NEHAZUGGY

Akkor sem lehetne semmissé tenni a pusztítást, ha holnap nekifognának

Jó reggelt kívánok, hagyományainkhoz hűen és híven vidám vasárnapot, szellemi épséget és józanságot kívánok mindenkinek! Pesty László 35 éve fideszes dokumentumfilmesnek is, aki nyugodtan vezethet autót is akár, miután állítása szerint egy korty alkohol nem volt benne Tusnádfürdőn, amikor véletlenül kiesett a száján a Lölő-jelenség, amit úgy definiált, hogy a kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk. Szerintem ez a magyarázkodás még annál is kínosabb, mint hogy már a helyszínen, a baleset után a 444-nek nyilatkozva elhatárolódott saját magától, de mindenki a maga módján hülye okos és bölcs, ez alól Pesty úr sem kivétel. Miután velem soha nem fordult elő, hogy józan állapotomban ne forogjon a nyelvem a számban, annyit meg nem tudok inni, hogy részegen ne forogjon, megkövetem, amiért én is azt feltételeztem róla, hogy a szesz ihlette az őszinteségi rohamát. Ha igazat beszélt, és valóban józanon bírálta a felcsúti illiberális oligarcha-miniszterelnök rezsimjét, akkor csak így tovább. Ha jobban belegondolok, engem is határtalanul frusztrálna, ha állandóan egy olyan érdekcsoportot védhetetlen szennyesét kellene védenem, amelyik a saját törvényei szerint, azaz legálisan hugyosra lopja magát a közösből, miközben nekem soha nem lesz Hatvanpusztán saját kacsalábon forgolódó dácsám. Az alkoholt mellőző életmódváltáshoz pedig sok sikert kívánok, abból biztosan nem lehet akkora baj, mint hogy az ember hirtelen felindulásában kiénekel a csordából és kritikával meri illetni a kritizálhatatlant.

Ezen túlmenően. A kontextus, a vonatkoztatási pont, amely körül kapkodjuk a fejünket, változatlanul az a bizonyos földi paradicsom, amelyről Varga Judit, brüsszeli száműzetésre ítélt nembukott igazságügyi miniszter a hanyatló Egyesült Államokban található Dallasban szónokolt vélhetően elsősorban olyanoknak, akik a térképen sem tudnák megmutatni, hol van Mária és Viktor országa. Vagyis a lombkorona nélküli lombkoronasétányok, a gyógyszerészek nélküli gyógyszertárak, a fóliázott könyvek, az alufóliasisakos ostobaság, a tehetetlenségi erejénél fogva pedagógusok nélkül is még mindig működő oktatás, az orvosok és szakápolók nélkül, ellenben bezárt intézményekkel és megszűnő kórházi osztályokkal is világszínvonalú egészségügy országa, ahol a vonatok késését úgy orvosolják, hogy el sem indítják, vagy egyszerűen megszüntetik a picsába az egyes járatokat. Bizony. Olyan vasútvonalakat zárnak be példának okáért, ahol a bezárás előtti utolsó pillanatokig még fejlesztések zajlottak.

Logikus, nem? De. Miért, miért? Mert kormányozni azt tudnak, a jogvégzettek jogászok, rendőrök és feltalálók kormánya mindenhez is ért. Vagy ha esetleg nem ezért, akkor azért, mert lassan már nem csak azokat az állami feladatokat nem hajlandóak/képtelenek ellátni, amelyekkel összefüggésben azt kiabálják, hogy nincs igény rájuk. Hanem mert ha így folytatják, akkor már nem csupán azokat a szolgáltatásokat nevezik luxusnak egy emelkedett pillanatban az elvtársak, amelyekre szerintük nincs igény (lásd: Gulyás Gergely elmúlt kormányinfón prezentált péniszerdős forgolódását, ahol még cigányozásra is futotta az összevissza halandzsázásból), de majd simán belemondják a kamerába és a pofánkba azt is, hogy tele a hócipőjük azzal, hogy még mindig van az országnak egy öntudatánál lévő lakossága, amelyiknek egy része (valószínűleg az elsöprő többsége) tisztességesen adózik, és cserébe elvárásai vannak. Ahogy szerencsésebb, jobb sorsú országokban, ahol a befizetett adók fejében most is valóban minőségi szolgáltatás jár. A tömegközlekedéstől az egészségügyig mindenütt. Lássuk be, az öntudatánál lévő polgár rendkívül veszélyes egy, a hozzáértés és a becsület oltárán éppen összeomló országot a tulajdonaként kezelő érdekcsoportra nézve.

Ha már itt tartunk, az módfelett érdekelne egyébiránt, hogy Fábry Szabolcs, Nagyvázsony fideszes polgármestere meddig lehet még polgármester, miután viszonylag hangosan és érthetően, persze az Orbán-szolgaság által megkövetelt hason csúszó, alázatoskodó stílusban arra kérte az augusztustól tíz vasúti mellékvonalat bezárni készülő pártját és kormányát, hogy gondolja át eme döntését. Nem tudom, hogy tisztában van-e az elöljáró úr azzal, hogy mennyire jó ötlet a nagy nyilvánosság előtt szembesíteni a teljhatalmú, legendásan bosszúszomjas, kicsinyes és a kritikát rohadtul nem tűrő uralkodót a saját, korábbi kijelentéseivel. Nem mintha különösebben aggódnék Fábry úr sorsa iránt, de remélem, neki nem kell majd arra hivatkoznia, hogy egy korty szesz nem volt benne, amikor megvilágosodott és rájött, hogy a saját kormánya őt is pont ugyanúgy megszívatja, mint tetszőleges nem fideszes vezetésű települést, és egyáltalán nem érdekli, hogy ez helyben milyen következményekkel jár egyik-másik pártkatonára nézve. Az a rossz tulajdonsága van a gátlástalan korrupciónak és a kormányzást helyettesítő évtizedes hatalomtechnikai dúlásnak, hogy mindenkire fröccsen a tragikus következményekből. Nem lehet megúszni csak azért, mert valaki hosszú éveken keresztül hűségesen asszisztált ahhoz, hogy másokat cseszegetnek és tesznek tönkre.

Szóval. Kétségtelenül egy virágzó földi paradicsom ez, ahol az uniós átlag háromszorosa az infláció, ahol az emberek több mint 40%-ának nem futja nyaralásra, ahol néhány hónap leforgása alatt mintegy tíz százalékkal csökkentek a reálkeresetek, de ahol a szarnak, mocsoknak, korrupciónak, dilettantizmusnak, szándékos, stratégiai károkozásnak és a széthullásnak soha nincs gazdája. Pontosabban van neki gazdája – mikor melyik szarnak ki a gazdája -, csak egyvalakit nem terhel soha semmiért semmilyen felelősség: a kétharmados teljhatalmi fennállása tizennegyedik évét taposó, magát kereszténykonzervatívként aposztrofáló rendeleti féldiktatúrát. A tegnap reggel ebben a tárgykörben elhangzott kérdés következésképpen ma is aktuális, meg holnap is az lesz. Sőt, jövőre is az lesz, amikor a tisztességesen adót fizető  mimagyarokat is, meg a kevéssé tisztességes offshore mimagyarokat is (vagyis azokat, akik a magyar GDP 5 százalékát talicskázták ki az országból és brutális veszteségeket okoznak az egyébként is lyukas, összeomló költségvetésnek) legközelebb az urnákhoz szólítja a honpolgári kötelesség. Nem vagyok rest megismételni, hátha azok is elgondolkodnak rajta, akik egyébként aszerint élik az életüket, hogy akárhogy is hullámzik a fekália, Orbán Viktornak mindig igaza van, ő semmiről nem tehet, szeretjük, imádjuk, az életünket és vérünket adnánk érte. Tehát: ha tizenhárom éve mindig mindenki más tehet minden bajról, ami Mária és Viktor országát sújtja, ha az Orbán-kormánynak az égvilágon semmi köze nincsen semmihez,  ha ennyire tehetetlen a kormány, hogy Soros György és Gyurcsány Ferenc akarata irányítja a szuverén Magyarországot, ha az ellenzéki EP-képviselők mozgatják Brüsszelt, ha tőlünk független külpolitikai tényezők befolyásolják a kenyér árát, ha Brüsszel pénze nélkül még a pedagógusok béremelését sem tudja kitermelni az ország, akkor mi a jó bánatos francért nem mond le ez az alkalmatlan, cselekvésképtelen, inkompetens kormány?

Továbbmegyek a provokatív kérdezősködésben: ha a szaloncigányozó, a magyar diákok lesújtó szövegértési képességeinek ügyében a Pedagógusok Szakszervezetére mutogató Gulyás miniszter szerint, meg az összes rendőrminisztériumi beszélő fej szerint nem igaz, tömegével mondanak fel a pedagógusok a státusztörvény miatt, az arány megfelel az átlagnak, amennyiben nyáron körülbelül 500 tanár mondott fel (pontosan 455 június elseje óta), nincs ebben semmi rendkívüli, akkor miért van az, illetve mivel függ össze az, hogy a Csák Ba-ba János bohócimitátor által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium miért áll neki most éppen lazítani a pedagógusképzésen? Ha van elég tanár, és nincs itt semmi látnivaló, a már így is a kegyelem taknyának és a pedagógusok lelkiismeretességének lélegeztetőgépén agonizáló rendszerben nincs szakemberhiány, akkor miért van szükség arra, hogy felsőfokú végzettség birtokában bárki akár két félév után is tanári diplomához jusson? Egyáltalán ki az az elvetemült, aki reálisnak tartja, hogy egy diplomás ember azért elmegy még egy évet tanulni, hogy utána az egyik legszarabbul fizetett, legmegalázóbb munkakörben dolgozhasson (pardon, a keleti akkugyárakban a futószalag mellett meghalni sem egy kifejezetten vonzó karrier), amit a kormányzat megbecsülés és elismerés helyett kitartóan szopat, a propagandája segítségével aláz, leckéztet és hülyének néz? Hmmm? És mi lesz a következő lépés a nem létező tanárhiány ügyében? Már felsőfokú diploma sem kell majd a tanári pályához, megteszi egy OKJ-s képzés is, mert annyira biztosan állunk a lábunkon, annyira szuverének és sikeresek vagyunk, hogy gyorstalpalással előállított tanárokkal mutatjuk az utat a hanyatló Nyugatnak? Ja, hogy „olyan sokan akarnak tanárnak állni” a nertársak szerint, hogy muszáj ennek az igénynek eleget tenni? Akkor én kérek elnézést.

Nem tudok mást mondani, mint amit eddig is. A keservesen nyilvánvalót: ennek az országnak harangoztak. Nem évekre, évtizedekre. Nemcsak azért, mert az önjelölt tulajdonosai kifosztották, majd alighanem kilóra eladták Kínának és Oroszországnak és még ki tudja kinek, nemcsak azért, mert az európai kultúrkörben páriává tették egy háború árnyékában, hanem azért, mert ilyen módon bántak el az élhető jövő szempontjából stratégiai fontosságú oktatással. Közhely bár, de legalább igaz: ezt akkor sem lehetne visszafordítani, semmissé tenni, ha netán holnap nekilátnának.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább