NEHAZUGGY

Orbán vajon támogathatja, vagy neki kell lennie az utolsó botnak a küllők között?

Tamás Róbert | 2023. Július 11, Kedd | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,617,520 forint, még hiányzik 1,382,480 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! A kánikulára való tekintettel felébredt szundikálásából az egyik parlamenti párt, amelyik nincs kormányon, és súlyos kérdéseket tett fel.

Itt az ideje, hogy a kormány nyíltan megmondja, milyen „családellenes megszorításokat fog még végrehajtani a csok és a babaváró hitel eltörlése után” – mondta hétfői, online sajtótájékoztatóján Ráczné Földi Judit DK-s parlamenti képviselő.

Az ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy egy hitelekkel foglalkozó pénzügyi portál számításai szerint a csok „eltörlése” több tízmillió forinttal is drágábbá teheti a lakásvásárlásokat.
Mivel a sokak számára önerőként használható babaváró hitel „sem lesz már jövőre”, a kormány „ezekkel a megszorításokkal” a legtöbb magyar család számára megakadályozza az otthonteremtést – jelentette ki Ráczné Földi Judit. (MTI)

Miután a kormány – vagy a Fidesz – maximum annyit fog válaszolni, hogy azabaloldalbeszél, bezzeggyurcsány, igyekszem segítő kezet nyújtani a pártnak, amelyik próbál sajtószemlével operálva úgy tenni, mintha csinálna valamit. Egyrészt a kormány nem törölte el sem a csokot, sem a babaváró hitelt, annál ők nagyságrendekkel alattomosabbak. Korlátozták a hozzáférést, de megmaradt mindkét támogatási forma (már ha ezeket lehet annak nevezni), így harsány röhögés kíséretében azt fogják válaszolni, hogy hát ők semmit nem szüntettek meg, az ellenzék pedig hülye. Ebben mondjuk lehet némi igazságuk, legalábbis a pártok szintjén. Talán nem ártott volna akkor is hangosan és érthetően kiabálni, amikor bevezették a csokot, ami nyomban feltoszta a lakások árát. És többel, mint amennyit kaptak azok, akik kaptak. Mert nem csak a kisgyerekes, vagy gyereket a belátható közeljövőben vállalni szándékozók akarnak ám lakáshoz jutni. Olykor előfordul, hogy egyedülállók, már nagykorú gyerekkel élők, gyereket valamilyen, senkire nem tartozó okból nem akarók, vagy éppen saját utódot produkálni nem képes párok is akarhatnának lakáshoz jutni. Na, nekik úgy toszta fel a nagyszerű csok a vételárat, hogy még csak kompenzációt sem kaptak, hiszen csak a szaporodást dotálja a kormány ilyen kacifántos módon. De ez még nem a vége a történetnek, ugyanis ha felmegy az ingatlanok ára, megy vele a lakásbérlés ára is. Tehát parádésan kicsellózott jó kormányunk azokkal is, akik albérletben kénytelenek élni, holott a legritkább esetben teszik ezt jókedvükben az emberek. És szerintem most sem az a baj, hogy szűkítik a hozzáférést – bár persze ezt is szemét módon teszik, hiszen felállítanak egy értékrendet, melyik gyerek érdemli a támogatást, és melyik nem -, hanem az, hogy egyáltalán van ez a marhaság.

Normális fizetés kellene, kedvező hitellehetőségek, esetleg a fiatalok első lakáshoz jutását támogató rendszerek – anélkül, hogy idő előtt belekényszerítenék őket a gyerekvállalásba -, megfizethető bérlakások, mégpedig nem a jelenlegi rendszerben, amikor a tulaj berendezi a lakást a nagyfater padlásáról guberált lomokkal, bútorozottként adja ki, és bármikor eszébe juthat árat emelni, vagy éppen eladni az ingatlant, a bérlő pedig oldja meg, ahogy akarja. Kifejezetten bérbeadás céljára szolgáló, megfizethető, az igények szerinti méretű, elhelyezkedésű, felszereltségű és ezeknek megfelelő árfekvésű (ami nem az átlagbér másfélszerese) lakásokra van szükség ahhoz, hogy mobilizálható legyen a társadalom, a fiatalok el tudjanak indulni az önálló életbe, az idősebbek pedig ne kényszerüljenek a már meglévő, de sokkal nagyobb család számára épült házban lakni akkor is, amikor már túl nagy nekik, esetleg fenntartani sem tudják. Továbbá a potenciális munkavállalók is sokkal könnyebben tudnának mozogni országon belül, ha nem ragadnának ott, ahol ugyan nincs megfelelő munka, de ott a lakás, amit nem tudnak odább tolni, talán eladni sem, de máshol vásárolni biztosan nem tudnak, az albérlet pedig többe kerül, mint amennyi fizetést kapnak. Szóval ilyesmikért kellene verni az asztalt szerintem, ha már a kormány a mi pénzünkből jófejkedik – merthogy csok is, a babaváró is, minden egyéb is a mi pénzünkből van -, talán észszerűbben, és mindenki számára hasznosabban kellene elkölteni. Az ilyen megnyilvánulások, mint ez a fenti közlemény csak arra jók, hogy ezen röhögjön a kormány és gúnyolódjon a lakájmédia hetekig. Mondjuk, ha ez volt a cél, akkor nem szóltam egy vak hangot sem.

Erdogan elnök támogatja Svédország NATO-csatlakozását, már csak az a kérdés, hogy valóban tartja-e a szavát, és ha igen, Orbán vajon támogathatja, vagy neki kell lennie az utolsó botnak a küllők között. Ha engedélyt kap a támogatásra, akkor összehívja a szétszéledt szavazógépeket? Akárhogy lesz, igen mókás helyzetbe navigálta magát, és persze az egész országot. Megint. Amennyire tudni lehet, nem nagyon sikerült semmit kizsarolnia az uniónál a blokkolással, tehát úgy vélem, Erdogantól kapott valamiféle ellenszolgáltatást, vagy annak ígéretét. Mert hogy ő aztán semmit nem csinál ok nélkül, az teljesen biztos. Lételeme a szarkavarás, a zsarolás, a haszonlesés. Persze véletlenül sem a közjó lebeg a szeme előtt, hanem kizárólag a saját érdeke. A Magyar Nemzet nem is késlekedett, elkezdte felvezetni az ügyet. Okosan, ahogy ők azt szokták.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten is megerősítette, hogy folyamatos és szoros kapcsolatban vannak a törökökkel, és tartani fogjuk magunkat ígéretünkhöz: amennyiben Törökország változtat álláspontján, Magyarország sem fog késlekedni. (Magyar Nemzet)

Nem az a valami, hogy Szijjártó Péter beleürített Kövér László férfias orcájába, hiszen a házelnök kikérte magának, hogy Magyarország a törökökre várna, hanem az a nagyon érdekes, hogy vajon mi a büdös francért is kell nekünk a törökökhöz igazodnunk. Talán egyszer majd megtudjuk. Vagy soha. Lényegében mindegy is.

Jó ébredezést, szép napot kívánok minden kedves olvasónknak!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!