NEHAZUGGY

Figyeljünk és tanuljunk a lengyelektől

Lázár Gergő | 2023. December 19, Kedd | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután megalakult az új kormány és kiderült, hogy többé nem a PiS lesz a kormányzó erő a baráti Lengyelországban, azóta sokan beszélnek arról, sokan találgatják, hogy milyen változások következhetnek be. Ezen változások egyike a köztévéhez köthető, amelyet Donald Tusk vissza szeretne állítani a közszolgálati pályára. Köztudomású ugyanis, hogy Orbánhoz hasonlóan a PiS vezetése is propagandaeszközzé silányította a közmédiát, amely nem tett mást, mint hogy teljesen átmosta az emberek agyát. Nagyon hasonló módon a magyar közmédiához, amely a Fidesz szócsövévé vált, és amely adófizetők több mint 100 milliárdját költi el évente arra, hogy teljesen átlátszó hazugságokkal tömje meg a szavazók fejét. Nos, ennek az állapotnak a megváltoztatása nem túlságosan meglepő, hiszen ha Tusk valódi demokráciát szeretne, ha érvényt akar szerezni a választási ígéreteinek, akkor el kell távolítani minden olyan, magát újságírónak hazudó pártfunckionáriust, aki évek óta nyíltan hazudik élő, egyenes adásban. Ezt nem csak én mondom, hanem olyanok is, akik ott dolgoztak éveken át. Az egyik lengyel tévés nem sokkal a választás után egy varsói vitafórumon azt mondta:

„Bűntársként mondom […], a TVP-nél a sztálini logika érvényesült: aki nincs velünk, az ellenünk van. Az egész nemzetet egyszerűen meggyaláztuk a propagandával, amit az elmúlt hónapokban árasztottunk”.

Elég egyértelmű tehát, hogy mi folyt és mi folyik ott a mai napig, ezért azon meglepődni, hogy az új kormány rendet kíván tenni ezen a fontos területen, legalábbis álszent. Ám a Mandiner egyik állandó szerzője átlátott azonnal a szitán, a következő főcímmel számolt be arról a tényről, hogy Tusk rendeltetésének megfelelően kívánja átalakítani a köztévét:

Döntött Donald Tusk: elfoglalja a köztévét, bármit is mond az Alkotmánybíróság. Aki bújt, aki nem, kezdődik a lengyel jogállam helyreállítása.

Gondoljunk csak bele abba, hogy idehaza mi történne, ha valaki más kerülne hatalomra. Minden épeszű, demokráciapárti vezető azzal kezdené, hogy újra függetlenné teszi a köztévét, és valamit tesz a nyomtatott, vidéki sajtó helyzetével is. Persze ezzel egy időben sok más változást is eszközölni kell, hogy valóban kivitelezhető legyen a demokrácia helyreállítása, de ennek az egyik alapeleme, az első lépése a sajtószabadság visszaállítása, amely sem Lengyelországban, sem pedig Magyarországon nem igazán létezik/létezett.

A propaganda az egyik olyan eszköze Orbánnak, amely talán a legnagyobb mértékben tehető felelőssé azért, ami ebben az országban történt az utóbbi évtizedben. A gyűlölet szítása, a xenofóbia és rasszizmus elterjedése, valamint a melegek elleni utálat is a köztévé áldásos tevékenységének „köszönhető”. Bármennyire szomorú ezt kimondani, ebben társtettes, bűnrészes minden dolgozó, aki az Orbán-kormány alatt ennél a csatornánál dolgozott. Nincs mentség erre, hiszen aki oda megy, az pontosan tudja, mit vállal ezzel. Olyan nincs, hogy kellett a pénz, vagy egyébként is elvégezte volna ezt a munkát valaki, szóval teljesen mindegy, hogy elvállalja-e a munkát, vagy sem. A lengyelek legalább meglépték azt, amit a magyar szavazók képtelenek voltak, és a változásra szavaztak. Minden más épeszű nemzet elzavarta már az ideiglenesen felette uralkodó populista despotát, de mi erre még mindig képtelenek vagyunk. Mondjuk az tény, hogy a szlovákoknak sikerült újra megszavazni egy olyan embert, aki hasonló kvalitásokkal rendelkezik, mint Orbán Viktor, de ez legyen az ő bajuk.

Mi viszont – ha már nem voltunk képesek eltakarítani a maffiakormányt a hatalomból – legalább figyeljünk és tanuljunk abból, amit most a lengyel kormány véghezvisz. Tanuljunk a hibáikból és abból is, hogy mi az, ami működik és mi az, ami nem. Annyi lehetőségünk volt már arra, hogy tanuljunk másoktól, de nekünk ez nem nagyon szokott menni, most viszont egy borzasztóan fontos történésről van szó. Ha Donald Tusk és kormánya képes visszavezetni a demokratikus Európába az országát, akkor számunkra is marad remény arra, hogy egy napon nem kell lehajtott fejjel járnunk-kelnünk külföldön azért, mert az ország miniszterelnöke egy korrupt, útszéli tahó. Persze még hosszú az út addig, de legalább figyeljünk, és tanuljunk ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogy Orbán leválthatatlan. A jelenlegi választási rendszerben lehet, hogy valóban az, de végső soron a nép kezében van a hatalom, és ezzel Orbán Viktor sorsa is. Egyszerűen élni kellene ezzel a jogunkkal és hatalmunkkal, amely önmagában a demokrácia alapja.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!