NEHAZUGGY

Híd-avatás

Tamás Róbert | Január 15, Hétfő | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 692,930 forint, még hiányzik 2,307,070 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! És igen, végre sikerült! Orbán Viktor, népünk bölcs vezére, Európa ~~súlyos terhe~~ erős embere, négyszeres családapa – de hova tűnt Gáspár? -, hatszoros nagypapa, a vétók koronázatlan királya, az Európai Unió trónjának várományosa – ha csak a trónraülés előtt meg nem vonják a szavazati jogát – nem csak az inflációt törte le vitézül, ahogy erről a kolléga a tegnap reggeli posztjában derűsen beszámolt, nem csak a háborútól védett meg minket, és nem csak a rezsit védte meg tőlünk, hanem egyesítette Európát, de legalábbis ezt a fertályát a kontinensnek. Ugyanis a mai áremelés után – éljen a zuhanó infláció! – aki csak teheti, külföldön fog tankolni, közben hamarosan életbe lép az az új, nagyszerű találmány, hogy a határon túli magyarok ingyen utazhatnak kicsiny hazánkban, lényegében közelebb hozta egymáshoz a különféle országokat és népeket. Ez az ingyenes utazgatás egyébként is remek ötlet, nem lehet elégszer méltatni! Ha eddig nem volt eléggé feszült a helyzet az erdélyi és az itteni magyarok között – mert igazából ők azok, akiknek és akikről szól ez az egész történet, mert ők vannak elég sokan és ők azok, akik úgy megharagudtak az anyaországiakra a sikertelen és eredménytelen népszavazás után, hogy azóta sem tudtak, de soha nem is akarnak megbocsátani, hogy azóta is egyrészt hisznek Orbán Viktor hazugságainak, másrészt akár bosszúból is rá szavaznak – holott már az sem normális, hogy egyáltalán itt szavaznak, holott soha nem éltek, talán soha nem is jártak itt – nekik szól minden ilyen gesztus, nem másnak. Szóval alighanem ezt is kimérték patikamérlegen a politikai méregkeverők, hogy ideje ismét egymás ellen hergelni az erdélyieket és a magyarországiakat, talán csitultak a kedélyek, fene tudja. Ez egy viszonylag olcsó döntés – hiszen a magyar adófizetők fogják finanszírozni az ingyenes utazásokat, mert persze a valóságban semmi a világon nincsen ingyen, azt valakinek fizetnie kell -, ezzel szemben mondjuk ha egy honfitársunk teszem azt Salgótarjánból Budapestre kénytelen utazni valamilyen orvosi kezelésre – mondjuk kemoterápiára, mondjuk hetente, mondjuk hónapokon keresztül, közben vérvételre, kontrollra is el kell ugrania alkalmanként, és ne jöjjön senki azzal, hogy így nem dolgozik az ember mert de, sokan dolgoznak így – és ezt úgy teszi, hogy közben dolgozik akár munkahelyen, akár a vállalkozásában, de nincs autója, vagy nem érzi biztonságosnak kezelés után volánhoz ülni, ha nem jár neki valami kedvezmény, akkor oda-vissza kifizet 4400 forintot alkalmanként, amit vagy ki tud gazdálkodni vagy nem, ám nem gond, olyankor amúgy sem acélos az ember étvágya, de közben mindenképpen vigasztalja az a tudat, hogy ő is finanszírozhatja az adójából a nemzettestvérek utazgatását, az mindenképpen gyógyító erővel bír. És ez nem demagógia, ez egy létező élethelyzet. Az ország emberekből áll ugyanis, akik ilyen és hasonló problémákkal küzdenek, próbálnak talpon maradni, miközben a saját kormányuk naponta lép a torkukra, mert nem tudják, vagy tudják, de leszarják, hogy élő, lélegző lények sorsa fölött döntenek úgy, hogy közben oszlopokba rendezett adatokként kezelik őket.

Miután viszonylag friss fejlemény ez az ingyenes utazás, többször belefutottam fórumokon, hírportálokon a kommentekbe, és persze nem csak magyarországi, külhoni magyar oldalakon is, érdekes felfedezést tettem. Az erdélyi magyarok – itt jelezném, hogy egyáltalán nem mind, közöttük sincsen arányaiban több Orbán-hívő, mint a magyarországi magyarok között. Valószínűleg több szellemi árvízkárosult sincs több ott, mint itt, de ahogy itthon, úgy Erdélyben is ők a zajosabbak – olyan, mint az ideális szavazó; nem felejt és nem tanul. Ámulattal olvastam azokat a hozzászólásokat, melyekben a külhoni honfitársunk arról elmélkedik, hogy ő lényegében sokkal magyarabb, mint az irigykedő bennszülöttek, mert neki naponta meg kell harcolnia a magyarságáért, és igazából Magyarország tartozik neki, aki pedig sajnálja tőle ezt az ingyenjegyes-gesztust, az cseréljen vele helyet, költözzön oda és majd megtudja, milyen keserves dolog külhoni magyarnak lenni! Én azt nem vitatom és eszembe sem jutna eltagadni, hogy nem olyan régen, történelmi távlatban percekkel ezelőtt, ám emberi mércével bizony már jó régen volt ez igaz. Azóta változtak a dolgok, de ha még mindig az ősi dicsőségbe/ősi sérelmekbe kapaszkodva tépkedjük a hajunkat, akkor nemhogy nem tudunk élni a változások adta lehetőségekkel, nemhogy nem tudunk örülni, de értékelni sem tudjuk, hanem észre sem vesszük azt, hogy közben változott a világ. Ellenben a mi kis háztáji diktátorunk felismeri az ebben rejlő lehetőségeket és természetesen (vissza)él is vele gondolkodás nélkül. Amelyik külhoni honfitársunknak annyira hiányzik a megalázottság, jogfosztás, haszonállatnak nézés, az bátran költözzön Magyarországra, itt megtapasztalhatja.

Az már biztos, hogy teljesen tájékozatlan vagyok, mert eddig elkerülte a figyelmemet a Nemzeti Összetartozás Hídja. Láttam persze itt-ott említeni, de úgy voltam vele, csak valami trollkodás lehet, ilyen hülyeség egészen biztosan nincs még nálunk sem. Erre nem szembe jött a valóság? Merthogy a híd épül, mégpedig két hegy között. Sátoraljaújhelyen. De nagyon jó nekünk! Ezek építik a hidat, de tényleg. 80 méter magasan, az alant élő emberek otthonai fölött tartoznak ők össze nemzetileg a mi 4 milliárd forintunkból, ami tutira legalább a duplája lesz, mire elkészül az a szar, már ha elkészül valaha. Ha soha nem készül el, akkor a háromszorosába fog kerülni. Véreim? Konzultált valakivel a kormány, hogy akarunk-e mi ilyen tökéletesen értelmetlen, ám sokak életét megkeserítő – és mint kiderült, nem csupán keserítő, de veszélyeztető – hidat? Mert ha igen, én arról is lemaradtam. Esküszöm, én tényleg ne hiszem el ezt az országot! Remélem, a nemzeti dalnokok, szerzők és egyéb nagyon művészek már dolgoznak valami csodás műsoron, de legalább egy jó kis nemzeti nótát összedobnak. Mert fontos a híd-avatás, ezt már Arany János is megmondta. Jajnekem!

Jó ébredezést, elviselhető hétfőt kívánok mindenkinek! Indítsuk a hetet kedvenc erdélyi bandámmal! Akinek van humorérzéke, az rossz ember nem lehet.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!