NEHAZUGGY

A megszerzett kiváltságokat mindenáron meg kell védeni

Vogronics András | Január 17, Szerda | 10:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tiszteletem mindenkinek! Kedves feleim, aki eddig még csak nem is sejtette, az most már pontosan tudja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint magyar vendéglátója nagyon népszerű Szlovákiában a normális emberek között. Nehéz másképp értékelni, mint hogy ez a kemény, nem a kád széle! Ezek szerint akik nem normálisok – Fico ilyennek tartja a saját polgárai egy részét, és hangosan ki is mondja -, azok között meg nem. Ha ez így van, akkor az illusztris vendég tulajdonképpen elegánsan sértett vérig olyan magyarokat és szlovákokat, akik nincsenek hanyatt esve Júdás Viktor 14 éve tartó, tatárokat is megszégyenítő Európa- és ország dúlásától és fosztogatásától. A szlovák azt is beszélte a szájával – égig magasztalva az előtte szólót -, hogy Júdás a nemzeti érdekért harcol, kiáll országa szuverenitása mellett. Mélyen egyetértett Orbánnal az illegális migráció kérdésében, és természetesen abban, hogy Ukrajna ügyének nincs katonai megoldása.

Nagyon szép, bár kevéssé megható, amikor két korrupt despota ennyire egy húron pendül, és ennyire tökéletesen ugyanazt gondolják mind Európa, mind az általuk fogva tartott országuk jövőjéről. Lefordítva: a lopott, antidemokratikusan megszerzett kiváltságokat és jogokat meg kell védeni!

Ezen túlmenően is volt ennek a tegnapi összeborulásnak is egy alig diszkrét bája Meg aztán van ennek a nagy összeborulásnak is egy diszkrét bája, amit az idő múlása nem tett semmissé. Nevezetesen az, hogy Robert, a szlovák 2012-ben még durván magyarellenes kampányt folytatott az érintett, vagyis a szlovákiai magyarok ellen. Sőt, talán emlékszünk még 2006-ra is, amikor Fico hatalomra került. 2006 júniusában került kormányra a magát baloldalinak valló, valójában populista, ambíciói érdekében a magyarellenességtől sem idegenkedő Robert Fico, aki a kormányalakítás érdekében hajlandó volt a szélsőségesen magyargyűlölő Jan Slota pártját koalíciós társsá tenni. Ez volt az az év, amikor augusztusban Malina Hedviget összeverték szlovák huligánok azért, mert magyarul beszélt Nyitrán. Végül is nem lett belőle semmi, mert a Robert, a szlovák által vezetett kormány addig hajlítgatta a valóságot, ameddig az nem lett belőle, amit akart. Tettes: szlovák szélsőségesek. Ok a támadásra: magyarellenesség. Forrás: Malina Hedvig vallomása. A kormány verziójában a tettes: magyar szélsőségesek. Ok a támadásra: Szlovákia befeketítése. Forrás: a szlovák média.

Igazából ebből az egész hányadék és elvtelen összeborulásból is nagyon jól látszik, hogy Júdásnak semmi sem drága, az ő esetében a cél minden körülmények között szentesíti az eszközt, és ha ez az eszköz egy baloldali (az általa évek óta következetesen köpködött baloldalról beszélünk), de hozzá hasonlóan szintén populista szarházi, akkor ő a leszarom, lenyalom kártyát is gátlástalanul kijátssza. Mert a lengyel haverjai bukása után kell valaki, akivel kézen fogva bomlaszthatja tovább azt az egységet, amit kétségbeesetten próbál megvédeni tőle az Európai Unió többi tagja.

Ugyanakkor most azért igencsak nagy lehet a zavar a nacionalista, revizionista, szélsőjobbos hívek szürkeállományában, látva, hogy a bálványuk a tenyerén hordozza annak az országnak a vezetőjét, akiről egyébként a korábbi kotta miatt nincsenek túl jó vélemények. A Mi magyarok nevű szürkezónás Facebook-oldalon ilyen és hasonló véleményekbe lehet botlani: Ideje volna végre eltörölni ezt a hungarofób és végtelenül aljas, gonosz, gőgös, pökhendi és cinikus államot a szülőföldünkről.

De hát nem úgy van az. A nagyfene hazaszeretet, a túlcsorduló magyarkodás, a magyarság mindenek fölött védelmezése most nem annyira fontos tényező, egy fontosnak vélt szövetséges simán átírja a forgatókönyvet, és az elvek, amelyek sosem tartoztak Júdás erősségei közé, most is landoltak, ahol már oly sokszor: a szőnyeg alá besöpörve. Ennek ellenére és éppen ezért azt vélelmezem, hogy patikamérlegen, grammra vannak kiszámolva ezek a sok minden korábbit át- és felülíró megmozdulások, hiszen semmit nem lehet a véletlenre bízni. Főleg nem a támogatottságot. A támogatottság pedig egyelőre töretlen a mi túlsúlyos diktátorunk oldalán, közel akkora, pontosabban jóval nagyobb, mint az éppen az USA-ban turnézó parókás bohócé, aki szarrá verte Iowában kihívóit. Nagyon úgy néz ki, hogy globálisan kezd visszafordíthatatlanul meghülyülni a világ, amire én sem tudok jobbat mondani, mint hogy megérettünk a pusztulásra.

Nagyon úgy néz ki, hogy ha ez így megy tovább, akkor az USA is beleesik a saját csapdájába. Megint. Nem tanult a történelemből, ahogy mi se. A Capitolium ostroma után szerintem Trumpot le kellett volna tartóztatni, nem pedig kesztyűs kézzel bánni vele, mert úgy néz ki, hogy ez a mártírszerep, amibe sikeresen belefeszült, még jól is jött neki a népszerűsége növeléséhez. Ugyanez a helyzet Júdással is. Ha annak idején lett volna bármi következménye annak, hogy kordont bontott, meg hergelte a tömegeket, akkor még az is lehet, hogy most nem lenne itt a nyakunkon, és nem terrorizálna sem minket, sem az Európai Uniót. De ez már veszett fejsze nyele, és azzal kell beérnünk, amit valamilyen szinten saját magának is köszönhet a meglehetős teszetoszaság állapotában lévő ellenzék. Az az ellenzék, amelynek nem igazán hallani a hangját, ezzel szemben e sorok írásakor éppen ott ült az ATV stúdiójában a jachtozó-kurvázó Borkai Zsolt, aki pénzt gyűjt a kampányához, mert újrázni készül Győrben. Ez is gyönyörű, nem?

És ha már ATV: azt is megtudtuk, hogy Tüttő Kata nem indul az önkormányzati választáson, inkább elmenne Brüsszelbe EP-képviselőnek, mert ott többet tudna tenni az MSZP-ért. Pardon? Kiért? Nem arról van szó inkább, hogy megnézte, hogy ott milyen jó kis fizetést lehet kapni, és nem a fideszes közutálat tárgyát képező bűnös város érdekében harcolni az elemekkel? És akkor ne gondolja az ellenzéki választó, hogy ezek mind megélhetésiek? Nehéz ilyet elvárni bárkitől, pláne egy sokszorosan csalódott polgártól, akit minden választás előtt azzal hitegetnek ugyanazok, hogy na majd most biztosan legyőzik Orbánékat.

És végül a keretes szerkezet miatt hadd idézzem fel, hogy Szijjártó kivételesen nem a levegőben volt Fico tegnapi látogatása idején, hanem a helyszínen, a Karmelitában, és úgy ölelgette a szlovák külügyminisztert és kíséretét, mintha Dzsudzsák Balázsok lettek volna. És hogy nehogy félreértsük, ő is megmagyarázta, hogy minek tulajdonítható ez a hatalmas kebelbarátság: A Robert Ficóval 2014-ben kötött megállapodást maradéktalanul végrehajtottuk, aminek köszönhetően 20-ról 40-re növekedett az országaink közötti határátkelőhelyek száma. Most itt az ideje a második magyar-szlovák együttműködési csomag megalkotásának.

Ha ez így van, és ha innen nézzük, akkor én már nem tudok ehhez semmit hozzátenni, legfeljebb a NER udvari dalszerzőjének néhány sorát: Sajnos nem állnak össze a mondatok, / Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, /Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, / azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!