NEHAZUGGY

Bekanalazzuk azt, amit főztünk

Tamás Róbert | 2020. Október 4, Vasárnap | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,384,312 forint, még hiányzik 615,688 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Harangzúgás, elégedett sóhaj, mélyen a nép szemébe nézve elhitetni: igen, itt komoly munka folyik. Ez egy hozzáértő kormány szakemberekkel, megfelelő módon megvitatott és előkészített döntésekkel, felelős vezetéssel. Ez a kormány kérem komolyan veszi magát, becsülettel és jól dolgozik. A kormány feje, a miniszterek elnöke pedig önmagát nem kímélve dolgozik, küzd, majd kiáll az emberek elé és beszámol arról, mit végeztek ők.

Ha nem itt éltem volna az elmúlt tíz évben, talán el is hinném, hogy minden kézben van tartva, a kormány teszi a dolgát, a lakosság is teszi a dolgát és ha áldozatok árán is, de ki fogunk jönni ebből. Mert együtt sikerülni fog.

Egy pillanatig sem hiszem, hogy bármi is kézben lenne tartva a kasszakulcson és a mi torkunkon kívül. Mert az szoros markolásban van, szó se róla. Most kampányol az egész kormány, az összes udvaronc, valamennyi bértollnok, propagandista szóban és írásban, még a függetlennek látszók is besegítenek az általános örömbe. Mert most szükség van arra, hogy mindenki tudja: a felelős magyar kormány a helyén van, tudja és teszi a dolgát.

Összefogásra van szükség. Áttörő erejű béremelés az orvosoknak. Együtt sikerülni fog.

Több dolog történt egyszerre, vagy legalábbis egymással párhuzamosan. Elindult a járvány második hulláma. Alighanem az elején mindenki abban reménykedett, hogy az első körhöz hasonlóan csendes lesz, megússzuk. Mert először is megúsztuk (nem megoldottuk), bár mostanáig nem tudni, mi volt ennek a valódi oka. A tudomány ilyen gyorsan nem tud feltérképezni egy új vírust, bár gőzerővel dolgoznak a kutatók, még most is több a kérdés, mint a válasz. Közben összeértek a dolgok. Feltorlódtak a bajok. Az Orvosi Kamara nem tegnapelőtt kezdte feszegetni a béremelés szükségességét, eddig a gúnyos röhögésen kívül nem igazán sikerült más reakciót kiváltaniuk a felelős, legitim, kétharmados, megdönthetetlen magyar kormányból. Megtudtuk, hogy igazából Soros György embereiről van szó, tárgyalni sem érdemes velük, csak keltik a pánikot, mert az amerikai spekulánsnak ez az érdeke.

Orbán elutazott Brüsszelbe harcolni a magyarokért (ő mondta, nem én). Alighanem sok háttérbeszélgetés lezajlott, melyekről mi semmit nem tudunk és nem is fogunk tudni, azonban a miniszterek elnöke megrémülhetett. Talán megértette, hogy ezt már nem fogja tudni kézben tartani. Ide már kevés a propaganda, most olyasmi közeleg, ami elsöpörheti a megingathatatlannak gondolt hatalmát. Talán – csak találgatok, mert természetesen ez sem tartozik ránk, és nem is fognak róla tájékoztatni minket – azzal szembesült a dicső kocafocista, hogy elfogytak a szövetségesei az Unióban. Már távolról sincs zsarolási pozícióban, egyedül vagy legalábbis kisebbségben maradt. A suttyom-tárgyalásokból azt szűrhette le, hogy rohadt nagy a baj, nehéz lesz pénzhez jutni, márpedig égető szükség van rá.

Ráadásul a járvány sem úgy alakul, ahogy azt remélte mindenki (én is), ha a szekértők becslése igaznak bizonyul, az egészségügyi rendszer aligha fogja bírni a terhelést. Ez önmagában még nem is lenne akkora baj, hiszen aki számít, az hozzá fog jutni a megfelelő orvosi ellátáshoz, a többiek eddig sem érdekelték igazán, ám most nem mindegy, mert éppen a választások közeledtével egyáltalán nem hiányzik, hogy az ellenzék – nem az ellenzéki pártok, hanem azok a milliók, akik nem a kormánypártot támogatják – bele tudjon kapaszkodni a témába. Abba, hogy az elmúlt hónapokat (ahogy az elmúlt tíz évet is) elherdálta a kormány. Nem készítette fel az egészségügyet, ellenben nagyot gazdagodott az udvartartás. A számtalan lélegeztetőgép – már amennyi tényleg van, és amennyi abból valóban lélegeztetőgép – nem működik magától, szakember pedig nincsen elég.

Úgyhogy szokás szerint elkezdett reagálni Orbán, ahogy mindig is tette. A háttérben zajlik a főpróba, ami leginkább abból áll, hogy egyik kórházból a másikba irányítják át az orvosokat és ápolókat. Fontos a látszat, bár a logikája némileg kérdéses. Ha innen oda, onnan ide csoportosítják át az egészségügyben dolgozókat, attól azok nem lesznek többen. Ahonnan elviszik a szakembereket, ott nem lesznek. Ez akkor is igaz, ha ott meg lesznek, ahová vitték őket.

Brüsszelből hazafelé jövet Orbán azt is kitalálta, hogy megemeli az orvosok fizetését. Igen, ő, személyesen, egyedül. Tárgyal, megállapodik, a bérek duplázódnak. Tegnapról mára, holott néhány hete még eszébe sem jutott ilyesmi. Akkor sem gondolkodott ilyen mértékű béremelésben, amikor békeidőben, nagyon kedvező gazdasági környezetben megtehette volna. Most, amikor az államadósság az egekben, zuhan a gazdaság, minden létező feltétel rohamosan romlik, most van itt az idő. Értem én. Csakhogy még a magasabb fizetés (ami nagyon helyes) sem fogja pótolni a hiányzó orvosokat. Egyrészről. Másrészről a szakápolókat főleg nem fogja pótolni, bármennyit keresnek az orvosok, márpedig a gyógyítás csapatmunka. Harmadrészt átfogó egészségügyi reformok nélkül semmi nem fog változni, ennek a szükséges reformnak a béremelés csak egy pici része.

Baj van, nem tegnap óta. Félek, hogy kevés lesz az előző kormányra mutogatni, szidni az ellenzéket, az önkormányzatokat, hadat üzenni egy mesekönyvnek. Már csak az a kérdés, a járvány vagy a gazdasági válság fogja előbb ránk rúgni az ajtót. Tudtuk, hogy ez be fog következni, de azt nem tudhattuk, hogy verseny is lesz közben. Mást nem nagyon tudunk tenni, mint amennyire lehet, vigyázunk magunkra és egymásra. Aztán pedig megebédelünk. Bekanalazzuk azt, amit főztünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!