NEHAZUGGY

Merem állítani, ilyen embertelen, köpedelem ország a világon nincs másik

Swan Edgar | 2023. Augusztus 26, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 112,229 forint, még hiányzik 2,887,771 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Az ország családbarát, emberközpontú, magyarvédő kormányának meg pláne jó reggelt kívánok és azt is, hogy csak egy hétre szíjazza bele őket valaki egy kerekesszékbe, aztán úgy próbáljanak meg létezni. Mert ám az az ember, akinek a lábai nem engedelmeskednek, pont ugyanolyan, mint akinek igen. Ugyanolyan tervei, vágyai, igényei vannak; a huszonegyedik században, Európa közepén elvárható normális életre vágyik. Ehhez képest ütött meg a szél amikor azt kellett látnom, hogy aki járni nem tud, annak nem elég korlát ez, hanem még csak nem is utazhat akkor és oda, amikor és ahová akar. Pláne nem ötletszerűen, hanem előre be kell neki jelenteni két nappal vagy másféllel, ez nem derült ki igazán. Aki kerekesszékkel közlekedik, annak egyáltalán nincsenek azonos jogai azzal, aki járni tud. Vagy hát jogai lehetséges hogy vannak, de lehetőségei nincsenek. Mert ha véletlenül talál olyan vonatot, ahová fel is tud szállni – mert némelyikre még mozgásképes ember is csak majomügyességgel tud felkúszni -, akkor sem pattanhat csak úgy fel, mert jön a túlképzett kaller, és minimum leugatja a fejét, amiért nem jelentette be előre az utazást. És akkor egyáltalán nem beszéltünk a buszozásról, metrózásról, de még csak arról sem, hogy miként tud bejutni középületbe vagy hogyan tudja kerülgetni a keskeny járda közepén terpeszkedő fákat, oszlopokat, hirdetőtáblákat, szemeteseket, járdán parkoló autókat, gödröket, sittkupacokat, hogyan tud bejutni a boltba a szellemes forgóizén, ott bent a szűk ösvényeken mi módon kerülgeti a középre kibaszott raklapokat, amik többnyire tartósan ott szoktak tartózkodni. Ha jól dereng – és biztos vagyok abban, hogy nem csal meg az emlékezetem – kapott pénzt az Orbán-kormány az uniótól akadálymentesítésre, de azt átcsoportosították középületek homlokzatfelújítására vagy hasonlóan hasznos dologra. Aki pedig nem tud járni vagy nem lát, az maradjon otthon, ne mászkáljon az ép emberek világában, mert ráfázik.

Kiemelten a fanatikus szavazók kedvéért – a rajongás tárgya mindegy is, de ugye jelenleg Orbán-kormány van tizennegyedik éve és lesz is még egy darabig – szeretném elmesélni, hogy például Angliában a nagyobb boltokban – mert egy kis családi pékségben, hentesboltban ez nem megoldható, ám ha kerekesszékes vásárló int az ajtóból, nyomban rohannak kiszolgálni. Ha nem tud bejutni, akkor kiviszik neki a boltot – eleve ki vannak rakva kerekesszékek a bevásárlókocsik mellé. Megkérdeztem mert nem értettem, azért vannak ott, hogy aki tud ugyan járni valamennyit, de nehézséget okoz a hosszasabb császkálás vásárlás közben, az belehuppan egy ilyenbe és használja. Bent minden akadálymentesített. Ez van Spanyolországban is – pontosabban én ezt láttam, mert egészen biztos, hogy nem mindenhol ilyen fejlett még a rendszer, de igyekeznek jobbá tenni -, ott is akkor pattan fel egy kerekesszékes a buszra, vonatra, amikor akar. A buszok úgy vannak megoldva, hogy a sofőr megnyom egy gombot, a busz szépen leereszkedik és be lehet tolni a babakocsit, kerekesszéket. A vonat eleve a peron szintjén tartja az ajtókat. A bankautomaták alapból olyan magasságban vannak, hogy ülve is el lehessen érni, a villanykapcsolók, kilincsek szintén, mindenhol van – mármint az erre alkalmas helyeken, mert százéves kiskocsmákban nem megoldható – akadálymentes mosdó, aminek a kulcsát nem kell elkérni ötszáz méterrel arrébb valakitől, aki másfél méter magas pult mögött terpeszkedik. Csak úgy nyitva van, mint a többi mosdó. Ja, és nincsenek gyalog is megmászhatatlanul meredek rámpák, sem derékszögben kanyarodó feljárók a kerekesszékesek nagyobb örömére. Ahol lehet, mindenhol akadálymentes minden, és remekül elboldogul az ember két lábon is, kerekeken is, bottal is, járókerettel is. Sőt, a buszmegállókban vannak direkt olyan padok, székek, ülőalkalmatosságok, melyek a bottal, járókerettel közlekedőknek készültek olyan magasságban és olyan dőlésszögben, ahonnan fel tudnak állni. Fura, mi? Merem állítani, ha a nagy hadvezér nem saját lúdtalpon, hanem kerekeken gurulna, már mindenhol meg tudták volna oldani a méltó és elvárható akadálymentesítést. Most még csak odáig jutottunk el, hogy van neki kisbusza, amit mindenhová hurcolnak utána, mert egy normális szedánból biztosan nem tudna kivergődni saját erőből. És nem arról van ám szó, hogy így született, beteg lett, baleset érte. Szóval a saját problémáját megoldotta, a többiek pedig csináljanak, amit tudnak.

Merem állítani, ilyen embertelen, köpedelem ország a világon nincs másik. Európában legalábbis nincsen. Igaz, hogy a teljesen egészséges embereknek sem fenékig tejfel itt az élet, de az ég óvjon attól mindenkit, hogy valami baja legyen. Éppen elém dobott a gép egy kérést. Valaki vészes vérszegénységben szenved, az ok nem derült ki, de ájulással, mindennel, szóval nem olyasmi, amit pár vastabletta megoldhat. Kórházban van, vérre lenne szüksége. Három egységre, de a vérellátó hosszas könyörgésre egy egységet adott, többet nem hajlandó, mert ritka vércsoport. Mondták az embernek, szerezzen irányított véradással, akkor kaphat. Hogy van ez pontosan? Aki életben maradna még egy darabig – negyvenvalahány éves emberről van szó ez esetben -, az koldulja össze az ismerőseitől a vért. Nem egy ilyen van ám, és aki úgy hiszi, hazugság, azt meg tudom nyugtatni személyes példámmal, nem az. Műtétet láttam elhalasztani azért, mert nem jött össze a szükséges vér, majd ha összekoldulta a páciens, szóljon és megoperálják. És nem ritka vércsoportról volt ám szó. De családon belül is előfordult, hogy az összes követ meg kellett mozgatni az életet jelentő vérét, amit azért nem akartak adni, mert 77 éves ember már ne ragaszkodjon annyira az élethez. Állítólag – bár erről nem láttam dokumentumot, maga az orvos árulta el négyszemközt, tehát lehet akár kamu is – a dokiknak ki volt adva – természetesen szóban -, ennyi idős betegnek az már nem jár, ahogy a modernebb – és hatékonyabb, ám jóval drágább – kezelés sem. Biza. Kinek a biznisze a vérplazma? Mert ugye mimagyarokért mindent! Hánynom kell.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mert sajnos mindig van mondanivalónk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!