NEHAZUGGY

Már megint az a baj, hogy kiderült

Tudtuk? Vagy nem is sejtettük? Az oroszok nem a spájzban, hanem egészen konkrétan a kormányban és a Karmelita kolostorban vannak. Véleményem szerint kár finomkodni, ez a precíz leírása annak a hajmeresztő, a szuverén magyar külügyet érintő orosz kémsztorinak, amit Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója tárt fel és hozott nyilvánosságra még 2022 márciusának végén, ma pedig a 444 által megszerzett belső dokumentumoknak köszönhetően újra terítékre került ez a párját ritkító durva sztori.

Miután Szijjártó Péter 2021 decemberében átvette Szergej Lavrovtól, a háborús orosz külügyminisztertől a Putyin által neki adományozott Béke és Barátság Érdemrendet, kiderült egy és más. A legfontosabb információ ezzel kapcsolatban az – és szinte hihetetlen, hogy még mindig a helyén van, meg a járványügyi nagybevásárláslása ellenére is a helyén van -, hogy miközben büszkén átvette a díjat, már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felében lehetett tudni, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a Szijjártó-féle külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, valamint feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is. Panyi Szabolcs tulajdonképpen bemutatta, hogy lényegében az orosz titkosszolgálatok és cyberhalász cégek konkrétan rálátnak Moszkvából minden hazai politikai és gazdasági adatra, ezen keresztül pedig mivel az ország NATO és EU tag, a szövetségesekkel folytatott levelezésre, titkos iratokra, és mindenre ami konkrétan nem arra az országra tartozik, aki ellen a 2022-es háború kitörése után szankciókat vetettek ki. A két évvel ezelőtti tényfeltáró cikk szerint az orosz hekkerek pontosan úgy láttak mindent a magas rangú magyar kormányzati tisztviselő számítógépén, mintha fizikailag is ott ültek volna a székében a monitor előtt, Magyarországon. Belegondolni is durva: már 2012 őszén egy TeamViewer nevű, távoli hozzáférést lehetővé tevő alkalmazás módosított verzióját telepítettek fel tudta nélkül a számítógépére, amivel gyakorlatilag mindent – dokumentumokat, jelszavakat, rendszerbeállításokat, hálózati kapcsolatokat – láttak.

Aki ismeri ezt a programot, amit sok cég használ, hogy mondjuk Budapestről ne kelljen leautóznia Miskolcra, hogy megoldjon egy számítógépes hibát, vagy telepítsen egy programot, vagy lefuttasson egy szimpla vírusirtót a megrendelő gépén, azt tudhatja, hogy engedélyezés esetén ezen keresztül be lehet lépni a gépbe. A megrendelő azt látja, hogy más mozgatja az egér kurzort, vagy lép be a rendszerének akár a fekete részébe is. Aki meg a műveletet végzi, annak a gépén pont úgy jelenik meg a másik számítógép, mintha ott ülne annak monitorja előtt. És ez egy alap felhasználói program, amit bárki igénybe vehet, ha szeretne. Akkor képzeljük el azt, hogy milyen lehetett, amikor a GRU (Oroszország katonai hírszerző szolgálata), az FSB (Orosz Belbiztonsági Szolgálat) és SVR (Külföldi Hírszerző Szolgálat) dolgozta meg a magyar külügy szervereit, de a legutolsó beosztott winchesterén is jelen volt. 

Ezt már két éve lehet tudni, ma pedig kiderült, hogy 2021 szeptemberében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) vezetője, Szabó Hedvig már aggasztó hangvételű levélben jelezte a külügynek, Szijjártó Péternek, illetve az ő államtitkárának, hogy baj van. „A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná” – ezt írta a 444 mai cikke szerint Szabó altábornagy a jelentés legelején. Ennek alapján lényegében újfent bizonyítást nyert, hogy Putyin hekkerei láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és megannyi más érzékeny információt. De Szabó világosan leírta a feletteseinek azt is, hogy kik azok, akik megtámadták a magyar diplomácia informatikai rendszerét. Erre a 2022-es választási kampány hajrájában kiderült botrányra az újságírók próbáltak magyarázatot kapni az állampárt politikusaitól, ám azok fake news-nak, álhírnek minősítették a totálisan kompromittálódott magyar külügyre nézve lesújtó információkat, és az orosz kibertámadást kampányhazugságnak hazudták. A Holdról is jól látható történelmi kétharmad után, mint majdnem minden világraszóló gyalázat, ez a téma is lekerült a napirendről, Péter miniszter és bandája gondoskodott arról, hogy ne is legyen ebből téma. Máig nem is lett. 

Ma viszont nyilvánosságra került, hogy a 444 által megszerzett belső dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról. Azokról, amelyeket két éve még testületileg kampányhazugságnak neveztek. Az élen Szijjártóval, akit egy kampányeseményről kifelé jövet ezzel a hazugsággal szembesített a portál riportere. Miután a nemzet első számú kerozinégetője meghallotta, hogy miről van szó, átment keménybe, visszakérdezésbe és fenyegetésbe. Miközben legszebb az egészben az, hogy ameddig ezek a francos nagy szuverenitásukra hivatkozó álkeresztény politikai útonállók a magyar sajtót és a saját polgáraikat vegzálják és a szemükbe hazudoznak, addig azokat, akik kémkednek utánunk, akik véres háborút vívnak Ukrajna ellen, lazán fényesre nyalják. Ennyire nem lehet szar a rendszer, vagy ha igen, akkor az egész külügy mondjon le, és húzzon innen a francba. Annyira abszurd ez a történet, hogy én már ott tartok, hogy azt is simán kinézem belőlük, hogy ők adták meg a jelszavakat és titkos kulcsokat a kormányzati gépekhez, és ezért tüntették ki Moszkva hasznos idiótáját, Szijjártó Pétert. Amikor a főnöke nemrég a jogi értelemben nem létező vendégjogról hadovált a kínai kommunista főtitkár látogatása kapcsán, kijelentette, hogy nekünk van Európában a legfejlettebb nemzetbiztonsági védekezési rendszerünk, amely minden szükséges eszközt magában foglal és mindenki ellen véd; keletről, nyugatról, északról és délről érkező esetleges fenyegetések ellen egyaránt. Már csak az a kérdés, hogy milyen lenne, ha a legszarabb lenne? Mi lenne, ha az oroszok úgy járkáltak volna ki-be a laptopokon, telefonokon és tableteken lévő fájlokban, mint medve a barlangjába? Ja, hogy konkrétan ez történt?

Péter miniszter pedig érdemi válaszok helyett elkattant a riporter kérdéseitől, elgurultak a gyógyszerei, amivel szerintem azt kompenzálta, hogy beszart. Bennem meg felmerült, hogy ha egy újságíró, egy sajtóorgánum hozzáférhet ilyen dokumentumokhoz, akkor mekkorát hazudott Orbán a kontinens legfejlettebb nemzetbiztonsági rendszeréről? Olyan volt ez a jelenet, mint az etikus hekker esete a nagyokkal, aki jelzi a hibát, és a végén még őt fenyegetik meg, mert rést talált a pajzson. Márpedig Szijjártó fenyegetőzött rendesen, utólag is, a közösségi oldalán, csak éppen az érdemi problémáról nem mondott egy büdös szót se. Holott ez egy párját ritkítóan durva ügy már megint, különösen azok után, hogy már annyi minden kiderült a NER hazugságairól. Ha lenne, aki tovább üsse ezt a problémát, akkor ez kötelezően meg kellene hogy ingassa Szijjártó székét. Nem mintha szerintem egy ilyen után nem kéne lemondani, de nincsenek illúzióim, csak azt mondom, hogy a Fidesz jelenlegi állapotában egy ilyen fejlemény tovább gyengíthetné a tekintélyelvű autokrata uralkodásának esélyeit a balga nép felett. Ez simán van olyan súlyos, mint a pedofil kegyelmi ügy, bizonyos szempontból annál súlyosabb is. Az pedig nagyon helyesen Novák és Varga székébe került, és bár Balog még kapaszkodik a püspöki pozíciójába, erkölcsileg a másik kettővel egyszerre bukott el. 

Úgyhogy még inkább elfogadhatatlan Szijjártó karba tett kézzel hazudozása, hogy semmit nem tud ezekről a dolgokról, ahogy a sok százmilliárdos közbeszerzési dokumentáció ledarálásáról se tudott, ahogy azt se tudja, hogy mikor és hova és mivel fog utazni legközelebb, de villámlik a szeme, hogy ő nem hajlandó a nyilvánosság előtt nemzetbiztonsági kérdésekről beszélni. Ennyire néznek ezek hülyének mindannyiunkat. A fenyegetőzésükkel, a számonkérő hisztijükkel, hogy honnan van az információ. Mert megint nem az a baj, hogy védhetetlenül lelepleződtek, hanem hogy kiderült. De hát ha jól működne a rendszer, akkor nem lenne információ. Vagy ha mégis, akkor már pontosan tudnák, hogy ki szivárogtatta ki, nem? 

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább