NEHAZUGGY

Kezdetnek jó, de ennél több kell

Lázár Gergő | Február 17, Szombat | 19:12

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,614,500 forint, még hiányzik 385,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az “Együtt a gyermekekért” jelmondattal péntek estére a Hősök terére meghirdetett influenszertüntetést – a szokott módon – erőszakos afterparty követi. Az elvonuló emberek egy része hátramaradt, főként a Fidesz Lendvay utcai székházát akarják elfoglalni, de a rendőrsorfalat – este tíz órakor – nem tudták áttörni. Ezért a harag a Bubi bérbiciklik mellett a PestiSrácok.hu stábjára irányult. Varga Ádám kollégánkat, miután felismerték, inzultálták, majd lincshangulat alakult ki körülötte, így végül a rendőrök mentették ki az őrjöngő horda gyűrűjéből.

Kérem szépen, lincselésről beszél a PestiSrácok, mivel egy propagandistájukat – az ilyen ember nem nevezhető újságírónak sőt, még sajtómunkatársnak sem – körbeállták tegnap a tüntetésen megjelenő fiatalok és mocskos fideszezésbe kezdtek. Ez valóban borzalmas tragédia és már-már lincshangulatot megidéző állapot, legalábbis azok számára, akik még vélhetően tüntetésen sem nagyon jártak korábban. A tegnapi egy békés, viszonylag csendes tüntetés volt, ami jó magyar hagyományokhoz hűen szépen el is halt azt követően, hogy hivatalosan bejelentették a végét. A magyar tüntető olyan, hogy amint elénekelte a Szózatot, vagy a Himnuszt, a napot le is tudja és megindul a lakása irányába, elvégre elment tüntetni, ő megtette mindazt, amire véleménye szerint szükség volt a változáshoz. Nos, én ezzel soha nem értettem egyet és ezért maradtam annak idején még a bejelentett hivatalos záróeseményt követően is az ilyen tüntetéseken – mondjuk ez nem ma volt persze, vagy tegnap – hiszen egy jelentős, a kormány hatalmát megrengető tüntetés nem lehet csendes, formális.

A PestiSrácok firkálmányában viszont van egy rész, amellyel én magam is egyet tudok érteni, sajnos. Tudom, lehet, hogy nem most kellene nekikezdeni siránkozni. Akkor, amikor az utóbbi évek legjelentősebb tüntetése volt, ráadásul az ott megjelentek nagy része fiatal volt, illetve oda olyanok hívták őket, akik korábban nem nagyon adták a nevüket semmiféle tüntetéshez. Ez egy valóban új irány volt, amely akár még ki is nőheti magát és történelmivé válhat, de véleményem szerint nem azt követően, amit tegnap láthattunk. Nem szapulni akarom én magát a megmozdulást, hiszen legalább valami történt, de azzal sajnos egyet tudok érteni, hogy bevallom, a fentiek tükrében én legalább 100-150 ezer emberre számítottam. Hogyan lehet az, hogy a kormányoldal képes a békemenetre akár több, mint százezer embert is összehozni, de egy ilyen horderejű ügyben a társadalom nagy része inkább otthonról figyeli az eseményeket? Persze tudom, hogy a békemenetre buszoztatják az ott jelenlévőket és akár pénzt is kapnak a megjelenésükért, ezért ezt nem feltétlen lehet összehasonlítani egy olyan megmozdulással, amely teljességgel alulról szerveződött, mindenféle köszpénzek felhasználása nélkül.

Az igazság viszont az, hogy végső soron az számít, hogy mit lát a társadalom. Az számít, hogy 150 ezer, vagy 50 ezer ember van az utcákon, hiszen az utóbbit igen könnyen ki lehet kezdeni. Ennek ellenére mondom, hogy legalább történt valami, de ez sajnos kevés lesz a boldogsághoz, hiszen ha a társadalom többsége – még a fideszes szavazók egy része is – úgy érzi, hogy elfogadhatatlan volt az, amit a kormány művelt, akkor miért nem mentek ki az utcára? Budapesten kétmillióan élnek, 50 ezres tüntetést itt, Granadában is sikerült már összehozni – ha nem csalnak az emlékeim 80 ezer ember jelent meg egy kórház bezárása elleni tüntetésen évekkel ezelőtt -, ezért egy világvárostól és annak polgáraitól ez sajnos nem elég. Persze lehetett volna rosszabb is, de ha valóban azt szeretné a társadalom, hogy a dolgok megváltozzanak, akkor kénytelen lesz hangosabban és érthetőbben kifejezni a véleményét, hiszen ez messze nem volt elég hangos, vagy ijesztő a kormánypártok számára.

Azoknak az embereknek is ki kellene menniük az utcára, akik tegnap csak a számítógépük előtt követték az eseményeket, miközben Budapesten élnek. Nem a vidékiekhez szólok most elsősorban, hiszen a vidéki tüntetéseknek semmiféle hagyománya sincs Magyarországon. Ha valami történik, az Budapesten történik, ezt mindenki pontosan tudja és elfogadja. Elvégre ez az ország központja, itt vannak a kormányzati szervek központjai, itt élnek az ország vezetői és az itt meghozott döntések azok, amelyek befolyásolják egy egész ország sorsát. Érthető tehát, hogy az itt élők azok, akik már csak a nagy számok törvénye alapján is változást érhetnek el. Jövő szerdán egy újabb tüntetés szerveződik, ahol jó esetben sokkal többen is megjelenhetnének, de sajnos ismerve a magyar néplelket, majd az lesz a kifogás, hogy fáradtak a munkától, nincs kedvük, hideg van, vagy éppen esik az eső. Érdekes módon Lengyelországban, vagy Szlovákiában nem voltak ilyen problémáik a tüntetőknek és képesek voltak valódi változást elérni.

Az persze igaz, hogy azóta Szlovákia visszasüllyedt a populizmus posványába, de legalább próbálkozások voltak arra, hogy egy demokratikus ország épüljön ki. A lengyelek viszont a változásra szavaztak és az általuk megválasztott pártok nekikezdtek a propagandagépezet lebontásának, ami alapja lehet egy élhetőbb, emberibb Lengyelországnak. Mi itt még nagyon nem tartunk sőt, mi még csak apró léptekkel indultunk meg ebbe az irányba, de ha nem látjuk meg a mostani történetben a lehetőséget, akkor további éveket várhatunk megint arra, hogy valami hasonló ügy rázza meg a közvéleményt. Nem 50 ezer embernek kellene felháborodottan Budapest utcáit járnia, hanem félmilliónak, annak ugyanis meglenne a valódi, erős üzenete. Azt nem lehetne nevetség tárgyává tenni és nem lehet elbagatellizálni. Semminek sincs nagyobb ereje, mint egy hatalmas az utcákon menetelő tömegnek. Orbán nem fog 50 ezer embertől megrettenni, de félmilliótól már egészen biztosan átgondolná azt, hogy örökre megtarthatja-e a hatalmát, vagy annak is megvannak a mag korlátai.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!