NEHAZUGGY

Se a tanárnak, se katonának, se a rendőrnek, se senki másnak nem lesz jó Orbán és Mészáros országában

Jó reggelt, boldog augusztust, szép kilátásokat kívánok mindenkinek a NER ablakából! Ahova a börtön ablakával ellentétben folyamatosan besüt a nap. Azokat a pedagógusokat is üdvözlöm, akik a saját keserves tapasztalataik birtokában távolról sem tekintenek annyira bizakodóan a jövőbe Lölő országában, mint megannyi Rétvári Bence, aki világ szégyenére arra jutott önmagával, a főnökével, a Rogán-központtal, vagy a bánatos lófasz tudja, kivel társalogva, hogy az állam- és kormánypárt által MÁRCIUSBAN bemutatott státusztörvénye miatt jelentkeztek FEBRUÁRBAN többen pedagógusképzésre, mint korábban.

Az oké, hogy arról egy tetves, büdös szót nem ejtett a baloldal és a szakszervezetek köpködése közben a fideszes államtitkárjanicsár, hogy bár eszerint az unortodox, az idősíkokat önkényesen hajlítgató propaganda logika szerint totális sikertörténet a pedagógusok elleni bosszútörvényük, marha nagy siker a pedagógusutánpótlás is, nagyon úgy néz ki, hogy a marha nagy sikerek közepette simán előfordulhat az is, hogy egy több éve a mindenek felett népszerű és vonzó tanári pályán gyapotot szedő, tapasztalt pedagógus simán több tízezer forinttal kevesebbet kereshet, mint egy duplakezdő gyakornok. Azt tegnap szerintem már a kolléga sem tudta megfejteni, hogy mindezek tetejébe, a megalázás megkoronázásaként vajon kire vagy mire kell felesküdnie annak az éhbérért gürcölő tanárnak, aki majd öt év múlva kurva jól fog keresni, ha az addig fennálló időben lelkesen segget nyal és az önkényes, geci Brüsszel sem tartja vissza a bérét, amit a sikeres fideszes magyar állam nem tud neki kifizetni, aki jövőre is tanítani szeretne, például biológia szakosként kémiát és fizikát is az ország másik felébe átvezényelve.

Sajnos én sem tudom megmondani, hogy elég lesz a büszke magyar pedagógusnak a magyarok istenére felesküdni, vagy muszáj lesz egy Orbán Viktor lovasszobrát ábrázoló festmény előtt térdre borulva mindent megígérnie, amire kényszerítik. Majd pénteken kiderül, amikor fogalmam nincs miért, majd jól Maruzsa másik kontraszelektált államtitkár színe elé járulnak az oktatási szervezetek. Remélem, köztük lesznek azok is, akiket folyamatosan hergeléssel vádol a kormány. Az egyedüli dolog amiben biztos vagyok, hogy a rabok tovább nem leszünk passzus kurva élet, hogy nem lesz benne az eskü szövegében. De. Szerintem ennél sokkal szomorúbb, hogy közben azon lamentálunk akár egyetlen percig is, hogy vajon igaz, vagy nem igaz az, hogy Gulyás Gergely hazudott ahogy szokott, amikor azt állította, hogy „a leggazdagabb emberek a régióban mindenhol nagyságrendekkel gazdagabbak, mint Mészáros Lőrinc”. Van értelme erről tényellenőrzött, igényes cikkeket írni, hogy fel sem tesszük a kérdést, hogy a régió leggazdagabb emberei vajon hogyan lettek a régió leggazdagabb emberei? A leggazdagabb románról például biztosan lehet tudni, hogy önerőből tehetséges teniszezőként indult el a megmilliárdosodás útján, és nem azért lett gazdag, mert egy diktátorkezdeménnyel együtt koptatta az iskolapadot, aki meglátta benne a lehetőséget, amit egy strómanpénztárca potenciálisan magában rejt. Az igazi kérdés az, hogy miképpen lett ez az intellektuálisan nem túlságosan acélosan eleresztett, az anyanyelvével is hadilábon álló gázszerelő Forbes-listás milliárdos, és hogyan süllyedt odáig egy egész ország, hogy eltűri, hogy ez a szellemi árvízkárosult PERCENKÉNT megkeresse a magyar átlagbért, miközben az ő bérét hosszú hónapok óta felzabálja az infláció, és a jövő generáció, valamint az egész ország emberhez méltó egzisztenciáját szavatolni képes tudás átadásában kulcsszerepet játszó, lelkiismeretes, felkészült, tapasztalt pedagógusok tömegei is egyik hónapról a másikra élnek.

Ez az egyetlen értelmes kérdés, nem az, hogy a jóllakott óvodás-imitátor hogyan bagatellizálja az elmúlt tizennégy év mindent átszövő, mindent megmérgező kormányzati korrupcióját megtestesítő Lölő-jelenséget, vagyis az Orbán Viktor a Mészáros Lőrinc nevű ember tündérmese helyett horrorfilmbe illő, felháborító, pofátlan, szűnni nem akaró gazdagodását. Ami nem mellesleg az egyik leginkább arcba mászó oka annak, hogy az EU visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat. Nem, nem önkényesen, ahogy a Gulyás Gergellyel versenyt futó Rétvári Bence is hazudja, hanem sajnos jogosan és megérdemelten azért, mert a korrupció kormányának esze ágában nincs lebontani a korrupció legfőbb politikája által működtetett monstrumot, ami hatalomban tartja Mészáros Lőrinc tulajdonosát. Egyáltalán nem érdekes, hogy mit gondolnak erről az ellenzéki pártok, a megmondóemberek, hogy ki hogyan próbálja több vagy kevesebb sikerrel meglovagolni ezt a nyomorúságos helyzetet, amit a közpénzt hűtlenül kezelő orbánizmus természetesen minden erejével igyekszik az Európai Unió elleni szabadságharcában ágyútöltelékként felhasználni. Nem gondolom, hogy bárki tiszta szívből örülne annak, hogy a demokratikusan felhatalmazott, véresen korrupt, erkölcstelen, romlott kormánya miatt Magyarország nem jut hozzá az őt törvény szerint megillető uniós támogatásokhoz. Egyáltalán nem gondolom, hogy van egészséges ember, aki efölött örömtáncot jár, akkor sem, ha azt gondolja, hogy mondjuk random ellenzéki vagy annak kinéző párt politikusaként ez az ő  malmára hajtja a vizet, neki bőven elég hátradőlnie, és egy árnyékos sarokban megvárnia, amíg összeomlik a kóceráj. Ahogy a kolléga is rámutatott: Orbán és a slepp nem fog eltakarodni sehova. Eddig sem volt ez opció számukra, és egyre kevésbé az. Viszont az fontos, hogy a releváns kérdésekről legyen szó, mert ezek már nem egyszerűen csak hülyének nézik az egész társadalmat, de már azt az alamizsnát sem képesek biztosítani számára, amit eddig. Amivel be lehetett fogni az esetleg elégedetlenségnek indult szájakat.

Az, hogy Rétvári és Gulyás és társaik a hajtűkanyarban, 120 kilométeres óránkénti sebességgel folyékonyan hazudnak, miközben ők a közvetlen, fajsúlyos okai annak, hogy Magyarország az Európai Unió dobogós szegényházává avanzsált, kizárólag a Mészáros Lőrincet zabáltató, a tanárokkal együtt mindenki mást is árokba rugdosó orbánizmus sara. Az, hogy magyar állampolgárok szívják meg azt, hogy az Egyesült Államok két napja jelentősen korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programjában a 2011 és 2020 között kiállított magyar útlevelek biztonsági kockázata miatt, kizárólag az orbánizmus sara (akárhányan is vannak az érintettek, aligha jelent vigaszt számukra, hogy bezzeg Oroszországba könnyebb beutazni.) Ahogy ezzel a botránnyal mindennél szorosabban összefüggő forintgyengülés szintén. Hogy Rétvári erről a botrányról is ugyanúgy hazudik, ahogy a pedagógus életpályamodell páratlan sikeréről, nyilván a korrupt műsor kötelező része. Az, hogy a békepárti SZUVERÉN magyar kormány feje ahhoz is gyáva, hogy felhívja Putyint és megérdeklődje tőle, hogy az összedőlt orosz kémbank mikor adja vissza a magyaroktól eltulajdonított 74 milliárd forintot (nem arról beszélek, hogy faszért nem kérdezi meg, hogy mikor takarodik ki Ukrajnából, mert akkor holnaptól kitör a béke, összeszarja magát az infláció, és nem a magyar emberek fizetik már a háború árát), nem Brüsszel sara, nem Gyurcsány sara, nem Soros sara, hanem a Magyarországot elvetemült féldiktatúrák csatlósává silányító orbánizmus sara. És nem hagyják abba, csak fokozzák a feszültséget a transzatlanti világgal, mert hátha az jó lesz. Nem lesz jó. Ahogy önmagában az sem jó, ha egy ország diplomáciáját egy teremfutballistákból verbuvált beszólás- és hisztériaügyi korrupt csőcselék adja, amelyik úgy tudja, hogy a Kelet a jó, a Nyugat meg rossz. Nem jó, és nem is lesz semmi rendben ott, ahol a miniszteri szinten sértegetnek az állásukból jogtalanul elbocsátott állampolgárokat (lásd: a honvédségtől kirúgott katonát, akit határozott idejű szerződése alatt bocsátották el), akik egyszerűen csak jogos  követeléseiknek próbálnak érvényt szerezni egy, a kormánya által demokratikus jogállamnak nevezett országban.

Az van, hogy se a tanárnak, se a katonának, se a rendőrnek, se senki másnak nem lesz jó Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor országában, mert a NER egy zéró összegű játszma. Lehetne úgy is csinálni ezt tizennégy éve, ahogy a II. kerületi ellenzéki és a XII. kerületi fideszes polgármester által irányított részén Budapestnek, ahol a politikai barikád különböző oldalain állók azért fognak össze, hogy a POLGÁRNAK jobb legyen, de erre soha egy pillanatra nem volt szándék a mostanra állampárttá hízott Fidesz részéről. Hogy ennyi időn keresztül sikerült nekik, hogy ma már egy reménytelen pöcegödör lett az ország, az viszont a magyar emberek sara. Még mindig el tudom képzelni, hogy utálni fogják sokan a pillanatot, amikor erre rádöbbenek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább