NEHAZUGGY

Csoda a propagandagyárban

Tamás Róbert | Április 3, Szerda | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Jó ez a politikai adok-kapok, ami jelenleg zajlik az országban, de közben nem szabad elfelejteni, honnan és miből indult az a pezsgés, melynek tanúi lehetünk. Nem szabad elengedni a kegyelmi botrányt mindaddig, ameddig az ügy elsőszámú felelőse nevet és arcot nem kap. Ki kell követelni a hatékonyan működő jelzőrendszert, a megfelelő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ebből nem szabad engedni. Mert a dolog innen indult, de addig nincs vége, ameddig meg nincs az ügy felelőse. Aki nem Novák Katalin, nem Varga Judit – az ő közreműködésük ebben a mocskos ügyben természetesen egyértelmű -, hiába szabadultak meg tőlük villámgyorsan. Varga Juditnak már réges-régen le kellett volna mondania, ezer és egy oka lett volna erre, eszébe sem jutott. Végül abba bukott bele, amire aligha gondolt, és amennyiben felsőbb helyről kapott utasításra írta alá, akkor a hiba inkább ott van, hogy egy minisztert így lehet utasítgatni. De a Pegasus-ügy, a korrupciós botrány külön-külön is elég ok lett volna a lemondásra, azokat látszólag sértetlenül megúszta. Legalábbis eddig, mert talán már sejti a NER, hogy ezek a dolgok nem tűnnek el nyomtalanul, elő fognak még kerülni. Ám most a legfontosabb, de legalábbis az első helyen kell álljon, az a gyermekek és a bántalmazottak védelme. A gyermekvédelmi törvény farigcsálása ezen semennyit nem fog javítani, eddig sem a törvénnyel volt a baj, hanem annak betartásával, a pénz- és szakemberhiánnyal, a rendszer működésképtelenségével.

A politikában fontos a hitelesség, baloldal kapcsán pedig, ha röviden és címszavakban szeretném megfogalmazni a véleményemet, akkor azt tudom mondani, hogy sohasem rendszeretők voltak, hanem heccszeretők. A kormánypártok rengeteg javaslatot vittek a parlament elé, mint a gyermekvédelmi törvény módosítása, de a baloldal ezeket sosem támogatta, ahogy nem szavazták meg a pedofil bűnelkövetőkre vonatkozó szigorításokat sem. A mostani helyzetben azt látom, hogy az ország kezd a tízmillió gyermekvédelmi szakértő országa lenni. (Magyar Nemzet)

A fenti bölcsességeket bizonyos Fülöp Attila tolta ki magából, aki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, végzettsége szerint pedig közgazdász, informatikus. Tehát maga is a botcsinálta gyermekvédelmi szakértők közé tartozik. Azt nem tudom, legalább van-e gyereke, vagy teljesen kívülről csaholja a témát, de nekem már az összes hócipőm tele van ezzel a halálosan unalmas taktikával, ami ráadásul soha nem válik be. Időről időre jön valami nagyképű, túlfizetett, csekély értelmű és gúnyolódik egy egész társadalmon. Hol ezért, hol azért. Pedig csak néhány alapvető dolgot kellene neki memorizálni a rengeteg eszével. A társadalomnak igenis joga van ahhoz, hogy számonkérjen a politikusokon bármit, amit rossznak, elhibázottnak érez. Ugyanis az a tízmillió gyermekvédelmi szakértő fizeti be azt a pénzt, amiből nem csak Fülöp Attila, de Pintér Sándor is kapja a fizetését, egyéb juttatásait, ez a tízmillió – persze már régen nem vagyunk ennyien, de az idióta mondás még egy régebbi hülyétől származik és száll szájról szájra, mint az influenza – kéretlen gyermekvédelmi szakértő azt teszi, ami joga is, kötelessége is. Elszámoltatja a saját alkalmazottait, akiket ő fizet. Szekértő pedig nem ahhoz kell, hogy megállapítsa; szar a rendszer. Azt bárki meg tudja állapítani. Nem kell edzőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, melyik csapat pocsék, sem séfnek lenni a sós, odaégett, ehetetlen étel felismeréséhez. Szakértő ahhoz kell – alighanem újdonságot mondok a kormánynak és külön Fülöp Attilának -, hogy megjavítsa a rossz dolgokat és gondoskodjon arról, hogy jól működjön a továbbiakban. Nem lenne túlságosan nagy baj, ha ezt a mi alkalmazottaink is tudnák, ahogy azt sem lenne baj a fejükbe verni, hogy többnyire nem szerencsés, ha a beosztott gúnyolódik a felettesén, avagy nevezhetjük ez esetben kenyéradó gazdájának is.

Navracsics Tibor, miután ügyesen és természetesen sikeresen hazahozta az Orbán Viktornak járó uniós pénzeket, minden figyelmével a vidék felzárkóztatására koncentrál. Már látja is a baj egyik okát:

A képzett és a kevésbé képzett munkaerő is tömegével megy át Ausztriába vagy Dél-Németországba, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények. Ha erre nem találunk választ, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez.

Nem is tudom, mi lehetne a megoldás. Esetleg magasabb bérek, és jobb munkakörülmények? Csak találgatok persze, én nem vagyok olyan okos, mint egy miniszter. Aztán:

A miniszter kifejtette: a következő 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat.
Különösen fontosnak tartja annak elérését, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön – hangsúlyozta Navracsics Tibor a Századvég és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett szakmai konferencián. (MTI)

Nem akarok okoskodni, de az eddig eltelt 20 év is arról szólt, hogy leszakad a vidék. Ha még további 20 évig ez lesz, akkor nem felzárkózás fog következni, hanem az analfabetizmus felszámolása, a kőbalta és a faeke kivezetése, de ha esetleg elhúzódik az a 20 év, akkor az emberek lecsalogatása a fáról is nehézségekbe fog ütközni. Ha közben bővül az Európai Unió, akkor nem az első ötöt kell megcélozni, hanem mondjuk a harmincadik helyet. És jelzem, ez erősen optimista becslés részemről.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet egy különös, már-már földöntúli jelenségre. A propagandalapokból úgy eltűnt Magyar Péter, mintha múlt héten még nem lett volna vele tele az ég alja is. Mi történt? Rájött Rogán, hogy csak a reklámot csinálják neki? Tartok tőle, hogy már késő ezen bánkódni, a baj megtörtént. Ám mintha az eldobott csont helyett nem találnának mást, rugdossák ugyan Karácsonyt, de csak félszívvel. Mi van ott? Elérte a propagandagyárat a szarszag? Talán érdemes lenne körülnézni, mert az sem kizárt, hogy nem kívülről ered, hanem belülről. Reméljük, holnapra a nagyvezér is előkeveredik, mert nekem komoly hiányérzetem van. Se nem volt hentesáru hazacepelés, a pékséget se fosztotta ki az unokákkal, kondérból kilógó csülköt sem főzögetett, még csak tojást sem festett az idén. Talán csak nem gyengélkedik őcsútisága? Azt nagyon sajnálnám. Mindenképpen fontos lenne, hogy jó erőben, egészségben érje meg az előtte álló kudarcokat, aztán pedig a bukást, majd pedig mindazt, aminek olyan szépen megágyazott hosszú és eredményes uralkodása alatt.

Most veszem a búcsúmat, jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!