NEHAZUGGY

Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak

Tamás Róbert | Május 17, Péntek | 8:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,424,457 forint, még hiányzik 575,543 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! A pártpropaganda húsz koszos körömmel ragadta meg a szlovák elnök elleni merényletet, hogy politikai tőkét kovácsoljon egy szörnyű, elfogadhatatlan bűncselekményből. A szemük sem rebben – persze nem meglepő, eddig sem mutatták nyomát minimális erkölcsi tartásnak sem. Ebben a gazdájuk járt az élen, amikor Nagy Imre és társai koporsójára felcsimpaszkodva alapozta meg a karrierjét, majd mostanra eljutott oda, hogy gyakorlatilag kiírta a történelemből Nagy Imrééket, az állami ünnepségeken a nevük sem hangzik el -, hogy némi hasznot facsarjon ki a Fico elleni aljas támadásból. Ember életére törni aljas dolog, teljesen függetlenül attól, hogy kiről van szó. De aljas dolog más ember szenvedését haszonszerzésre használni, bár nyilván nem mérhető össze a merénylő bűnével, de azért lássuk be, iszonyat gusztustalan, amit ezek művelnek.

Szakértő: A Robert Fico elleni merényletben a békepártiságot és a keresztény értékeket érte támadás (Magyar Nemzet)

Hosszasan lehetne még hozni a példákat, de talán annyi is elég, hogy lehajolnak az apróért is. Természetesen elsősorban az a cél, hogy a magyarországi ellenzékre – aki nem velünk, az ellenünk – húzzák rá a szlovákiai merényletet, minden erejükkel uszítják a saját híveiket, elhitetik – de legalábbis próbálják elhitetni -, hogy talán nem is Robert Fico, hanem Orbán Viktor az áldozat. Mindez persze arra fut ki – kár lenne tagadni a várható következményeket -, hogy itthon is elszabadul a fizikai erőszak, ha a kormánypárt érdeke azt diktálja. Hergelik a hergelésre fogékonyakat minden létező módon, és minden létező szinten. Az apróért lehajolás alatt mit értek? Például azt, hogy komplett cikkeket gyártanak az Indextől kezdve a legalja propagandablogokig arról, hogy micsoda mocskos kommentek születtek. És tényleg, vannak, voltak és lesznek olyan emberek, akik a névtelenség mögé bújva szabadjára engedik a bennük lakozó vadállatot, és miután következmények nélkül kommentelhetnek, ontják, okádják a mocskot. Csakhogy ez nem ellenzéki sajátosság, pontosan ugyanezt meg lehet találni a kormánypárti oldalon is. Az jogos kritika, ez pedig legalja állatság? Nem így működnek a dolgok, hanem úgy, hogy nem hergelni kellene a populációt, hanem edukálni.

Orbán Viktor fáradhatatlanul járja az országot – persze titokban, mint Mátyás király -, a fotókat elnézve kisebb tömeg (mármint erősen kicsi az a tömeg) lelkesedik a beszédei közben, a független média pedig keresi a csomót a kákán. Most éppen abba kötöttek bele, hogy a háború ellen küzdő nemzeti bölcs Szentendrén egy olyan épület előtt bohóckodott, ami éppen az összedőlés gondolatával játszik, miközben évekkel ezelőtt ígért pénzt a kormány az épület felújítására, de közben sajnos a város lakói nem fideszes polgármestert választottak meg, így aztán a pénz soha nem érkezett meg. Most pedig már nem is nagyon fog megérkezni, mert kiürült a kassza, legalábbis erősen gyanítható, hogy ilyesmi történt. Én úgy látom, akárhol szelfizhetne Orbán Viktor, mindenhol lehetne találni lerohadófélben lévő épületet, mégpedig olyat, aminek az állapota az ő becses személyének köszönhető. Szentendre szép kis város. Volt. Amikor utoljára ott jártam, a bája persze megvolt akkor is, de mindenhol látható volt a pusztulás. A bájos épületeken is, de mindenhol máshol is. Ennek részben alighanem az az oka, hogy túlságosan a turistákra épült minden. Ha végigsétál az ember az óvároson (nem lesz hosszú séta, mivel eléggé pici városról beszélünk) ezernyi boltot talál, ahol lényegében ugyanazokat a termékeket kínálják. Az éttermek színvonala sem a régi, talán úgy vannak vele a tulajdonosok, hogy úgysem fognak visszajönni azok, akik szervezett túrán voltak, tehát lehet engedni az ételek minőségéből, nem fognak reklamálni. A város infrastruktúrája elavult, túlterhelt. Nem ennyi emberre lett méretezve semmi, így aztán nyáron gyakori a vízhiány a magasabban fekvő helyeken, az áramkimaradás sem ritka, sok a csőtörés, parkolási lehetőség alig van, az utak rossz állapotúak. Egyetlen dolog száguld; az árak. És nem csak itt ez a helyzet. Pontosan ezt lehetne meggátolni azzal, ha az önkormányzatok valóban önkormányzatok lennének, ha maguk gazdálkodhatnának, lenne saját bevételük, az állami támogatás pedig kiszámítható és korrekt lenne. Így még csak magukénak sem érezhetik a saját településüket, semmire nincs pénz, sem beleszólásuk a saját sorsukba. Ez önmagában is pocsék dolog, de ráadásként a rezsim nem csak kifosztja a településeket, de még bünteti is, ha nem fideszes az önkormányzat. Persze azokat is bünteti, ahol fideszes, de oda néha szór némi baksist. Ez pedig nem csak az önkormányzatiságot pusztítja, hanem a közösséget is rombolja.

Miközben az országban nagyjából minden pusztul, fejlődést is láthatunk, ha nagyon akarunk. Orbán Viktor gázszerelő haverja elérte majdnem az 1000 milliárdos vagyont, a veje pedig a szerény 100 milliárdnál tart, de szép jövő vár még rá. Már amennyiben nem jut eszébe elhagyni az asszonyt, és persze amennyiben nem érkezik el az a szép pillanat (mármint nekem biztosan szép lenne), amikor el kell számolni a hatóságok előtt, hogy honnan is a sok pénz, palota, miegyéb. Szerintem még 2-3 év, és semmi nem marad ebben az országban, ami ne lenne a pereputty nevén. Talán jó lenne még addig tenni ellene, ameddig lehet. Bát már tegnap is késő lett volna.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!