NEHAZUGGY

Ennyire futja, ennyit tudnak, részükről a téma le van zárva. Pedig nincs ez lezárva

Megmondom őszintén, még mindig keresem a szót, keresem hangot az elmúlt egy hét után. Különösen gyomorszájon vágott Szörényi Levente államelnöki tanácsadó öblös flegmázása a Magyar Hang kérdéseire, amelyek a Novák körüli kegyelmi botrányhoz való viszonyulását feszegették. Mint megtudtuk, ő maga a Magyar Hang. Nahát. Személyesen, művész úr? Akkor emlékeztetném egykori önmagára, és arra a dalocskára, amit oly sokan dúdoltak a rendszerváltás előtt és után, hogy már-már szállóigévé vált: 

Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ,
Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád
És ha még most tied a szó,
Ne hidd, hogy így marad örökre,
Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.

Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod,
Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod.
Egész más most ez a világ,
Jobb lesz, ha végre már megérted,
Az idő lassan, lassan eljár feletted.

Ezt csak úgy fonákból, miután úgy tűnik, hogy a karma valóban elkezdett dolgozni a Fidesz körül, és kezdi lerántani a leplet azokról, akik kiszolgálják és életben tartják ezt a vállalhatatlan rezsimet. (Ez úton kívánok jobbulást Vidnyánszky Attilának és az ő bokájának!) A nagy képet szemlélve: tovább hömpölyög az ártalmatlannak tűnt hógolyóból lett lavina, és ki tudja, hol áll meg. Szörényi idétlenkedésénél nem kevésbé volt kiábrándító számomra Donáth Anna államelnöki tanácsadóknak címzett nyílt levele nyomán Gundel Takács Gábor első körös megsértődése, aki ezt nyilatkozta a Telexnek: „Nem tartom elegánsnak, hogy Donáth Anna többek között az én nevemmel próbál hangulatot gerjeszteni bármilyen ügyben anélkül, hogy engem megkérdezne, vagy megírná nekem a véleményét.” Majd olyan jó káder stílusban oda is mondott a politikusnak, arra hivatkozva, hogy a Momentum elnöke a saját édesapja, Donáth László büntetőügye miatt pontosan tudhatja, hogy „egyrészt mennyire kényes és bonyolult egy ilyen ügy, másrészt milyen nehéz megélni, ha emiatt az embert a sajtóban politikai érdekből meghurcolják”. A műsorvezető szerint valószínűleg Donáth Anna sem örülne, ha a tanácsadói a sajtón keresztül adnának neki tanácsot, vagy fejtenék ki a véleményüket egy-egy kérdésben.

Biztosan nem örülne, bár ezt én nem tudhatom. Viszont ne kezdjük már el mosdatni a szerecsent, és a két ügyet egymással összehasonlítani. Már bocsánat. Donáth apját elítélték, és senki nem vitatta, hogy amit tett, nem volt undorító, de ez itt nem erről szól. Ez volt az első blikk, majd gyorsan vette a kalapját, azaz bejelentette távozását a Novák-féle tanácsadói testületből. Mert ő ebből nem kér. Nem is csodálom. Ez van, amikor az ember rádöbben, hogy amit eddig orrbefogva vagy jófejségből (?) csinált, az hirtelen vállalhatatlanná válik. Van ilyen és remélhetőleg még lesz is, és ez a jobbik eset. Sokan írták, hogy respect, és valóban értékelendő a távozás, ugyanakkor szerintem eleve egy ilyen felkérést az ember egyszerűen nem vállal el. Ha 2010 után nem egy kő alatt élte az életét, akkor 2022-ben nem szegődik a Fidesz államelnökének szolgálatába. 

Annak a Novák Katalinnak a szolgálatába, aki egy hete tulajdonképpen sunnyog és lapít, olyannyira, hogy még arról is elfelejtett beszámolni a híveinek, hogy éppen Dohában tartózkodik a vizes világbajnokságon. Egyetlen kikényszerített megszólalása volt kedden, amikor az örmény államelnök oldalán tartott sajtótájékoztatón az áldozat szerepébe rándulva, szemmel láthatóan zavarba ejtően feszengve igyekezett elmaszatolni az érdemi választ az ATV riporterének kérdésére. Azóta is mély a kuss és fojtogató a hullaszag a Sándor-palota irányából, a főnöke tegnapi alkotmánymódosítási megalázása kapcsán a hivatala által kiadott jó szívű közleményt hagyjuk. Ezért teljesen jogos, hogy a közvélemény nevében egy ellenzéki politikus, bármelyik politikus válaszokat vár. Az meg nem válasz, hogy az összes propagandagyáros Kocsis Máté nyomdokaiban csaholva nekiáll baloldalazni, sorosozni és brüsszelezni. Ez eddig is minősíthetetlen volt, de ebben az ügyben rohadtul kevés lesz, bassza meg az ég.

Egyébként a fent említett Gundel Takácsnak első lendületből, Donáth Anna nyílt levele előtt kellett volna számonkérnie a főnököt. Bár sejtéseim vannak, felfogni nem tudom, hogy mi alapján lett összeválogatva ez az illusztris társaság, amelyik tanácsokat osztogat Júdás golyóstollának, de legyen. Olyanok mint Szörényi Levente, a szellemileg és erkölcsileg csúnyán vénülő zenész, Schmidt Mária történelemhamisító milliárdos, egyben Orbán jobb keze, Balog Zoltán, miniszterből lett szekértoló püspök, Tomán Szabina, Kovács Katalin olimpikon, hadd ne soroljam. Ezek az emberek milyen miben adnak tanácsot Sándorpalotánénak, ha erről a súlyos és vállalhatatlan esetről nem hajlandóak megszólalni? Vagy ezek nem közéleti tanácsadók, nem az emberek, a társadalom, a nemzet érdekeit képviselő bölcs emberek? Hanem micsodák? Novák személyes igényeit elégítik ki? Gundel Takáccsal fejtörőzni szokott? Tomán Szabinával diétázik, aki mára jutott el a felismerésre, hogy nem lesz cinkos? Baloggal imádkozik, Lackfi Jánossal (aki második nekifutásra szintén távozott) verset elemez, Kovács Katalinnal edz, Szörényivel meg a zongorán furulyáznak? Vagy mi folyik itt? Vagy azért bírt átmenni ez a szégyenletes ügy rengeteg tanácsadón, igazságügy miniszteren és a mélyállam egyéb szereplőin, mert senkit nem érdekelt, hogy kit és miért mentenek fel egy szélsőségesen, védhetetlenül ocsmány bűncselekmény alól? Vagy csak szórakozásból játssza Pilátust a magyarok nagyasszonya? Mert ő szíve szerint inkább egy szerencsétlen félnótást engedett volna szabadon, de a nép inkább a pedofilt szerette volna szabadon látni? Vagy mi az isten folyik a palotában? Istent játszva nézik hülyének a populációt, és mentegetik fel magukat mindenféle erkölcsi felelősség alól? A politikai felelősséget hagyjuk, az kizárólag az Orbán-kormány sara.

Undorodom a pedofíliától – mondta bele könnyes szemmel a kamerába Novák, és kérte ki magának, hogy őt ezzel vádolja bárki is. Ha ez így van, akkor miért van most ügy? Ha meg nem tudott róla, egyszerűen csak aláírta, amit az orra dugtak, az még annál is hiteltelenebbé teszi azt a közjogi méltóságót, aki a nemzetet, annak egységét hívatott megtestesíteni, hiszen leszarja azt a felelősséget, amit visel. Ezek szerint felületesen és trehányan végzi a munkáját, miután a családvédelmi miniszteri bársonyszékből átcsüccsent a Sándor-palota trónusába? Ebben az esetben is gyönyörűen megmutatkozik a népi bölcselet, miszerint az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Konkrétan a magát család- és gyerekvédelmi géniusznak tituláló kormány és annak felkent szócsövei, akik mindenkit leugatva bélyegeznek meg másokat, aztán a végén kiderül, hogy ők a legsárosabbak abban, amit mások fejére olvasnak. Morál? Ne röhögtess! Ezeknél? Kussolás, sunnyogás, időhúzás, majd támadás és egész pályás letámadás. Mert ne azzal foglalkozzon a nyilvánosság, ami a valóság, hanem azzal, ami nettó hazugság. Ez a Júdás-féle politika.

És igen, maximálisan egyetértek a kolléga tegnapi gondolatmenetével, miszerint nem lehet véletlen az sem, hogy futni hagyták a bírósági iratokat fotózgató takarítónőt, aki fene tudja milyen kompromittáló anyagokat szállíthatott a rogáni propagandagyárnak másokról, amiket aztán kiszivárogtatva járattak le ellenzéki politikusokat. Undorító és aljas maffiamódszerek ezek, amelyekben egytől egyig benne van minden káder. Ez a mélyállam lényege. A párthűségen alapuló, aljas szándékból előre kitervelt és végrehajtott disznóságok véghezvitele, majd azok eltussolása. Központilag. Akik most kikérik maguknak, meg akik ott sem voltak, és különben is. Az, hogy Novák teljes pompában és csillogásban éli az életét egy palotában, és azért kap havi több milliós fizetést, hogy kiderüljön, ezért szemet huny ilyen súlyos dolgok felett, és minden gyalázatos törvényt aláír, amit az elvtársai a parlamentjükön átnyomnak. Számomra ez is mind a maffiamódszerek tárgykörébe tartozik. Aminek egyetlen célja, hogy egy emberként védjék a főkorrupt hatalmát, bel- és külpolitikai pusztítását, és annak súlyos következményeit. Mert következmény mindig van, legfeljebb nem kerül bele a KESMA híradásába.

Ellentétben a bután a kamerába néző Júdás tegnapi monológjával, ami viszont úgy került bele a KESMA-ba, hogy a kontextust, az előzményeket elfelejtették kibontani. Ebből Az ember tragédiáját sokszorosan felülmúló, szégyenletes melodrámából kiderült, hogy ő majd most megoldja, kettévágja a gordiuszi csomót, ami ő maga kötött  Sándorpalotáné nyakára. Majd ő  most nindzsa harcosokat megszégyenítő keménységgel félbehasít, miszlikbe vág, és az alaptákolmányát is módosítja a másik kezével. Mintha azzal lenne a baj, nem a hozzá hasonló morális hulladékanyaggal, amivel körülvette magát. Úgyhogy ma természetesen elmaradt az igehirdetés a Kossuth rádióban, ma nem válaszolt a saját magának feltett provokatív kérdésekre, most méricskélik a közvéleményt, szondáztatnak, kivárnak, és majd döntenek. Dehogy Novák, majd ő eldönti, mi legyen tovább. 

Szóval az elcseszett járványkezelésen nyerészkedő állampárt, amelyik több száz milliárd forinttal nyúlta le az adófizetőket a halált is kihasználva, amelyik a legmagasabb áron vett orosz olajat és gázt a mi kontónkra, amelyik reggeltől estig ipari mennyiségben szívja a vérünket és a befizetett adóforintjainkat, hogy ők luxusban éljenek és kényük-kedvük szerint uralkodhassanak, amikor bukta van, ennyit bírnak mondani, mint Gulyás Gergely a Hír Tv-ben: a baloldal. Ennyire futja, ennyit tudnak, részükről a téma le is van zárva. Pedig nincs ez lezárva. Az a minimum, hogy Novák takarodjon abból a székből, ahol egykor például Göncz Árpád ült, és ne amortizálja tovább legalább ennek az intézménynek az amúgy is megcsúfolt tekintélyét. Legyen már vége ennek az undorító, fejétől bűzlő, minden pórusában rothadó rezsimnek. Remélem, ma délután sokan lesznek a Belügyminisztériumnál és a Várban. Elegen ahhoz, hogy végre egyszer valaminek legyen következménye. 

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább