NEHAZUGGY

Tényleg! Hol a pénz?

Swan Edgar | 2023. Július 1, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 470,704 forint, még hiányzik 2,529,296 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Kivételesen önmagamnak is, kompenzálandó a tegnap reggelt, amit még mostanra sem sikerült teljes egészében kihevernem. Általában is vannak olyan dolgok, melyeket borzasztóan nehezen viselek. A listavezető ebben a kategóriában az, ha hülyének néznek, és ha egyértelműen, nyilvánvalóan és bármikor cáfolhatóan belehazudnak az arcomba. Na, ezt az ország többségi tulajdonosa meg is tette a magánhasználatú rádióján keresztül, amit utána hurcoltak Brüsszelbe, hogy a kinyomtatott kérdésekre spontán módon elszavalja az előregyártott válaszokat. Igazából persze nem kell ezen meglepődni, eddig is ez volt, lényegében 13 éve ez van, annyi ideje nem merik már engedni, hogy a saját eszétől megszólaljon, hogy a nem lakájmédia a közelébe férkőzzön (azért szokott egyébként nagy port kavaró interjúkat adni külföldi lapoknak, mert a hiúságát legyezgeti, hogy kérdezik, de azokat az újságírókat nem tudja kordában tartani senki, tehát időnként addig kérdeznek – provokálnak -, ameddig valami részigazságot ki nem tudnak piszkálni a betanult panelek tengeréből), hogy fejből akár csak a drágajó feleségét is felköszöntse. Szóval most sem az történt, hogy kiderült, valójában hol tart a mentális állapota, csak annyi van, hogy az összes hócipőm tele van Orbánnal, és megint elkapott a szekunder szégyenérzet névre hallgató kórság, pedig tényleg nem én tehetek arról, hogy ez még mindig nem a bíró kérdéseire válaszolgat.

Szóval fel van dicső utcai harcosunk háborodva, de erősen ám. És csak sorolja karikás szemekkel, szétharapott szájjal, hogy mert Brüsszel neki hazudott, mert becsapták és nélküle hoztak döntést, őt megkerülték, tehát magára nézve nem is tartja kötelezőnek, amúgy is ellopták a pénzét, elköltötték a pénzét, hol az ő pénze? Hát tényleg szokatlan lehet átélni azt, amit ő csinál ezzel a nyomorult országgal. Ahol 13 éve senki véleménye, akarata nem számít, ahol az ellenzék javaslatait úgy söpri le a kormány az asztalról, hogy közben vihogva csapkodja a térdét, amiért semmibe, de semmibe nem szólhat bele az országnak az a fele, amelyik nem ért egyet a csúti diktátorkezdeménnyel. Mindig arra hivatkoznak, hogy hát ez a többség akarata, kuss legyen, mert a demokrácia arról szól, hogy a többség uralkodik mindenki felett. Hát akkor legyen kuss most is, Brüsszelben is, mert ott valóban a többség akaratáról van szó, a sufnijogász bármennyire nehezen viseli, hogy ott nem ő uralkodik, de ott nem ő uralkodik. Szar az élet, kispajtás.

És hát hol a pénz, a pénz, a pénz? A fejhangú visítás lényegében folyamatos, ahogy az is, hogy Brüsszel odaadta az ukránoknak. Tényleg, kis túlsúlyos barátom, hol a pénz? Hol a picsában van az a rengeteg pénz, ami az elmúlt 13 évben az országba érkezett az Európai Uniótól? Tényszerűen hol vannak azok a milliárdok, melyek folyamatosan érkeztek akkor, amikor sem járvány, sem háború, sem infláció nem volt? Hol az a pénz, amit a magyarok 13 év alatt megtermeltek? Hol van a 3 000 milliárd magánnyugdíj? Hol a rezsicsökkentés hazugsága mögött beszedett plusz bevétel, amikor a piaci ár jóval alacsonyabb volt, mint amennyiért a kéményen csodálkozó kisember kapta az energiát? Hol vannak a befizetett adóink, a világbajnok áfától a nyugdíjjárulékokon át a mindenféle sarcokig? Hol van a pénz a Rogán Antal-féle letelepedési bizniszből? Hol van a felelőse a járvány alatti szabadrablásnak, és ha már itt tartunk, hol vannak a kibaszott lélegeztetőgépek? Látni akarom a saját szememmel, ha már fizettem érte! Háromszoros árat. Hol van a Nemzeti Bank nyeresége? Hol van az ország vagyona? A földek, vizek, erdők, épületek? Hol vannak a kötvényeladásokból befolyt pénzek? Hol vannak a felvett hitelek? Hogy lehet az, hogy miközben az ország felének már normális ételre sem telik, Hatvanpusztán olyan birodalom épül, amilyen még a királynak sem volt, már amikor még volt legális királya az országnak? Hol van a szakápolók, mentősök, pedagógusok, tűzoltók, könyvtárosok fizetésemelése? Hol van a tűzoltók biztosítása? Hol van mindaz az anyagi és erkölcsi közvagyon, amit ez a banda elrabolt, miközben az idióta híveik még tapsoltak is hozzá? Hol van, Viktor?

És ami sokkal fontosabb: hol a jövőnk? Hol vannak az álmaink a demokráciáról, szabadságról, jogállamról, egyenlőségről? Hol van az idősek múltja és hol van a középkorúak jelene, a fiatalok jövője? Hol van mindannyiunk jövője? Beépítettétek Hatvanpusztába? Odaadtátok Putyinnak, a kínaiaknak? Kellett az akkumulátorgyártáshoz? Hol vannak a jól felszerelt, a létező legjobb pedagógusokkal ékes óvodák és iskolák tömegei? Hol van a vidéki gyerekek reménye? Hol vannak a hatékonyan működő, ezért jól fizető iparágak? Kellett a pereputtynak? Hol vannak a méltó utolsó éveket biztosító idősotthonok, a világszínvonalú egyetemek, az Európában elvárható egészségügy? Hol van a fejlődés, a biztonság, a tervezhető jövő? Hol van a magyar polgárok széles tömege? Elmegyek falura, vakolatlan, félig omlásnak indult házakat látok a rozsdás kerítések mögött. Ócska ablakokat, szigeteletlen falakat és tetőket látok, fekete füstöt okádó kéményeket, szar utakat látok. Vásott ruhában kutyagoló, nyúzott arcú embereket látok, akik oly hiába reménykedtek abban, hogy a gyerekeiknek már jobb lesz, mert nem lett jobb, rosszabb lett, és már nincsen iskola sem, patika sem, orvos sem, bolt sem, bankautomata sem, nem hogy könyvtár, mozi, munkahely, falusi idill. És ugyanezek az emberek még csak nem is értik, hogy mi az összefüggés Hatvanpuszta és az ő életük között, nem fogják fel, hogy szisztematikusan kirabolták őket, hogy még csak választást sem hagytak nekik, még a döntést is kimarták a kezükből.

Nem kell Brüsszelbe járkálni, nem kell hörögni a mikrofonba, nem kell azon óbégatni, hogy kicsavarták az összes zsarolási lehetőséget a kezedből, hogy már leszarják a vétóidat, téged is leszarnak, már csak a tundrán lobogó tábortüzek mellett van helyed, Európában nincs. Haza kell jönni, és elmondani az elhülyített népednek az igazságot. Mindenről. Paksról, a jegybankról, a hitelekről, az állami vagyonról, az oktatásról, az egészségügyről, az oltásokról, a lélegeztetőgépekről, az inflációról, Hatvanpusztáról, a tűzoltók biztosításáról, a pedagógusok béremeléséről, arról, hogy hová lett a jövőnk, és arról, most pontosan milyen helyzetben vagyunk. Miattad és bűntársaid miatt. Brüsszelben már senki nem kíváncsi rád, kicsike harcos. Magyarországon egyre többen várják a válaszokat. Szóval pattanj fel szépen a luxusrepülőre, és életedben először viselkedj úgy, ahogy akkor viselkednél, ha becsületes ember, jó kormányfő és a következményeket vállalni képes politikus lennél. Csak egyszer, egyetlen egyszer a nyomorult életedben ne légy ócska, gyáva, hazug.

Na, miután jól felhúztam magam, veszem a kalapomat, de előtte teszek bele némi jeget. Jó ébredezést, szép napot, kellemes hétvégét kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!