NEHAZUGGY

Nem az agysebészek és Nobel-díjasok pártja

Jó reggelt, szebb napokat kívánok mindenkinek, mondjunk együtt csütörtököt! Egy dakota közmondás szerint az ember nem tudja megválogatni a szüleit, rokonait, de még az idő múlásával okleveles pedofillá váló gimnáziumi osztálytársait se, ellenben az elnyomóit a kormányát talán még mindig megválaszthatja. Ez jutott eszembe a Medián még majdnem friss és meleg kutatásáról, amelyik számos tanulságos részlettel szolgál. Egy konszolidált illiberális autokráciában – ezt minden alkalommal leírom, mert fontos – ugyan nem működik rendeltetésének megfelelően a közvéleménykutatás műfaja, ezzel együtt a Medián kvázi az egyetlen, amelynek a méréseit azért érdemes lehet komolyan venni (természetesen ameddig megérkezik a Századvég-Nézőpont-Alapjogokért Központ-Rogán-központ tengely minden tagadó iránymutatása és propagandacélzatú, nem is úgy van az helyesbítő mérése). A Medián szerint az van, hogy február óta a Fidesz bő négyszázezer rajongót és szimpatizánst veszített, a lakosság 65 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgaink, a magyarok több mint fele leváltaná Orbánt, ám ennek ellenére a Fidesz 30 százalékos támogatottsággal most is simán behúzná a választást. És miközben az állampárttól elpártoló százezrek rohadtul nem jelennek meg az ellenzéki pártok mögött, és miközben a mimagyarok 52 százaléka elhajtaná Orbánt,

két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitart a jelenlegi kormány mellett. Ők a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.

Nem gondolnám, hogy szükséges időt hagynom ennek megemésztésre, ellenben szerintem messze ez a legfontosabb megállapítása ennek a szeptember végi adatfelvételnek is, meg úgy az egész ország működésének is precíz lenyomata. Nem mintha eddig nem lett volna világos, hogy az egységsugarú, arcpirítóan primitív üzenetekkel, a disznókörömből vedelt pálinkával, gagyi TikTok videókkal és úgy általában a nemzeti büszkeség hamis húrjait pengető lájkvadász uszítással nyomuló Orbán-párt nem az agysebészek és Nobel-díjasok pártja. Ellenben azért teszik az éjt nappallá, hogy Magyarország az alacsony jövedelmű iskolázatlan néptömegek országa legyen. Be kell látnunk, hogy a legjobb úton haladnak efelé. Mert már most is igaz, hogy eljött annak az országnak, amelyet a legtájékozatlanabb, függőségbe taszított populáció akarata irányít.

Úgyhogy fogalmam nincs, hogy már megint mire alapozom a Navracsics miniszter töretlen optimizmusát jobbról előző kincstári optimizmusomat, a szebbnél jobb kilátásokra vonatkozó jókívánságaimat, amikor 2023 őszén, a fejlettnek és civilizáltnak gondolt Európai Unió határain belül azzal nyomul egy önkívületi állapotú rendőrminisztériumi államtitkár, hogy „egy jó konténertanterem sokkal jobb, mint egy régi százéves vagy pláne egy negyvenéves iskolai tanterem.” A marhára demokratikusan megválasztott, lassan tizennégy éve teljhatalommal, több mint tíz éven át böszme uniós pénzesőben kormányzó elnyomópárt politikai kinevezettje konkrétan azzal büszkélkedik, hogy annyira jól megy ez a kormányzás nevű dolog nekik, hogy mára oly mértékben lepusztultak az iskolák, hogy egy konténerben is jobbak a körülmények, mint azokban az épületekben, amelyeknek az állagmegóvása, karbantartása, felújítása az ő feladatuk lenne. Maruzsa Zoltán azzal vagánykodik a párttévében, hogy ja, bazmeg, még mindig van rosszabb alternatíva a tanulásra, tanításra egy szájbatekert konténernél.

És mi történik? Semmi nem történik, ha most vasárnap választani kellene, ugyanannyian nem mennének szavazni, mint amennyien elmennének a Fideszre szavazni, vagy szanaszét szavaznának egyéb pártokra. És mi lenne az eredmény? Csak a Fidesz, újabb kétharmad az egyharmadból. Tehát akkor nem logikus, hogy Maruzsa nertárs örül, és hatalmas az arca? Mert sztrájk és hergelés (?) nélkül indult a tanév, a felmondó tanárok helyett pedig mindig jönnek újak. Ja. Aztán ha mégse jönnek újak, mert konkrétan úgy állnak a számok, hogy egy nagyközségnyi pedagógus hagyja el novemberben az oktatási rendszert, akkor is van megoldás: ezentúl nem fogják megmondani, mekkora a tanárhiány Magyarországon. Sakk-matt. Bekaphatja a nyilvánosság is, és a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány. Na, akkor hőbörögjenek a hálátlan, hergelésre és önhergelésre hajlamos alattvalók. Amiről nincs adat, az nincs, a bűzölgő fekália pedig nem látszik, ha berúgjuk az ágy alá. Hogy a bűzétől megpusztulunk, az mindegy. Ez a sötét mentalitás irányítja ezt az országot.

Pedig akár be is tilthatnák törvényileg a tanárhiányt, ahogy Orbán és Szijjártó kipcsak haverjai, a türkmén demokraták 2020-ban tették a koronavírussal. Egyszerűen betiltották a francba. És megszűnt a járvány. A korabeli (2020 áprilisát írtuk) sajtóhírek szerint sikeres volt a dolog, mert Türkmenisztánból addig egyetlen koronavírusos fertőzést sem jelentettek, holott az ország határos Iránnal, ahol akkor már több mint 44 ezren kapták el a halálos kórt. Baráti, haveri ország, a béketábor tagja, amelynek uralkodójával a Fidesz teljhatalmú miniszterelnöke az augusztus 20-án tartott diktátortalálkozó alkalmával állítólag energiabiztonsági kérdésekről tárgyalt. Lazán kapcsolódó szál, hogy azon a felejthetetlen békepárti türk-kipcsak tűzijátékon volt jelen Azerbajdzsán leválthatatlan korrupt vezetője is, akinek az egyik kedvenc szórakozása, hogy örmény keresztényeket üldöz. Ilham Alijev azeri diktatúrája 120 ezer keresztény örményt üldözött el az otthonából, ehhez képest az Európai Unióban egyedüliként Orbán kormánya nem támogatja, hogy a hegyi-karabahi események miatt Azerbajdzsán ellen szankciókat vezessen be az EU.

Ja, és ezt nem Azbej Tristan örmény származású KDNP-s figurától, a Szijjártó-féle darálásügyi minisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkárától tudjuk (aki ennek nyomán azóta szégyenében lemondott), hanem Bóka János európai uniós ügyekért felelős, majdnem vadonatúj miniszter nyilatkozta rezzenéstelen pofával a francia Le Point hetilapnak. Miután az Európai Parlament képviselői szankciókat sürgettek az azeri kormány ellen, amiért az azeriek szeptember végén villámháborúval elfoglalták Hegyi-Karabahot, és mostanra lényegében minden ott élő örményt elüldöztek. Bóka arról lamentált – úgy, ahogy az elvtársai Moszkva háborújáról szoktak, gondosan ügyelve arra, hogy még véletlenül se kelljen nevén nevezni az agresszort -, hogy sajnálatosnak tartja, hogy eszkalálódik a helyzet, sajnálatosnak tartja, hogy katonai erő alkalmazása történt, de a szankciók úgyse fordítanák vissza a folyamatot (!!!!), úgyhogy miután annak is keresztbe feküdtek, hogy az EU tagállamai  közös nyilatkozatban ítéljék el Azerbajdzsán keresztény örményeket lerohanó villámháborúját, a muszlim diktátor elleni szankciókat sem támogatják. Keresztény magyar gógyi, analógia: az azeri baltás gyilkos elítélése se támasztotta volna fel az örmény áldozatot, úgyhogy inkább kiadtuk a gecibe a muszlimoknak, hogy nemzeti hősként ünnepeljék. Ez az aljadék, erkölcstelen, sötét mentalitás irányítja és formálja a saját képére az országot. Ennek az SZDSZ-szökevényből lett Orbán-inasnak azért elmagyarázhatná valaki, hogy szankcionálni nem azért szoktak senkit, hogy egy már megtörtént eseményt visszafordítsanak, hanem hogy az elkövetőnek világos legyen, hogy amit művelt, az nincs rendben, nem mellesleg hátha visszatart másokat is attól, hogy hasonló gazemberséget elkövessenek. Összehányja magát az ember attól, hogy hova aljasodott le ez a korrupcióban röfögő kormány, és hova rántja magával az országot.

A soraiban Szijjártóval, akinek a visítozása nélkül a Nap sem kel fel. Tegnap is kiordibálta magát az erkölcsi pöce mélyéről, a moldovai miniszterelnök-helyettes oldalán arról, hogy mimagyarok nem tehetünk erről a háborúról, semmilyen felelősség nem terhel minket, mégis folyamatosan fizetjük a háború árát (annyira persze nem volt vagány, hogy hétfőn elmenjen Kijevbe az uniós kollégákkal, és az ukránok szemébe mondja, hogy követeli az azonnali tűzszünetet), és arra is volt ideje, hogy Brüsszel nyakába varrja a migrációs nyomás erősödését Közép-Európában. Nem hiszem, hogy kérdés lehet bárki számára, hogy ezeket a romlott, erkölcsi vakondtúrásokat még bármi Európához köti. Ahogy kinéznek számukra a dolgok, ahogy nem érkeznek az uniós források, de sokasodnak a problémák, úgy maradnak csak az ilyen véres, korrupt autoriter rezsimek a barátaik között, mint Azerbajdzsán, Türkmenisztán vagy a Moszkva-párti, rothadó Szerbia.

Igen, Brüsszel a hibás mindenért, meg Stockholm meg Berlin, meg mindenki, aki a szövetségesük. Ezek a hanyatló rohadékok szabadítottak rá 1300 elítélt embercsempészt Európára, miután egy raklapnyi kétes hátterű letelepedési kötvényest hoztak be jó pénzért, hogy menjenek isten hírével. Sőt, az MNB csilliárdos veszteségéről is ők tehetnek. Nem baj, a migráció ügyében Szijjártó és bandája nélkül is megegyezésre lehet jutni Brüsszelben, és lassan mindenről a fejükön átlépve fognak döntéseket hozni, mert ha lassan is, de megértették, hogy kikkel állnak szemben. Elég baj ez nekünk, de hátha még azelőtt eszmélünk, mielőtt szuverén korrupték végleg lekapcsolják a demokrácia villanyát. Egyelőre vesztésre állunk, de annyi reményünk még maradt, hogy a rokonainkkal ellentétben azt talán még mindig eldönthetjük, hogy kik tapossanak/ne tapossanak a nyakunkon.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább