varga-féle MNB kigolyózta a Matolcsy-klán egyik cégét, Pintér Sándor és egy NER-es vállalkozó nyomult a helyére.

Fontos utóirat: Többen kérdezték, ezért tisztázzuk itt is. Vogronics kollégával a kapcsolat marad, aki támogatni szeretné a munkánkat, és a banki átutalást választja, ugyanott teheti meg, ahol eddig ITT. Életet ment, köszönjük. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.