NEHAZUGGY

És itt szépen körbe is értünk azon a nyomvonalon, amit a Rogán-Habony propaganda taposott bele a néplélekbe

Swan Edgar | 2022. Május 4, Szerda | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 637,643 forint, még hiányzik 2,362,357 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt mindenkinek! Nem is tudom, mivel kezdjem a napot, annyira pezsegnek a jobbnál jobb hírek. Például megerősítést nyert – mert azért eddig is tudtuk, csak fel nem foghattuk -, hogy országunk bölcs vezére a jövőbe is belelát. Legalábbis Ferenc pápa szavaiból erre lehet következtetni, hiszen ha igaz – és ha valaki, akkor a pápa egészen biztosan nem hazudhat – Orbán azt mondta neki, hogy az oroszoknak van egy terve, és május 9-én vége lesz a háborúnak. Találgatásokat eddig is olvashattunk, hallhattunk arról, hogy a jövő hétfőn tartandó ünnepi műsornak része lehet Putyin világraszóló sikerének bejelentése, de a jelenlegi tudásunk szerint az orosz hadsereg nem igazán áll nyerésre Ukrajnában, és annak sincsen túlságosan sok esélye, hogy amit két hónap alatt nem sikerült kivitelezni, azt majd most hat nap alatt sikerülni fog. Ez nem volt máshogy akkor sem, amikor az Orbán házaspár Rómában bokázott először a pápa, majd Salvini előtt. Nem tudom, mennyi a valószínűsége annak, hogy Putyin Orbánnal beszéli meg a terveit, de ha azt feltételezem, hogy semennyi, akkor már tényleg nem marad más magyarázat, mint a jövőbelátás.

A GKI készített egy elemzést a tényleges magyar jövedelmi viszonyokról, a HVG-n olvasható az igen tanulságos írás. Ebből megtudhatjuk, amit eddig is tudott mindenki, aki nem csukott szemmel, és ökölbe szorított aggyal élt ebben az országban. Az időről időre nyakunkba zúdított sikerjelentésekkel szemben a valóság az, hogy a magyar átlagfizetés lényegesen alacsonyabb, mint amit a KSH ki szokott mutatni, ám ennél is sokkal nagyobb baj az, hogy még ez az alacsonyabb átlagbér is borzasztó aránytalanságokat mutat. A magyar települések 87 százalékában a valódi átlagbért sem érik el a fizetések, az ország csaknem felében pedig a nettó 160 ezer forint is csak vágyálom maradt 2020-ban. Ez mostanra sem sokat változhatott, most is a főváros és néhány, főként az autógyáraknak bedolgozó város munkavállalóinak bérei húzzák fel a számokat, amúgy a többség a létminimumon – vagy éppen alatta – nyomorog. Ez szerencsére egyáltalán nem zavarja sem a nagyszerű kormányt, sem a statisztikákból okosakat mondó közgazdászokat, pláne a megélhetési párttalicskát tolókat. Sőt, a választási eredmények ismeretében az a helyzet, hogy még a szarul élő átlagembert sem érdekli. És itt szépen körbe is értünk azon a nyomvonalon, amit a Rogán-Habony propaganda taposott bele a néplélekbe. Kijelenthetjük, hogy a vidéki emberek sokkal kevesebb pénzből élnek, mint a fővárosiak, vagy a nagyobb városokban élők? Ki. A vidéki átlagbér elegendő ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzanak, múzeumba, színházba járjanak, világot lássanak, aktívan kikapcsolódjanak, kezeltessék a betegségeiket, törődjenek a megjelenésükkel? Nem. Ha tehát valaki kijelenti, hogy a vidéki emberek jókora hányada – mert ez megint egyfajta statisztika, minden irányban van eltérés az átlaghoz képest – nem igazán van tisztában az őt körülvevő világgal, egy részük ápolatlan, lelakott, tájékozatlan, az olvasás is nehezen megy, akkor indokolt a kormánypárti óbégatás, hogy az ellenzék lenézi a vidékieket? Nem indokolt, mert a valóság kimondása nem azonos a lenézéssel, ellenben a Fidesznek elemi érdeke ilyen állapotban tartani a saját szavazóbázisát, és sokkal olcsóbb hergelni őket azzal, hogy le vannak nézve, mint lehetőséget adni nekik arra, hogy minőségibb életet élhessenek. Tökéletes.

Ennél talán csak az tökéletesebb egy hangyányival, amikor Kövér László becsámpázik a rádióba – ez esetben az Inforádióba, a Kossuthba a főnöke szokott – és arról mesélget, hogy majd kell emelni egy keveset a pedagógusbéreken, mert most sokan elhagyják a szakmát, nem akarnak kínlódni a kölkökkel. Ki kell dolgozni egy életpályamodellt, mert az lesz a tutid, de az tovább tart, mint egy ciklus. Tényleg? Napok óta szarul alszom, eléggé lepusztult az agyam, de nem úgy van, hogy a Fidesz már 12 éve kormányon pöffeszkedik, és most kapott további négy évet? Az elmúlt időszak hibáiért már nem lehet visszamutogatni az elmúlt tizenkét év előtti elmúlt nyolc évre, mert hosszú és bonyolult, még a szektások sem fogják megérteni.

A kormánypárt igazán tud ünnepelni! Most, hogy megkezdhetik a sorozatban negyedik kétharmadukat, gyorsan módosítanak egyet a gránitszilárdságú alaptákolmányon. Azon, amit eleve is ők gyártottak, a saját igényeik szerint, és amit ezidáig kilenc alkalommal módosítottak. Ez lesz az ünnepi, tizedik. Varga Judit a saját kezével nyújtotta be a következő módosítást, meg is indokolta, miért:

Megvédjük a magyar embereket

Benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 10. módosítását.

Az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

A háború elől menekülőket ellátjuk, a gazdasági károkat minimalizáljuk, a magyar családokat pedig meg fogjuk védeni (Facebook)

Értem. Megtetszett a főnöknek a rendeleti kormányzás. Meg tudom érteni. Csak hát attól még nem lesz több pénz, ha mindenre a világon fel lesz hatalmazva ezután is a főni. Mi a terv? További hatósági árak? Felmondási tilalom? Államosítás? Jegyrendszer? Alig várom. Vagy nem.

Jó ébredezést kívánok mindenkinek! Mi szokás szerint hamarosan jövünk az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!