Eddig már több mint négyezer kétoldalú kapcsolat épült ki a magyar és a külföldi egyetemek között a Pannónia ösztöndíjprogramban – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a programot népszerűsítő flashmobon.
Varga-Bajusz Veronika a XII. kerületi Dr. Koltai Jenő Sportközpontban tartott eseményen azt hangoztatta, hogy a Pannónia ösztöndíjprogram többre hivatott, mint amennyit az Erasmus vagy bármelyik másik mobilitási program kínált: megemelték az ösztöndíjak összegét, bővítették az elérhető egyetemek listáját, rugalmasabbá tették a külföldön eltölthető időtartamot, és garantálják a teljes kreditelismerést a résztvevőknek. Eddig már több mint négyezer bilaterális kapcsolat épült ki a magyar és a külföldi egyetemek között, több mint 1600 diák biztosan kiutazik, mintegy 800-an már külföldön is vannak, és 1500-2000 körüli pályázat van folyamatban – jelezte az államtitkár.
Miután kvázi kizárták a magyar egyetemek többségét az Erasmus+ programból – érthető volt sokak szerint az EU döntése, mivel kormányzati körökhöz kerülhettek uniós pénzek – egy új programot hozott létre a kormány, amely természetesen jobb és szebb, mint az az Erasmus, amely már jó ideje diákok százezreinek biztosított lehetőséget arra, hogy külföldön tanuljanak. Sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel – sajnos annak idején én sem -, de el tudom mondani, hogy ez egy olyan program, amely szó szerint megváltoztathatja az ember életét. Kinyílnak ugyanis olyan kapuk, amelyeket az ember kizárólag Magyarországon élve – vagy bármely más ország is legyen a hazája – soha nem talált volna meg. A világ minden országából érkező emberrel találkozhat, új kultúrákat ismerhet meg és olyan kapcsolatokat alakíthat ki, amelyek akár a pályafutásukat is megalapozhatják.
Véleményem szerint a külföldön tanulás az egyik, ha nem a legnagyobb lehetősége minden diáknak. Mert nyilván fontos a diploma és a megszerzett tudás, de a mai világban a nyelvtudás és a kapcsolatok talán még ezeknél is fontosabbak. Lehet az embernek ugyanis papírja arról, hogy mindent is megtanult a szakmája kapcsán, de ha nincs tapasztalata, akkor igen kevés helyre fogják felvenni. Azonban ha ismer valakit – tudom, nem ez lenne a rendes módja a felvételnek, de az igazság az, hogy a legtöbb országban a dolgok így működnek -, akkor talán soron kívül kapni fog egy lehetőséget. A nyelvtudás pedig egy olyan plusz, amely ajtók millióit nyithatja meg, hiszen a magyar piac kitárul és cégek ezrei állnak rendelkezésére, amennyiben legalább angolul megtanul az ember, esetleg németül, vagy spanyolul, amelyek ugyancsak világnyelvnek számítanak.
A kormány pontosan tudta, hogy az EU kvázi ki fogja zárni a magyar egyetemek többségét az Erasmus+ programból, de ahogy annak idején a Norvég Alapok pénzeit is hagyta elúszni, úgy itt is pontosan ezt tette. Ha ők nem lophatnak belőle, akkor senkinek ne járjon semmi. Akkor a civil szervezetek hozták lehetetlen helyzetbe ezzel a döntésükkel, most pedig a külföldön tanulni kívánó fiatalokat. De a „hiba” helyrehozása érdekében létrehozták ezt a nagyszerű programot, amely természetesen jobb, mint az az Erasmus-program, amelyben még tavaly is 10 ezer diák vett részt. Erre itt van a Pannónia-program, amelyben eddig 2400 lehetséges tanuló van, akik vagy kint vannak már külföldön, vagy hamarosan kiutaznak. Ez meg sem közelíti a korábbi számokat, ezért jobbnak, pláne sikeresebbnek nevezni ezt a programot igencsak nevetséges. Ott volt az Erasmus+ program, amely működött, tehát semmit sem kellett volna vele tenni, de nem, mi ezt is jobban tudjuk. Minket nem kényszerítenek bele semmibe sem Brüsszelből, ezért inkább hagyjuk, hogy a magyar diákok kiessenek ebből a lehetőségből, hogy mi a helyére egy új programot hozhassunk létre.
Lehet, hogy mondjuk 10 év múlva már valóban olyan jó kapcsolatok alakulnak ki, mint annak idején az Erasmus-program által, de azért erre alapozni nem kellene. Persze megértem én, hogy a döntéshozókat aztán teljesen hidegen hagyja, hogy milyen lehetőségei lesznek a fiataloknak, már csak azért is, mert a kormány célja egyébként is az, hogy itthon, fiatalon alapítsanak családot, dolgozzanak a sok gyár közül valamelyikben és szépen fizessék be az adójukat. A magyar kormány nem akar világutazó magyarokat, akik esetlegesen meglátják, hogy a romlott Nyugat a valóságban egy jobb, élhetőbb, szabadabb hely, mint Magyarország. Ne utazgassanak csak a fiatalok és tanuljanak nyelveket, maradjanak szépen itthon és építsék a magyar kultúrát. Arról nem is beszélve, hogy mint tudjuk, Magyarországnál jelenleg nincs is jobb ország Európában, hiszen a biztonság és a családok az elsőszámú szempont a kormány számára. A diákok továbbtanulása már nem, pláne úgy nem, hogy nem lophatnak ezekből a pénzekből is.
Még egyszer elmondom, lehet 10 év múlva majd egy sikeres programról számolhatunk be, de a kérdésem inkább az, hogy egy már működő és bejáratott rendszert miért kellett leváltani? Ha annyira akarták ezt a programot, létrehozhatták volna a már meglévő mellett, és valóban versenytársai lehettek volna egymásnak. Most ott tartunk, hogy ameddig egy olasz, vagy francia diák az Erasmus+ program keretében gond nélkül utazhat és tanulhat szinte bármely európai országban, addig a magyar diákok egy része azt sem tudja, hogy milyen lehetőségei vannak. Valóban többre hivatott tehát ez a program? Meg kellene kérdezni a diákokat erről, talán ők jobban tudják, mi is a valóság.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.