NEHAZUGGY

Saját magukon kívül soha senkit nem védtek meg

Vogronics András | Február 20, Kedd | 10:33

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 112,229 forint, még hiányzik 2,887,771 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megragadom a lehetőséget, és mindenek előtt kikérem magamnak, hogy korrupt főpopulistánk Kelly hőseihez hasonlítgassa magát. Meg a Volt egyszer egy Vadnyugat című remekműben elhangzott nyitóbeszédre utalgasson saját magával kapcsolatban. Bár ha a beszédíró cselédségnek ennyire beakadtak a filmek, akkor csak így freestyle-ból reagálnék szintén Kelly hőseivel, amit történetesen majdnem kívülről tudok, mert annyiszor láttam. Csodabogár: – Ekkora pozitív kisugárzással nem veszthetünk! Értse mindenki, ahogy akarja, csak azt szerettem volna szóvá tenni, hogy megdöbbentő, hogy ez a fasisztoid tempóval megvert szélsődemagóg folyamatosan olyan erkölcsi mértékegységeket használ saját maga fényezésére, amelyeknek köze nincs a pusztításhoz, amit végez. Kínos, ahogy a western műfaj talán legnagyobb alkotása harmonikás emberének (Charles Bronson) képzeli magát, aki a megtestesült jó, a bátyja megölését ment megtorolni a préri legrohadtabb arcán, aki nem más, mint Frank (Henry Fonda), aki úgy lopja a telepesek és az indiánok földjeit, mint Júdás teszi azt a Kárpátok medencéjében. Végtelenül kínos, hogy az amerikai hadseregnek tulajdonított, Kelly hősei idézettel példálózott, miközben soha nem voltak ennyire padlón a magyar-amerikai kapcsolatok (hogy mást ne mondjak: a kormánya szóba állni sem volt hajlandó a Magyarországra érkezett amerikai szenátorokkal).

Ámde ha már mindenképpen filmhősnek képzeli magát, szerintem sokkal jobban hasonlít a Rémálom az Elm utcában főszereplőjére, Freddie Krugerre vagy a Dallas Jockey Ewingjára, aki minden bűnével együtt tisztességesebb és szerethetőbb, mint ez a hazudozó senkiházi. És akkor néhány utólagos gondolatot szentelnék erre az évértékelésnek csúfolt beltenyészeti dzsemborira, aminek a Várkert bazár szolgáltatta a helyszínét, ahol szellemileg alultáplált bólogató Jánosok hallgatták ájult csodálattal, akiknek a nívója Nagy Ferenc és Széki Attila szintjén mocorog. Úgy értem, a tízes skálán az egyes szinten, szóval van hova fejlődnie a nemzetikeresztény bagázsnak.

Széki Curtis Attila produkciója volt idén a főattrakció, engem képes volt meglepni a csávó. Aki a múlt pénteki gyermekvédelmi tüntetés szervezőjének eredetileg jelezte, hogy toljuk, ha politikamentes, akkor nem kérdés, majd nem sokkal később ezt a szervezőt – aki saját elmondása alapján addig barátnak tekintette a rappert – mindenhonnan le- és kitiltotta, és sértődötten hátat fordított a kiállásnak. Aztán ugyanez az alak, másnap már ott pózolt politikamentesen az állampárt miniszterelnökének évértékelőjén, amely bagázs mai napig kussol arról, hogy ki adta az utasítást arra, hogy ez a pedofiltámogató K. Endre megúszhassa azt, amit egy normális országban biztosan nem úszhatott volna meg.

Ez az a csávó, aki korábban többször cserben és szarban hagyta a zenésztársát, Majoros Pétert, mert úgy be volt állva, mint fater a garázsba, miután úgy szívta magába a tudatmódosító szereket, mint egy pórzsák nélküli pórszívó… nos, ez moralizál és oktat ki mindenkit, aki undorodik a gusztustalan húzásától. Ez ugyanaz az alak, aki napraforgónak nevezte a szintén zenész Gáspár Győzőt, a díszfideszes, árvalányhajas zöld sassá avanzsált megélhetési adócsalót, amikor az lilamajmozni kezdett Kubatov díszpáholyából. Ez ugyanaz a pali, akinek az anyját nemrég kitették a mentőből és otthagyták a francba, és aki szombaton kikérte magának azok nevében is, akiket a nemzeti bazárban a jelenlétével támogatott, és megmutatta az összes libsi szarnak, hogy merre hány méter.

Egy újabb jellemtelen figura, aki olyannyira politikamentesen politizál, hogy a birodalmi állampárt rendezvényén pózol a többi hozzá hasonlóval, akik a saját erkölcsi szintjükre rugdosták le az országot. Ez a szint a Tóth Gabriellák és Pataky Attilák világa, ahol az IQ (és EQ) leginkább a pozitív nullával mérhető, és ahol ilyen kaliberű lények a mi pénzünkkel kitömve osztják az észt, amiből nekik nem sok jutott. Itt lebegnek a légüres térben, mindenféle teljesítmény nélkül, önálló gondolatok hiányában, és annyira futja a művész hölgyeknek és uraknak, hogy megsértődjenek, és másokat sértegessenek, ha úgy hozza a helyzet. Mert ők tesók, spanok, sógorok és komák ebben az urambátyám szemétdombon, amelynek csúcsán Viktor a kakas. Aki mindenkit megjutalmaz a mi közpénzünkön, és csak annyi az elvárás, hogy összezárjanak körülötte, és minél alpáribb és bunkóbb stílusban nyilvánuljanak meg azokról, akiknek egy normális világban a cipőjét nem köthetnék be. Nem pusztán kétbites szintre vitte le a kommunikációt, de ehhez igazította a környezetét és a holdudvarát is ez géniusz.

Ez az erkölcsi tetszhalott, aki csak ebben az elbutított országban lehet valaki, aki döglött lovakat nem patkol, aki a gyereket (nem) önti ki a fürdővízzel. Ez utóbbinál ízléstelenebb szóvirágot elképzelni is nehéz lenne egy olyan pillanatban, amikor az ország normálisabb része egy felháborító pedofilbotrány epicentrumában köpni-nyelni nem tud a döbbenettől. Ahol nagyon sokadszor derült ki az elmúlt hetekben, hogy ezek nem kormányoznak, csak pofáznak, fröcsögnek teli szájjal, aztán amikor lebuknak azzal, hogy az ellenkezőjét teszik mindannak, amit hirdetnek, akkor jön a dollárbaloldal, Gyurcsány és Brüsszel. Ezzel a három szitokszóval el lehet intézni mindent, ezek az érveik. Érveik? Azok soha nem voltak, mert elszabotáltak minden értelmes vita lehetőségét a kritikusaikkal. Miközben egyiknek nem esett ki a pofáján, hogy bocsánat, gyerekek, ezt elbasztuk! Hogy nem így akartuk, nem ezt akartuk, sajnáljuk. Holott könyékig sárosak és undorító módon maszatolnak egy pedofilügyben, miközben habzó pofával pedofiloznak össze évek óta mindenkit, aki útban van. Közben sorra buknak bele azokba a fennhangon hirdetett aljasságokba, amelyek egyébként szót sem érdemelnének egy normális társadalomban, mert ha lenne szociális háló, jogbiztonság és erkölcs, akkor elő sem fordulnának. De ott, ahol ezeket módszeresen leépítette és utána sóval hintette be ez a gátlástalan parasztvakító, ott ezekkel kell házalni és őrjöngve hirdetni, hogy mi mindenkit megvédünk.

Elárulok valamit, főleg hogy nyílt titok: saját magukon kívül soha senkit nem védtek meg, maximum a lopott vagyonukat, és legtöbbször egymást. Legtöbbször, mert most pont nem sikerült: simán beáldoztak két embert, csak a valóság ki ne derüljön. Az, amit a KESMA révén napi szinten hallgatnak el az ország elől, miközben mindenhol Júdás folyik a csapból, ő áll minden és mindenki felett. Ez a szarházi, aki egy hét sunnyogás és miszlikbe vágásról szóló keménykedés után megjelent a képernyőn és ott folytatta, ahol egy hete abbahagyta. Ott, hogy itt semmi nem történt, vagy ha mégis, akkor baloldal. Nos, ha ezt a helyzetet – a pénteki 150 ezres tüntetésre különös tekintettel – nem fordítjuk meg sürgősen, akkor nemhogy nem fog változni semmi, de sokkal rosszabb lesz. Jó lenne, ha az éppen állítólag morális válságba süllyedt református egyház tagjai is előállnának a farbával, és ha másért nem, akkor legalább az Istenükre való tekintettel akire állandóan hivatkoznak, végre a jó oldalra, a jó ügy mellé állnának. Nem úgy, mint Széki, hanem úgy mint azok, akik névvel és arccal vállalják a múltjukat, és jelzik, hogy ez így nem mehet tovább, mert ez tényleg vállalhatatlan és gyomorforgató. Mert ha ezt a védhetetlen mocskot is megússzák az elvtársak pár nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel, akkor itt már tényleg semmi értelme semminek.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!