VENDÉG

Rosszkedvünk tele és Télapója

Figyu, meglátásom szerint OV minősítése kívül esik az értelmes közbeszéd keretein. Mindaz, amit tesz, ahogy teszi, lényegileg a kriminológia, a bűnüldözés keretein értelmezhető érdemben. Alig van a Btk.-nak olyan passzusa, amelyet ne gyaláztak volna meg, sokadíziglen. De még ennél is vérlázítóbbak azok a törvényhelyek, amelyek soha nem kerülhettek be a magyar büntetőjogi tényállásba. Gondolok pl. a nepotizmus üldözésére, a törvényhozással elkövetett törvénytelenségekre, a visszamenőleges hatályú jogalkotásra, a központilag irányított jogtalan előnynyújtásra. 

Személyes ámokfutásánál is sokkal kártékonyabbak annak következményei. Ebben a vonatkozásban ne azt nézd, amit ez a gézengúz csinál, hanem azt, amit az őt kiszolgáló személyzet művel. Az egyetlen szóval kormánymédiának nevezhető siserehad gyűlöletcunamija – belátható időn belül helyrehozhatatlan – károkat okoz a magyar néplélekben. A képzelt ellenséggel való hadakozás, a tények teljes semmibevevése, a rég- és közelmúlt történelemi eseményeinek tudatos és célzatos megmásítása, a karaktergyilkolászás egy olyanfajta tömegpszichózist generál, amelynek következtében bármi megtörténhet, ha egy könnyelmű kéz a gyújtózsinórt meggyújtja.

A Vezérnek és az Ő tetteinek orgazmusszintű dicsőítése túlmegy minden határon, minden értelemben. A Főtulajnak már nem elég ez a kicsinyke lepusztított földdarab – Őkelme nemzetközi babérokra, világbefolyásra alkalmas pozícióra vágyik. A V4-eken belül ugyan nem sikerült élre törnie, de oda se neki!… 

Aki a jelenlegi közpolitika lényegét szeretné behatárolni, felejtse el a miniszterelnök – és a közvetlen körét képező tejbetökök – önkorlátozott verbális megnyilvánulásait. Ami konstans és az elhallgatottat is megmutató: a magukat influenszereknek kikiáltó médiamunkások tudatmanipuláló agressziója. Nagy a nyüzsi a verbálfronton, lehengerlő a másodhegedűs orákulumok vérgőzös, ellentmondást nem ismerő vergődése a köz- és szociális médiában: nyomtatott sajtóban, a Youtube-on, a Facebookon, az X-en. Békepártiság? Akkora az oroszbarátság / ukránellenesség a visszhangvilágban, hogy aljasabb már nem is lehetne. Nyugati szövetségesek? A keleti diktátorok és életviszonyok fényezése folyik. Minden elhangzik az alfélen, amit föntebb kimondani ezidőtájt még kínos lenne. Az Európához való felzárkózás? Hol van már az a pénz?!… Majd a NATO megvéd bennünket? Ugyan! Fegyverkezünk ezerrel – pontosabban ezermilliárdokért. Mert olyan gazdagok vagyunk! 

Érted, Cica? Magyarország haláltusájához asszisztálunk, csak azért, hogy néhány tízezren dőzsölhessenek a hullazsákok szomszédságában – és egyvalaki kiélhesse a korai szakaszában felhalmozott frusztrációit. 

*

Akkor szégyen ez a pacák az országra nézvést, hogy jó időbe beletelik majd, hogy felfogjuk, átlássuk a maga teljességében. Szögezzük le először is, hogy ha olyan is lenne, aminek képzeli és mondja magát, ill. amilyennek próbálják elhitetni bérencei, akkor sem nyomna túl sokat a latban a világ politikai porondján. Kicsi országnak hiába nagy a gazembere, valójában nem oszt, nem szoroz a tágabb térben.

Tagja vagyunk azonban két fajsúlyos közösségnek is, az EU-nak és a NATO-nak. Mindkettő megkerülhetetlen tényező a világpolitikában. Mindkettő demokratikusan működik, azaz a legkisebb országnak is szava van. És ezt az országot sajnálatos módon ő képviseli ezekben a formációkban. Szavazati jog illeti meg ebben a minőségében. 

Ez az, amivel visszaél ez az úrhatnám, figyelemhiányos mitugrász. Pontosan tudja, hogy egy – szervezeti hovatartozásunkkal inkompatibilis – diktatúrát működtet, önnön magával a csúcsán. Ő felel mindenért, a többiek csak a bűntársai. Azt is tudja, hogy a világuralmi pozícióinak visszaszerzésére törő orosz érdekeket kell kiszolgálja, egyrészt mert harmatgyenge rendszerének kell egy erős, kipróbált óbarát. A „megszűnő Nyugattól” kényuralmához nem remélhet támogatást. Hogy mégse utálják ki időnap előtte, hogy a progresszív nemzetközi alakzatok szétzilálására vonatkozó moszkvai megbízását valamelyest valamiképpen teljesítse, minden lehetséges módon keresztbe tesz az partneri döntéshozóknak. Ennyi telik tőle, a szellemi vakságon és a dacos sértődékenységen kívül. A vétójogával próbálja manipulálni őket, legyen szó Svédország NATO-csatlakozásáról vagy Ukrajna EU-tagságáról. Mindeközben a joggal visszatartott fejlesztési forrásokat követeli, persze a feltételek negligálása mellett. Kampányol, prüszköl, köpköd mindenre és mindenkire, ami vagy aki nem értékeli az ő „virtuskodását”. Hazudik, csúsztat, henceg, inszinuál, zsidózik, a legszánalmasabb módon és mértékben. Birtokán a rögvalóság helyét átvette a ködvalóság.

Amiként kikoptunk a „brüsszeli” konzervatív-liberális Néppártból, ugyanúgy leszünk kénytelenek kisompolyogni ezen szervezetekből – hogy miért? Mert nem vagyunk odavalók! Azért nem vagyunk odavalók, mert viselkedni sem tudunk ott, ahol ez norma. Mert lejárattuk magunkat azzal is, hogy tétlenül eltűrjük: ez a public figure zsebre vágja a teljes országunkat. Nem véletlen, hogy folyton a zsebében matat.

Eltartjuk a családját, a komplett klientúráját, a döntéseinek a végrehajtóit, a hangadóit. Hagyjuk, hogy kifosszanak bennünket. Ehhez a tolvajláshoz képest a maga idejében a padlássöprés köztisztasági segítségnyújtás volt.

*

Végighallgattam A Közbeszélyes szokásos péntek reggeli rádiós monológját. 

Hát az többet mond minden szónál!

*

Kis kifli vagy nagy kifli?…

Tiplizhetne a kripli!,,,

*

Üzentek nekem a hapcienda pucerosai – akik a piszkos munkát végzik –, hogy megütöm a bokámat, ha így folytatom.

Megyek, gyorsan félrekotrom a havat a járdáról, nehogy még el is törjem!

*

Az egy négyzetkilométerre eső hóhányók száma nálunk a legnagyobb az EU-ban.

Csak hó ne hullana olykor, mert azt aztán nincs aki eltakarítsa!

*

A „Soros-Hálózatban” az a legrosszabb, hogy annak is van rendszerhasználati díja, amelyet mi fizetünk. A(z Orbán-)rendszer használja, s az antiszemita, bűnbakképző gyűlöletpropagandának bizony nagy ára van!…

*

Az alapvetés az, hogy az átlagember – és, ugye, ők vannak többen – süket, vak, no meg hülye is. Ezért aztán bárki bármit mondhat. Semmi sem számít, csak ami per pillanat hasznosnak tűnhet. A legkevésbé sem kell igaznak lennie, annak sem kell tűnnie.

Hogy hol az írástudók felelőssége? 

Na ne röhögtess!…

*

Minden NER-képes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint hazudjék.

(Alaptörvény legújabb módosítása)  ☺

*

A Gránitszilárdságú x-ik módosítása után ideje lenne a Bibliát is rendesen újraírni, különös tekintettel a Tízparancsolatra!…

*

A disztingválás is a válás egyik formája.

*

Amig „Trianonnak” nem a nemzeti emlékezetben a helye, mindig akad olyan hatalom, amely trónszékként használja.

*

Bírom azokat, akik mernek öltözködni. Akik az aznap felvett ruhaneműjükkel, a hajviseletükkel is igyekeznek kifejezni az egyéniségüket, a világhoz való színes hozzáállásukat. Nem véletlen a diktatúrák azon törekvése, amely egyenruházkodásra igyekszik kényszeríteni a polgárait, csírájában igyekezve elfojtani a másság mindenfajta megnyilvánulását. Látjuk ennek jeleit mindenütt a világon, Észak-Koreától Afganisztánon át Iránig, ahol a hatóságok irdatlan dühvel vetik rá magukat a diktált divatot és frizurákat negligáló renitensekre. 

Valamely rendszer elviselése ott kezdődik, hogy azt kell viseld, amit mondanak Neked. Megboldogult ifjúkoromban, Erdélyben nálam is a hosszú haj és a nyugágyi vászonból készített csíkos nadrág volt a lázadás egyik formája. Ez folytatólagosan kiváltotta a munkás-paraszt kormányt alátámasztó közegek inzultusait. Volt hogy három milicista vagdosta zsebkéssel a hajamat. Ekkor az általunk még csudált Magyarországon – ahol mindenki magyarul beszélt! – a fiatalok körében gyakori és társadalmilag elfogadott, de legalábbis tolerált volt ez a hajviselet.

Rühellem viszont azt a mostani mélymagyar trendet, amikor megélhetési fideszcastrok és nyakignyál celebek olyan béna gatyákat, sujtásos bocskaikat, csiricsáré göncöket képesek magukra aggatni, amelyekkel kifejezni igyekeznek az itteni diktatúra és államvallások iránti olthatatlan hűségüket. A gyomrom is háborog az ilyen díszpintyektől!

*

Számos embernél édeskevés a láthatósági mellény ahhoz, hogy észrevetesse magát.

*

„Szépkorúként” a nyugdíjörvény az én periódusos rendszerem.

*

Nem purcant ki, csak stratégiai nyugalomba helyezte magát.

*

Ami vagy aki hiányzik, azt könnyű akarni!…

*

Én kérek elnézést a kedves Nőktől, hogy lépten-nyomon ennyi bunkó, érzéketlen, link, kapcsolatmérgező, felsőbbrendűség-tudattal megvert, hímsoviniszta „férfit” kell elviselniük!

*

Költőként rímsoviniszta vagyok.

*

Maci a málnásban IV.:

Aki rám ír: szexipari kisvállalkozó, a lightos vagy a hard kategóriából.

Akire ráírok: mihazánkos vagy fideszes.

Akkor már inkább a magány!  🙂

*

Maci a málnásban V.:

Egy brit fizikus-professzor a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban fejti ki kozmológiai új elméletét, mely szerint a téridő ingatag.

Tudtam!

Ha a téridő is ingatag, az Asszony mégis milyen legyen?!…

Nyuszikám, minden meg van bocsátva, csak gyere haza!…

Pandula Dezső

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább