Látszólag indokolatlanul panaszkodnak mostanság az emberek, és azt állítják, hogy életünk legrosszabb évtizedei vannak a hátunk mögött és ki tudja, még mi érkezik a jövőben. Attól tartok, van ennek némi alapja. A 9/11-es események örökre megváltoztatták az utazást, majd jött a terror elleni évtized, a 2008-as gazdasági világválság, amelyet a Covid-világjárvány követett. Ezt követően kirobbant az orosz-ukrán, majd az amerikai izraeli–iráni háború, amely teljesen felbolygatta a gazdaságot. Az ember nem győzi kapkodni a fejét, és azt sem tudja már, hogy merre tekintsen. A legutóbbi események pedig az egekbe emelték a kerozin árát, ami miatt megdrágult a légi közlekedés. Ez már csak azért is érzékenyen érint sokakat, mert ahogy azt már korábban is írtam, sokan az utazásba „menekülnek”, látva, hogy a megdrágult élettel már nem képesek lépést tartani, ezért ahelyett, hogy saját ingatlanról, autóról álmodoznának, inkább körbeutazzák a világot, és emlékeket gyűjtenek.
Nos, most nagyon úgy tűnik, hogy ezen cégek kapzsiságának hála – óriási meglepetés, tudom – a korábban a kerozin árának emelkedése miatt megemelt jegyárak és mindenféle felárak annak ellenére is maradnak rekord magasan, hiszen a szakmában dolgozók szerint amennyiben van az embereknek ennyi pénze a jegyekre, és arra, hogy bőröndöt vigyenek magukkal, akkor hülyék lennének változtatni az árakon. Ők többet keresnek, miközben nem állnak le a gépeik. Hogy ez egy olyan utolsó örömforrás sok ember számára, amelyet a profitért cserébe megint csak el fognak venni sokaktól, az nem számít, hiszen mint tudjuk, az élet folyamatosan drágul, miközben sokunk fizetése évek óta változatlan. Az ember fizessen mindenért is többet úgy, hogy egyébként a pénztárcájában található pénz pontosan ugyanannyi, mint amennyi akkor volt, amikor jóval olcsóbb volt az élet.
Mint azt már tudjuk egy jó ideje, ha egyszer megemelkedett valaminek az ára, akkor azt már az Isten sem tudja újra csökkenteni. A cégek és gyártók kitalálnak mindenféle okot arra, hogy miért kell éppen most megemelni egy termék árát, de aztán ezen okok eltűnésével érdekes módon ez az áremelkedés nem tűnik el. Az utóbbi évekből egyetlen kivételt tudnék mondani, méghozzá az olívaolaj árát, amely Spanyolországban az állítólagos szárazság, majd a folyamatos esőzés miatt az egekbe emelkedett. Azért mondom, hogy állítólagos, mert ugyan ez volt az alapvető oka annak, hogy megemeljék az olívaolaj árát, de tudom konkrét termelőtől, hogy óriási bevételre tettek szert, ezért sokan nem akarták kivezetni ezeket a megemelkedett árakat. Akkor mégis mi változott? Nos, a spanyolok úgy döntöttek, hogy akkor átváltanak másfajta olajra, hiszen nem fognak 3-4 szeres árat fizetni az olívaolajért.
A piac reagált a változásokra és megkezdte az árak normalizálását hogy eljusson a mostani, válság előtti árakhoz. Ugyanez a repülőjegyekkel kapcsolatosan könnyen lehet, hogy már csak azért sem elérhető, mert az messze nem érint mindenkit. Van, aki valamiért a mai napig luxusként tekint a repülésre, miközben sok esetben busszal vagy vonattal drágább megtenni ugyanazt az utat. Viszont a fapados társaságok megjelenésével elérhetővé vált az utazás a halandó emberek számára is, amelyet a mostani kapzsi, ám nyilván nem törvényellenes áremelkedés veszélyeztet. Mert mint tudjuk, ameddig lesznek fizető utasok, addig hülye lenne bármely társaság is csökkenteni a jegyárakat, ezzel bevételtől elvágva saját magát. A kapitalizmus már csak ilyen, viszont ha ezek az óriásvállalatok nem hajlandóak a normális szintre csökkenteni az áraikat, akkor jogos lenne elvárni azt, hogy az élet megdrágulásával a fizetések is emelkedjenek. Ez viszont sok esetben egészen egyszerűen nincs így, ezért eltűnni látszik a középosztály.
Miközben a gazdagok még gazdagabbak, addig a szegények jóval szegényebbek, mint ez előtt voltak. Az eltérő anyagi javakkal rendelkező társadalmi csoportok pedig kezdenek eltávolodni egymástól, ami nem vezet semmi jóra. Egy egyenlőbb, élhetőbb világra lenne szükség, viszont hála az olyan a világ gazdaságát befolyásoló barmoknak, mint Donald Trump, ez úgy tűnik, lehetetlen. Miközben a világ polgárainak jelentős része azt szeretné látni, hogy végre nyugalom van világszerte, addig inkább annak lehetünk szemtanúi, hogy véget nem érő problémákkal nézünk szembe. Ennek okozói pedig nagy hatalmú politikusok, techmilliárdosok és egyéb cégek vezetői. Egy perc nyugtunk nem volt ebben az évezredben, ami talán előrevetíti azt, hogy egyszer csak bele fognak fáradni ebbe az emberek. Egyszer csak azt fogják követelni, hogy kiszámítható legyen az élet, és ne attól legyen hangos a sajtó, hogy éppen milyen értelmetlen háborúk zajlanak a világban, hanem attól, hogy miként emelkedett a dolgozók fizetése és hogyan kezdett el a világgazdaság kilábalni a mindenféle válságokból.
Elég volt a háborúkból, a folyamatosan emelkedő árakból és az egyre élhetetlenebb világból. Nyugalomra és működő világgazdaságra lenne szükség és arra, hogy egy otthon megvásárlása ne megugorhatatlan kihívás legyen, hanem elődeinkhez hasonlóan elérhető cél. Ne kelljen az utazásba menekülnie a fiataloknak azért, mert számukra már csak álom az, hogy valaha is saját otthonuk legyen, ezért a családalapításon is sokan elgondolkodnak. Ezek okozója egy pár barom, akik úgy vélik, hogy bármit megtehetnek, miközben milliók életét nehezítik meg, vagy teszik tönkre. Mikor lesz ebből elege a többségnek? Mikor kezdődhet meg egy olyan korszak, amikor nem háborúkról, folyamatos áremelkedésről és szenvedésről hallunk nap mint nap, hanem a pozitív változásokról? Úgy vélem, hogy sokan szeretnék már látni ennek az időszaknak a kezdetét, mert az, ami most történik, az egyre inkább elfogadhatatlan.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.