Orbán Viktor Szerbiában járt, ahol találkozott populista haverjával, Aleksandar Vuciccal, akinek a választási kampányát is nagyban segítette. Megbeszéléseket folytattak több témában is, ám mégis egyetlen kijelentése volt az, amely sokaknál kiverte a biztosítékot, nem véletlenül. Ez a kijelentés pedig a következő volt:
Nektek azért nehéz, mert nem vagytok tagjai az uniónak, nekünk meg azért nehéz, mert a tagjai vagyunk.
Mint köztudott a magyar kormány már évek óta arcoskodva harcol azért, hogy az EU vegye fel tagjai közé a szerbeket, akik Orbán és Szijjártó szerint már régen készen állnak a csatlakozásra. Ezzel az EU-s vezetők nem értenek egyet, pláne nem most, amikor egy olyan elnököt választottak újra, aki Orbánhoz hasonlóan egy korrupt politikus. Elég baja van az EU-nak a magyar kormánnyal, nem hiányzik nekik még egy olyan ország, amely az európai egység szolgálata helyett inkább szembemenne mindennel, amit az EU képvisel. Arról nem is beszélve, hogy most a lengyelek elvesztésével Orbán lényegében magára maradt az EU-ban, de ha a szerbek csatlakoznának, akkor újra lenne szövetségese Orbánnak, akivel karöltve megvétózhatnának minden fontos, ámde számukra nem kedvező döntést.
Az is fontos tényező a kérdésben, hogy a szerbek semmiféle szankciót nem hajlandóak kivetni az oroszokra, amivel ugyancsak nem segítették a csatlakozási kérelmük elbírálásának ügyét. Érthető tehát, ha az EU jelenleg még csak nem is gondolkodik a felvételükön, amin pont nem Orbán fog tudni változtatni. Ordibálhat Szijjártó is Brüsszelben azért, hogy vegyék már fel a drága balkáni barátainkat, de ez nem így működik. A szerbekkel ellentétben nekünk az a szerencsénk, hogy Orbánékat megelőzően olyan kormányok is hatalmon voltak, amelyek legalább valamilyen szinten tiszteletben tartották a demokrácia alapvetéseit, és elérték, hogy csatlakozhassunk az unióhoz. Ez egyébként egy óriási lehetőség volt az ország számára, mégis kudarcnak nevezhető, ami történt az elmúlt időszakban.
Irdatlan mennyiségű pénz ömlött az országra az EU-tól, de mi abból a pénzből nem újjáépítettük az országot, hanem lényegében haszontalan presztízsberuházásokkal azt a látszatot keltettük, mintha minden megújult volna. Történtek persze fontos infrastrukturális fejlesztések, de sokkal több is kihozható lett volna abból a több ezer milliárd forintnak megfelelő euróból, amely Brüsszelből érkezett. Ez a pénz sajnos alkalmas volt arra is, hogy Orbán kiépíthesse a NER-t, ami kizárólag a magyar adófizetők pénzének ellopásából talán soha nem valósulhatott volna meg. Brüsszelnek már évek óta baja van a magyar költésekkel és a korrupció szintjével, de nem igazán tettek semmit annak érdekében, hogy a helyzet változzon. Egészen a választásokat követő napokig, amikor is végre megindították az eljárást az ország ellen és lényegében meg nem határozott időre leállították az országba érkező támogatásokat.
Nem a genderőrület vagy más egyéb baromság miatt nem érkezik hozzánk uniós pénz, hanem Orbán politikája miatt. Ezt az EU is kimondta, ezt mégsem képes elfogadni az állampárt és az ő propagandája. Orbán úgy viselkedik, mintha nem ő tehetne arról, hogy ennyire megromlott az EU-val a kormány viszonya, pedig senki más nem tehető felelőssé ezért, csak és kizárólag ő. Annak oka, hogy nekünk most nehezebb, nem az, hogy az EU tagjai vagyunk, hanem az, hogy Orbán egy gátlástalan tolvaj. Leépítette a demokráciát, megszüntette a sajtószabadságot, szétverte az oktatást és egészségügyet és az ország egyik felét a másiknak ugrasztotta. Minden negatív fejleményért ő tehető felelőssé. Az EU egyetlen alkalommal sem tett olyan lépést, amely megkárosította volna a magyar adófizetőket, ellentétben Orbánnal és kormányával. Akkor viszont mégis miről beszél?
Szerbiának jelen állás szerint semmi keresnivalója sincs az EU-ban, de az igazság az, hogy Magyarországnak se nagyon. Egyetlen szerencsénk, hogy nem lehet minket kirúgni, és ameddig Orbán másként nem dönt, addig a közösség tagjai maradunk. Nyilván bánják már Brüsszelben azt, hogy annak idején azt feltételezték, hogy minden csatlakozó ország azon fog dolgozni, hogy betartsa a jogállamisági szabályrendszert, de most már nem tudnak mit kezdeni vele. Annyit mondjuk megtehetnek, hogy tanulnak a múlt hibáiból és Magyarország elrettentő példájából kiindulva a jövőben nem engednek olyan országot csatlakozni a tömbhöz, amelyik nem hajlandó a legalapvetőbb feltételek betartására sem, és nyíltan kiáll egy tömeggyilkos diktátor, Vlagyimir Putyin mellett.
Orbán sivalkodhat tehát, ahol csak akar, a szerbek egyhamar nem fognak csatlakozni az EU-hoz. Majd ha elzavarják egyszer Vucicot és egy olyan kormányt választanak meg, amelynek érdekei az emberek életének jobbá tétele lesz, nem pedig a párt feneketlen zsebeinek kitömése vagy a néphülyítés, akkor talán majd újra szóba kerülhet a csatlakozási kérelem. Az elkövetkezendő négy évben viszont ez teljesen kizárható.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.