Sír a szám olvasva a sok acsarkodást, amivel a NERetlen Dr. Várkonyi Andreát illették oly sokan a Story magazinban megjelent exkuziv interjút követően. Hát hol, kinek panaszolta volna el a sirámait ez a nőszemély, ha nem egy többnyire nők által olvasott kiadvány értő kérdezőjének? A kutyaszitterének talán, pezsgőfürdőzés közben?
Biztosan a tűsarkújával rálépett a lakkcipőjére (azon belül is a tyúkszemére) a temérdek – ömlengésre oly fogékonytalan – médiapáriának. Legfőbb ideje, hogy valaki bátor megvédje ezt a törékeny szépséget, ezt a tartásos madonnát ezektől a szerencsétlenektől. Mondjátok, ki más, ha nem én?! Rémelhárításban profi vagyok, ezt a szomszédaim is igazolhatják. (Számlaszámomat majd privátban küldöm, Andika drága.)
A kényes kérdéseket sem mellőző terelésből andirekt módon megtudhattuk, hogy az ország Lölöje, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó – ez a csodálatos, erőst intelligens, kozmikus energiákkal megáldott ember – jobb mint egy gőzölős vasaló. Andi legalábbis kisimult mellette, a zaklatott előélete után. Mellette „visszakapta önmagát”. Mit nem értetek ezen, ti köröző keselyük? 5 éve már, hogy hozzáment, gondolom, nem gyalog. Az esküvőt nem a 3+1 zenekarral tuningolták fel, nem a Fásy Ádám – Bunyós Pityu – Sláger Tibó Mesterhármasa szolgáltatta a talpalávalót, hanem maga Sir „Rod” Stewart Grammy-díjas brit énekes. Akit, ugye, mégsem a pusztából szalajtottak.
A frigy tartósnak bizonyult. A nehéz esti munkával megszolgált nyugalommal, biztonsági őrrel és fotóssal írhatók le az azóta eltelt évek. Bár Andi maga kérte a házassági szerződésük tető alá hozását, a tartalmát egyáltalán nem ismeri. El sem olvasta, csak aláírta. Ez annyira életszerű! Merthát nem az a fontos, hogy mi van benne. Fő a szerelem, nem a papírok – ki az, aki nem ért ezzel egyet? Hogy teljes legyen a család, Andink már csak egy papagájra vágyik, hullámosra. Lölö ugyanis, a 6 unokás (nagy)papa guy ugyan, de nem eléggé hullámos.
Közös a kassza is, ámbár a totál plánhoz hozzátartozik, hogy szóban forgó sértettünk a saját külön cégéből évi 1 milliárd osztalékot vesz ki. Unikum Ő a világpiacon, lévén hogy – párját ritkító módon – Ő az egyetlen egy megrendelővel rendelkező cég (feltehetőleg szupererővel rendelkező) tulaja. Hogy kié a jelen komplexusban magányos, egyedülálló ügyfélként szereplő cégháló, azt családi ágon kiderítheti, aki logikailag nem vágja egyből. De a Whitedog Media Kft. legalább nem állt több lábon, mint a turpi Kaminsky Fanni cége. Akinek állítása szerint éjt nappallá téve, non-stop szolgálták a Kormányt, és csakis azt. Ámde közben kiderült hogy az Országgyűlés Hivatalával is külön megbízási szerződésben állt. Ejnye-bejnye!
Mint tudjuk, a pénznek nincs szaga. Szava annál több! Andiék évente 2 milliárdot osztanak szét könyöradományként a rászorulóknak, de kismillió egyéb ügyre is rengeteget áldoznak. Mit mondjak – fedősztorinak ez se rossz!
A luxizás, a hivalkodó rongyrázás egyáltalán nem jellemzi a házaspárt. Az egyik nyilvános profilja szerint „magyar házigazda” (???) asszonyság kissé költségesen, ámde ízléssel öltözködik. Még véletlenül sem hány magára afféle szedett-vedett népiesch hacukát, mint fenomentális Tóth Gabi.
A Hölgy szerint azért van minden, hogy Ő megvehesse. Elvégre ha nem lenne annyi minden, nem is kéne annyit költenie. Jár a pofátok, de másnak is van százmilliós luxusautója, és bizony, nem mindenki földműveléssel kereste meg az árát. Sztár-allűrök, milliós dizájnercuccok garmadája, magánrepcsin szétrepkedték a világot, luxusyachton gajra vágták a tengert – és ti a 460 forintos (+ 50 Ft.- betétdíj) Hell jegeskávéja miatt ekézitek ezt a tüneményt, birka firkászok? Észnél vagytok? A volt férje, Bochkor Gábor rádióriporter által pengetett gyerektartáson tengődött volna, végzett piszológus létére? Választotta volna a hétköznapok bocskoros putriéletét? Egyszerű a válasz, mint az egyszeregy, de hát irigyei sokan vannak, mint a kutyák, úgy ugatnak. És köztudottan 100 forintnak 50 a fele, egye meg a fészes fekete fene!
500 vállalat tartozik a cégcsoporthoz, Mésziék állítása szerint 60 000 embernek adnak aprítandó kenyeret és tejet az asztalára. Valamint 100 000 fő körül van a bedolgozók száma. Ez a 200 000 honfitársunk mind éhen halna, ha a hatóságok – törvény szerinti kötelezettségüknek eleget téve – végre zár alá vennék a bankjában (és másutt a nagyvilágban) vezetett bankszámláit. Ezek tények, éhínség fenyegeti Magyarországot, el lehet hát hagyni vádaskodást, hogy az embereik szoknyája – mint pajzs – mögé bújik ez a kiváló, árszerény vállalkozó! Aki napi 36 órát dolgozik a megélhetésért! Fentiekből kitalálható: e honban Lölö a legkiterjedtebb foglalkoztató és egyben a legnagyobb adófizető – ez utóbbi az emberi nagyság fokmérője, köztudomásúlag.
Ő a Ki lop többet? – verseny abszolút győztese, még ha a szajré java része nem is az övé. Ehhez a rekordhoz természetesen sem Orbán Viktornak, sem az általa dirigált 213 – közbeszerzéseket is kezelő – miniszternek, államtitkárnak és helyettes államtitkárnak nincs köze. Lölövel ismerik ugyan egymást, hiszen egy faluból származnak – de semmi több! Egyikük a politikában vitte mérhetetlenül sokra, másikuk a gazdaságban, mérhetően sokra. Mészáros a rókalelkű Lázár Jánossal való találkozóján is – egy parlament melletti kávézóban – csupán a fociról beszélgetett, semmi másról. This was the beginning of a beautiful frendship. Tudomást sem véve a vagyonnyilatkozata szerinti 45 egyéb ingatlanáról, Lázárt is folyton bánccsák a batidai vadászkastélya miatt. Miért, mégis mit építtetett volna oda a síkra, rablóvárat?!…
A húsz év előtti (már akkor is a OV haverja volt), az egy kezemen megszámolható milliócskákból mára ezermilliárdos vagyon kerekedett. Lölönk pedig a világranglista előkelő helyére tornázta fel magát a 12 200 Ft-os családi pótlék hazájában. Ez egyértelműen a gógyival rendelkező Simicska Lajos kegyvesztésének köszönhető. aki helyett a Főni egy funkcionális analfabétára vágyott. Nem kellett messzire mennie érte. Az említett 213 állami eltartott ügyködött azon, hogy még véletlenül sem másik magyar vállalkozó nyerhesse a közbeszerzéseket. Vagy – horribile dictu – pl. egy Azori szigetekbéli vagy egy szintúgy EU-tag, ergo pályázati joggal rendelkező mallorcai cég. Brrrr!…
Fentiekből fakadóan, a NER-hez sincs köze a páratlan párnak. Andi nem egy NER-feleség, mint ahogy pl. Szájer József vagy Rogán Cecília sem az. Utóbbi NER-exfeleség legföljebb.
Ez a látványos meggazdagodás nem fizetésbeli különbségekre vezethető vissza. Az egyes emberek „személyes evolúciója” nem minden esetben közpénz-alapú. Ahol igen, ott előfordul hogy nemes egyszerűséggel kivégzik őket. Talán a reveláció erejével hat egyesekre a felismerés, de az efféle evolúciókból gyakran származtathatóak a revolúciók.
A túlárazás a titok, a rossz minőségű munka és alapanyagok. Az elvtelen összefonódások, az alvállalkozók kihasználása, a „lepapírozással” való trükközések pörgetik a pénztárgépet. A széljárás pálfordulására persze nem számítottak adóforintjaink hiénái.
A pénz ugyan nem boldogít, mégis, doktor szöszinknek jelenleg az az egyetlen vágya, hogy minden maradjon a régiben, semmi se változzon. Csakcsupán mindenki szálljon le róluk – kiváltképpen a bűn- és korrupcióüldöző hatóságok – mert már nagyon unják a csinnadrattát és az inszituációkat. Kinek mi köze hozzá, hogy hova deponálják dolgoztatólag a manit? Muszáj nekik külföldön is terjeszkedni, miután itt már nem sok zabrálni való maradt. Kell a rengeteg titkos tanácsadó és ügyvezető is, akik viszik az üzletet, mert a pénzből sosem elég.
Az anti-Andik sivalkodásától hangos a köztér. Ha ez így folytatódna, elnyelné őket a bulvár ingoványa, mint a sekrestyést a rekettyés. „Csakhogy mi már bármit teszünk, semmi sem jó” – szól a panasz. A teknősmentésük is vihart aratott. Semmi olyasmi nem történhet már, ami miatt megharagudnának a Viktorra. Nekik is megvolt már a néhány boldog évük, utánuk a vízözön! Hogyan is lehetne neheztelni OV-ra, aki nemcsak őket verte át, hanem a plebszet is, a hiszékeny híveit is, a fél világot is. Örök jólétet és büntetlenséget („megvédjük a mieinket”) ígért nekik, osztán mégis, lám, fásytják a magyar ugart. Habár a kiadós maffiaper még távoli remény.
Hagyják végre őket élni a multimilliárdosok szerény, bensőséges, visszahúzódó életét! Hagyják hogy szelíden palimadárnak nézzék ezt a nemzetet! Hát mondjátok: ki ne szeretné ezt az életet magának?! Mi a baj vele? „Az elmúlt 5 év olyan volt mint egy álom”- mondja Andi. Az ébredés viszont sajna még várat magára. Holott egyetlen álom sem tart örökké.
Nektek, a senki földje szutyok buckalakóinak nincs alternatívvalóság-igényetek. Csak a fékezhetetlen Tisza-kormány tisztítótüzére öntitek az olajat, amiből most amúgy is kevés van. Ezek az interjúk különben sem nektek, korcsitúra propagandapatkányoknak szólnak, hanem azoknak, akik nem tudják, mi a különbség a kulacspohár és a kullancsbogár között. Napnál világosabb: az Andi-randiról álmodozók is így élik ki az esélytelenségük miatti frusztráltságukat.
Önnön komplexumaitokat oldandó, javaslom, hogy ti, a közéleti diskurzus látszatát keltő ármánykodók, cikkírások és kommentelések előtt inkább mossatok fogat. Talajradarral sem észlelhető mélységekbe vezetne még jobban kivesézni ezt a – szorongás diktálta – dajkamesét. Egy szó mint száz, satufék, úrtársak! Nyomjátok el magatokat! El a kezekkel erről a földre szállt angyalról. Je suis Andi!
És most stílszerűen jöjjön a hetedhét országra szóló Nász meglepetésvendége, Rod Stewart. Talán tán ez a dala is elhangzott a pompás eseményen, a hóvirágos, a legutóbbi időkig a Lölőhöz köthető Puskás Ferenc Akadémia által üzemeltetett, Alcsúti Arborétumként emlegetett leendő magánbirtokon.
Pandula Dezső
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.