NEHAZUGGY

A sikerszéria folytatódik

Swan Edgar | Április 6, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Nézegetem Orbán Viktor sápatagnak tűnő ábrázatát és azon töprengek, milyen érzés lehet hirtelen arra ébredni, hogy már nem róla szólnak a hírek, nem azzal van tele a sajtó, hogy mi okosat mondott éppen. Brüsszelben sem veszik komolyan, de még a saját – bőven túlfizetett – médiája sem vele foglalkozik, hanem mindenki mással. Elsősorban persze Magyar Péterrel, akiről az Origo lerántotta a leplet, merthogy valaki valami zárt csoportban a Facebookon arról regélt – már ha ez a része igaz a történetnek -, hogy a gaz áruló őt meg akarta volna erőszakolni. Azt nem tudom, végül hogy sikerült megmenekülnie a hölgynek (ezt csak feltételezem, hogy nőnemű áldozatról beszélünk), mert csak az első három sort olvastam el. Úgy saccolom, a következő körben már nem nőket, hanem férfiakat üldöz Magyar a kéretlen szerelmével, végül előkerül néhány gyerek is.

A Nézőpont Intézet nézett egy nagyot és azt látta, hogy Magyar még meg sem alakult pártja nem ám a Fidesztől vesz el szavazókat, nem is a bizonytalanokat szólítja meg, hanem az ellenzéki pártokat rabolja le. Merthogy a Fidesz iránti elkötelezettség fikarcnyit sem gyengült, amúgy a DK is tartja magát, a Kétfarkú még erősödött is. Igen, én is pontosan ilyen okosan néztem, mint most a kedves olvasó, mert nekem sem stimmel a matek. Amúgy pedig szerintem az ellenzéki pártok egyáltalán nem szorulnak külső segítségre, teljesen önállóan kinyírják ők egymást is, önmagukat is. Sőt, ha jól látom, Karácsony Gergelyt is. Komolyan nem értem, mit csinálnak és miért. De már legalább eljutottam oda, hogy nem is érdekel különösebben. Biztosan van a dologban valami logika, amit én nem értek. Vagy nincs. Mindegy. Viszont a CÖF a nagyon sikeres plakátkampányában rugalmas változtatást hajtott végre, amennyiben Fekete Győr Andrást Magyar Péterre cserélték a dollárjeles üzenet aktualizálása érdekében. Így már mindjárt más, szinte biztos, hogy a nép egy az egyben elfordul a mumussá avanzsált egykori párttárstól. Már várom azt a szép időt, amikor a CÖF plakátra applikálja azokat a politikusokat, akiket Moszkva fizetett az orosz propaganda terjesztéséért. Nevek ugyan még nincsenek, de szerintem azok is lesznek hamarosan. Igyekszem segítő kezet nyújtani – nem tehetek róla, ilyen jótét lélek vagyok -, hogy legyen idő töprengeni, és ne kelljen megint mástól lopni a cél elérése érdekében. A rubel jele így néz ki:

Na, ehhez kellene valami frappáns megoldást kitalálni. Lehetőleg sürgősen, mert a fene tudja, mikor kezdik nyilvánosságra hozni a neveket, és jó lenne addigra előállni valami életképes ötlettel, hogy ne akkor kelljen kapkodni.

Igen érdekes cikk jelent meg az Indexen a kínai gazdaság helyzetéről. Bár valódi újdonság nem sok van benne, mindenképpen érdemes elolvasni már csak azért is, mert előrevetíti az újabb magyar sikert. Orbán Viktor ugye egy zseni, átlát még a betonfalon is, előre ismeri a jövőt és pontosan tudja – mégpedig mindenki más előtt tudja – hová kell állnia. Ezzel magyarázták a keleti nyitásnak nevezett agyrémet is, mert majd mindjárt jön az új világrend, az Európai Unió a fasorban sincs Kínához képest, mert az a világ vezető hatalma lesz mindjárt. Úgy tűnik, arra még várni kell egy darabig, mert egyre nyilvánvalóbban bekövetkezik az, amire hozzáértő gazdasági szakemberek már nem kétszer és nem tegnap óta hívják fel a figyelmet. Sokan és sokszor elmondták már, hogy a kínai gazdaság strukturálisan hibás modellre épül, ennek meglesz a böjtje. Az a böjt pedig nem abban fog kimerülni, hogy lassul a gazdaság, hanem abban, hogy beleáll a földbe. Márpedig Kína nem Magyarország, mert ha mi itt halomra pusztulunk, az sem ráz meg senkit rajtunk kívül. Ez azonban nem igaz a picit nagyobb Kína esetében. Amennyiben a kínai vezetés ragaszkodik ahhoz, hogy az export növelésével próbáljon meg kilábalni a bajokból, és a többi ország saját gazdasága védelmében – jelzem, teljesen jogosan – korlátozza, illetve vámokkal terheli a kínai árucikkeket, akkor nem biztos, hogy olyan nagyon jól fogunk járni azokkal az akkumulátorgyárakkal, amelyekkel már most sem járunk jól. Nem feltétlenül a vámok miatt, hiszen ha az unióban gyártják, már bent van a belső piacon, ám vannak más módszerek, ráadásul reálisak és jogosak. Például az, hogy nem engedik működni azokat a gyárakat és üzemeket, melyek nem tartják be az uniós normákat, így veszélyeztetik az ott dolgozók és a környéken élők egészségét, szennyezik a környezetet. Ebben az esetben Magyarország nem csak a harmadik országokból idehurcolt munkaerőt bukja – és helyből fogadni mernék rá, hogy valamelyik neres jó pénzt kaszál a munkaerő közvetítésével -, hanem a hazai gazdaság is meg fog reccsenni. Abban a pillanatban, hogy Kínának nem éri meg jóban lenni velünk, nem is lesz jóban, ám a kihelyezett hitelek, a megkezdett beruházások a nyakunkon maradnak kamatokkal, kötbérekkel és még ki tudja milyen háttéralkukkal egyetemben.

A jó híreknek és a sikereknek itt még nincs vége, hiszen nem tudni, mi fog történni Törökországban miután olyan csúful padlót fogott Erdogan az önkormányzati választásokon. De legalább Brüsszelben sem szundikálnak a bürokraták, most éppen a magyarországi innováció, a kiskereskedelmi különadó ügyében vizsgálódnak. Csak nehogy aztán Szijjártó Péter leteremtse őket, esetleg Lázár János hirtelen idegességében felvásárolja az összes magyarországi multit. Azt most még nem tudjuk, a délután kezdődő tüntetés mire fog kifutni, az előrejelzések szerint igen komoly tömeg várható. És hát nyakunkon az EP és az önkormányzati választások is – én változatlanul úgy gondolom, az önkormányzati nagyságrendekkel fontosabb lesz -, mindeközben a csúti Szerbiában harcol a békéért, ontja magából az okosságokat, és örül az új nyakláncnak, amit ott kapott ajiba. Innen is gratulálok neki.

Mindenki másnak jó ébredezést, szép napot, aki tüntetni megy, annak jó tüntetést és nagyon kellemes hétvégét kívánok. Mi pedig hamarosan jövünk vissza az első beszólással, hiszen mindig úgy szoktuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!